A vodka története – A vodka története
Az alkoholtartalmú italok története hosszú és érdekes. Először körülbelül 8 ezer évvel ezelőtt jelentek meg az ősi civilizáció bölcsőiben – Babilonban, Örményországban és Grúziában. Az akkori alkoholgyártók azonban kizárólag természetes erjesztéssel tudták előállítani italaikat, és ez a folyamat csak 14% körüli alkoholtartalmú folyadékot tudott előállítani. Az évszázadok és évezredek előrehaladtával az emberi civilizáció fejlődése,a technikai újítások és a tudomány fejlődése új technikákat adott a sörfőzőknek, amelyek lehetővé tették számukra, hogy sokkal magasabb alkoholtartalmú italt készítsenek. A legfontosabb eljárás, amely ezt lehetővé tette számukra, a lepárlás.
Bár a lepárlásról szóló első történelmi feljegyzés legalább Kr. u. 200-ból származik Görögországból (híres filozófusuk, Aphrodisiaszi Sándor leírta, hogyan desztilláltak tengervizet ivóvízzé), az eljárás tökéletesítése csaknem 700 évvel később történt. A 8-9. század körül az innovatív perzsa tudósok új technikákat kezdtek fejleszteni, amelyeket az egyiptomiaktól tanultak, és sikerült az első stabil desztillációs eljárást fémüstökben megvalósítaniuk. Ez jelentette a lepárlás új korszakának kezdetét, de a következő évszázadokban ezt az eljárást nem használták erősebb alkoholtartalmú italok előállítására. Ehelyett a perzsa tudósok felfedezésüket számtalan új virágaroma lepárlására használták fel, ami elindította a modern parfümipart.
Míg az utazó kereskedők lassan elkezdték terjeszteni a perzsa lepárlás hírét egész Európában (átadva azt a katolikus egyháznak, amely Skóciában és Írországban a whiskynek adott otthont), a kelet-európai nemzetek találtak egy innovatív módszert az alkoholtartalom növelésére erjesztett italaikban. Az ital erősebbé tételének fő módja az, hogy minél több vizet távolítanak el az italból, így több alkohol marad benne. A kelet-európaiak a kemény teleket és a hideg hőmérsékletet arra használták, hogy lefagyasszák az erjesztett italokat, és a vizek magas fagyáspontja miatt képesek voltak elválasztani a vízjeget a maradék alkoholtól. Ez lehetővé tette számukra, hogy erősebb italokat készítsenek, de a lepárlás megjelenésével született meg a ma ismert igazi vodka.
A modern vodka eredete Lengyelországba és Oroszországba vezethető vissza. Ez a két ország a mai napig vitatkozik azon, hogy ki volt az első, aki megalkotta ezt az ikonikus italt. Történelmileg a vodka előállításáról szóló első feljegyzés (a neve az orosz “voda” szóból származik, amely “vizet” jelent) a 9. századi Oroszországból származik, az első lepárlóüzemet pedig két évszázaddal később, 1174-ben említi a Vjatka Krónika című orosz újság. A lengyel kagyló a vodka felfedezéséről a 8. századra nyúlik vissza, de sok történész egyetért abban, hogy ekkor már csak nyers pálinkát gyártottak, amelyet borból desztilláltak.
A vodka népszerűsége a 14. században kezdett emelkedni. Ekkor már több mint 2 évszázada használták a vodkát gyógyszerként, de a legenda szerint a Kremlben lévő Csudov-kolostorból származó Isidore nevű szerzetes készítette el az orosz vodka első receptjét. A lepárlással kapcsolatos tudását felhasználva alkotta megaz italt, amely az egész országban nagyon népszerűvé vált. 1540-re Iván “Rettegett” orosz cár úgy döntött, hogy a királyi kincstárat a vodkára kivetett magas adók bevezetésével és az egész országban kocsmahálózat kiépítésével tölti fel. Ezek az állami kocsmák kizárólagos jogot kaptak arra, hogy vodkát áruljanak a népnek, és ennek az italnak a magáncélú előállítását a törvény büntetni rendelte (ez természetesen nem vonatkozott a nemességre, akiknek továbbra is jogukban állt saját vodkát készíteni). A 17. századra a vodka Oroszország nemzeti italává vált, és rendszeresen felszolgálták a királyi udvarban, ünnepségeken és vallási szertartásokon használták. Ebben az időben a vodka továbbra is viszonylag alacsony alkoholtartalommal készült (nem haladta meg a 40 térfogatszázalékot), és számos elnevezése volt égő bor, kenyérbor vagy egyszerűen bor (Oroszország nem tudott szőlőt termelni, és nagyon kis mennyiségben drága nyugat-európai bort importáltak). A vodka elnevezés azonban a gyógyászati jellegű italokra utalt, amelyek alkoholtartalma gyakran meghaladta a 75%-ot.
A 18. és a 19. század közepe között az orosz állam erőteljesen népszerűsíteni kezdte a vodkát mint nemzeti italt, és adóztatása olyan jövedelmezővé vált, hogy a teljes éves bevétel 40%-át tette ki. A vodkagyártás állami monopóliumát végül 1863-ban megszüntették, lehetővé téve a köznép számára, hogy saját italokat állítson elő és értékesítsen (ez végül az ital árának zuhanásához és lassú elterjedéséhez vezetett Oroszországon kívül). A 18. században a lepárlás több jelentős fejlődésen ment keresztül, a legjelentősebb a rektifikációs eljárás, amelyet a lepárlás által okozott kellemetlen íz eltávolítására használtak. A leggyakrabban alkalmazott rektifikálás faszénnel történt, ez hozta létre a vodka ma ismert ízét (és lehetővé tette a sörfőzők számára, hogy több mint 90%-os alkoholtartalmú italokat készítsenek).
A vodka lengyel története nagyon különbözött az oroszországitól. Ott a kormány nem szankcionálta az ital gyártását és árusítását (ezt Jan Olbrecht király 1564-es rendelete tette lehetővé, amely minden polgár számára engedélyezte a vodkagyártást), és a 16. század óta ez az ital maradt az ország legnépszerűbb itala. A vodkagyártás egyik legnagyobb központja még ma is a lengyelországi Ponzan városában található.
A vodka elterjedése Lengyelország és Oroszország határain kívülre az 1930-as években történt, amikor több befolyásos vodkagyártó emigrált Oroszországból nyugatra. Az egyik ilyen bevándorló Pjotr Szmirnov és fia, Vlagyimir, akik megvásárolták a Smirnoff vodka név amerikai jogait (az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb orosz vodkamárka). Az amerikai nagy gazdasági világválság nagyon nehéz gazdasági időszakában kénytelenek voltak eladni a cégüket. A következő években a Smirnoff cég többször váltott tulajdonost, mielőtt világhírűvé vált a James Bond filmekben való megjelenése után. Ezek a megjelenések (a “Dr. No” filmekben és azon túl) biztosították, hogy a Smirnoff márka a legnépszerűbb legyen a világon.
A mai napig Oroszország az egyik legnagyobb vodkafogyasztó a világon (1911-ben a vodka az összes elfogyasztott alkohol 89%-át tette ki, ami 2001-ben 70%-ra csökkent). Ennek az italnak a népszerűségéhez hozzájárult a sok koktélban való megjelenése is (semleges ízének köszönhetően), és az a képessége, hogy nem kimutatható a fogyasztó leheletében. Ma a vodka az Egyesült Államok piacának 20%-át birtokolja, és világszerte az egyik legnépszerűbb alkoholos italnak számít.