Abdullah Szaúd-Arábia

Abdullah Szaúd-Arábia, teljes nevén ʿAbd Allāh ibn ʿAbd al-ʿAzīz Āl Saʿūd, (született 1923 körül – meghalt 2015. január 23., Rijád, Szaúd-Arábia), Szaúd-Arábia királya 2005-től 2015-ig. Koronahercegként (1982-2005) az ország tényleges uralkodója volt féltestvére, Fahd király (uralkodott 1982-2005) 1995-ös agyvérzése után.

Abdullah ʿAbd al-ʿAzīz ibn Saʿūd király 37 fiának egyike volt. Faisal trónörökös támogatásáért (1964-75) Faisalnak a Szaúd királlyal folytatott hatalmi harca (1953-64) során Abdullah 1962-ben a szaúdi nemzeti gárda parancsnokságával jutalmazták. 1975-ben Faisal utódja, Khalid király (1975-82) kinevezte őt miniszterelnök-helyettesnek, 1982-ben pedig Fahd király koronaherceggé és első miniszterelnök-helyettessé nevezte ki. 1995-ben Fahd gyengítő agyvérzést kapott, és Abdullah a következő évben rövid ideig régensként szolgált. Bár Fahd később visszatért a hatalomba, ʿAbdullah irányította az ország napi ügyeit, és Fahd 2005-ben bekövetkezett halála után ő lett a király.

Abdullah elkötelezett volt az arab érdekek megőrzése mellett, de igyekezett szoros kapcsolatokat fenntartani a Nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal. 2001-ben a két ország közötti kapcsolatok feszültté váltak a szaúdiak azon állításai miatt, hogy az amerikai kormányzat nem volt elfogulatlan a palesztin-izraeli konfliktushoz való hozzáállásában. A helyzet az év későbbi részében tovább romlott az Egyesült Államok elleni szeptember 11-i merényleteket követően, és az azt követő felfedezést követően, hogy a támadók többsége szaúdi állampolgár volt. Abdullah elítélte a támadásokat, és a kapcsolatok javítása érdekében békekezdeményezést javasolt, amelyet a 2002-es arab csúcstalálkozón elfogadtak. A terv felszólította Izraelt, hogy vonuljon ki a megszállt területekről (Gázai övezet, Ciszjordánia és Golán-fennsík), és cserébe a zsidó országgal való kapcsolatok teljes arab normalizálását ígérte. Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti feszültségek azonban újra felszínre kerültek, miután Abdullah nem volt hajlandó támogatni egy Irak elleni, az Egyesült Államok által vezetett támadást, illetve nem engedélyezte szaúdi katonai létesítmények használatát egy ilyen akcióhoz. (Lásd az iraki háborút.)

A belpolitikai fronton Abdullah mérsékelt reformprogramot vezetett be a Szaúd-Arábia előtt álló számos kihívás kezelésére. Különös aggodalomra adott okot, hogy az ország továbbra is az olajbevételektől függ, és az általa bevezetett gazdasági reformok között szerepelt a korlátozott dereguláció, a külföldi befektetések és a privatizáció. Eredetileg arra törekedett, hogy megnyugtassa a szélsőséges iszlamista hangokat – amelyek közül sokan a szaúdi dinasztia uralmának megszüntetésére törekedtek -, de a Szaúd- és Nyugat-ellenes erőszak látványa az ország határain belül arra késztette, hogy először rendeljen el erőszakot a biztonsági szolgálatok részéről egyes szélsőségesek ellen. Ugyanakkor 2005-ben Abdullah a nagyobb politikai befogadásra irányuló követelésekre reagálva megtartotta az ország első, felnőtt férfi választójogon alapuló önkormányzati választásait. A királyságban az utódlással kapcsolatos bizonytalanság további belpolitikai aggodalmak forrása volt, és a következő év végén Abdullah új törvényt adott ki, amely pontosította az ország utódlási politikáját. A változások között szerepelt a hűségbizottság létrehozása, egy szaúdi hercegekből álló tanács, amelynek célja, hogy részt vegyen a trónörökös kiválasztásában – ami korábban egyedül a király feladata volt – és felügyelje a hatalom zökkenőmentes átadását.

2009 februárjában Abdullah egy sor átfogó kormányzati változtatást vezetett be, amelyek olyan területeket érintettek, mint az igazságszolgáltatás, a fegyveres erők és különböző minisztériumok. Döntései között említésre méltó volt az igazságszolgáltatás és a vallási rendőrség vezető beosztású személyeinek lecserélése mérsékeltebb jelöltekre, valamint az ország első női miniszterhelyettesének kinevezése, akit a lányok oktatásának felügyeletével bíztak meg. Abdullah 2015-ben bekövetkezett halála után féltestvérét, Szalmánt nevezték ki királynak.