Agy és idegrendszer

• Nagyobb szövegméretNagy szövegméretSzokásos szövegméret

Mit csinál az agy?

Az agy irányítja, hogy mit gondolsz és mit érzel, hogyan tanulsz és emlékszel, hogyan mozogsz és beszélsz. De olyan dolgokat is irányít, amelyekkel kevésbé vagy tisztában – például a szíved dobogását és az étel emésztését.

Gondolj úgy az agyra, mint egy központi számítógépre, amely a test összes funkcióját irányítja. Az idegrendszer többi része olyan, mint egy hálózat, amely üzeneteket továbbít oda-vissza az agyból a test különböző részeihez. Ezt a gerincvelőn keresztül teszi, amely az agytól a háton keresztül halad lefelé. Ez fonalszerű idegeket tartalmaz, amelyek minden szervhez és testrészhez elágaznak.

Amikor egy üzenet érkezik az agyba a test bármely pontjáról, az agy megmondja a testnek, hogyan reagáljon. Ha például forró tűzhelyhez érsz, a bőrödben lévő idegek fájdalomüzenetet küldenek az agyadba. Az agy aztán visszaküld egy üzenetet, amely azt mondja a kezedben lévő izmoknak, hogy húzódjanak el. Szerencsére ez az idegrendszeri váltófutás egy pillanat alatt lezajlik.

Melyek az idegrendszer részei?

Az idegrendszer a központi idegrendszerből és a perifériás idegrendszerből áll:

• Az agy és a gerincvelő alkotja a központi idegrendszert.
• A perifériás idegrendszert az egész testet átszelő idegek alkotják.

Az emberi agy hihetetlenül kompakt, mindössze 3 kilót nyom. Ennek ellenére rengeteg redője és barázdája van. Ezek adják a test fontos információinak tárolásához szükséges többletfelületet.

A gerincvelő egy hosszú, körülbelül 18 hüvelyk hosszú és 1/2 hüvelyk vastag idegszövetköteg. Az agy alsó részéből nyúlik lefelé a gerincen keresztül. Útközben idegek ágaznak ki az egész testbe.

Az agyat és a gerincvelőt csontok védik: az agyat a koponya csontjai, a gerincvelőt pedig a csigolyáknak nevezett gyűrű alakú csontok. Mindkettőt agyhártyának nevezett hártyarétegek és egy speciális folyadék, az agy-gerincvelői folyadék párnázza. Ez a folyadék segít megvédeni az idegszövetet, egészségesen tartani és eltávolítani a salakanyagokat.

Melyek az agy részei?

Az agynak három fő része van: az előagy, a középagy és a hátsóagy.

Az előagy

Az előagy az agy legnagyobb és legösszetettebb része. Ez áll a nagyagyból – az agyról készült képeken jellemzően látható összes redővel és barázdával ellátott terület -, valamint az alatta lévő egyéb struktúrákból.

A nagyagy tartalmazza azokat az információkat, amelyek lényegében azzá tesznek, aki vagy: az intelligenciád, a memóriád, a személyiséged, az érzelmeid, a beszéd, valamint az érzés- és mozgásképességed. Az agyvelő meghatározott területei felelősek e különböző típusú információk feldolgozásáért. Ezeket lebenyeknek nevezzük, és négy van belőlük: a homlok-, a fali-, a halánték- és a nyakszirti lebeny.

Az agyvelőnek van jobb és bal fele, amelyeket féltekének nevezünk. Ezeket középen egy idegrostokból álló sáv (a corpus callosum) köti össze, amely lehetővé teszi számukra a kommunikációt. Ezek a felületek egymás tükörképének tűnhetnek, de sok tudós úgy véli, hogy különböző funkciókat látnak el:

• A bal oldalt tartják a logikus, analitikus, objektív oldalnak.
• A jobb oldalt intuitívabbnak, kreatívabbnak és szubjektívebbnek tartják.

Amikor tehát a csekkfüzetedet egyensúlyozod, a bal oldalt használod. Amikor zenét hallgatsz, a jobb oldalt használod. Úgy tartják, hogy egyes emberek inkább “jobb agyféltekések” vagy “bal agyféltekések”, míg mások inkább “egész agyféltekések”, ami azt jelenti, hogy mindkét agyféltekét ugyanolyan mértékben használják.

Az agyvelő külső rétegét kéregnek (más néven “szürkeállománynak”) nevezik. Az öt érzékszerv által gyűjtött információk az agykéregbe jutnak. Ezt az információt aztán az idegrendszer más részeihez irányítják további feldolgozásra. Amikor például megérinted a forró tűzhelyet, nemcsak egy üzenet megy ki, hogy mozdítsd el a kezed, hanem egy üzenet az agy egy másik részébe is, hogy segítsen emlékezni arra, hogy ne tedd ezt még egyszer.

Az előagy belső részében ül a talamusz, a hipotalamusz és

:

• A talamusz az érzékszervek, például a szem, a fül, az orr és az ujjak üzeneteit továbbítja a kéreghez.
• A hipotalamusz irányítja a pulzust, a szomjúságot, az étvágyat, az alvási szokásokat és más, automatikusan lejátszódó folyamatokat a testedben.
• A hipotalamusz irányítja az agyalapi mirigyet is, amely a
  hormonokat

  termeli, amelyek a növekedést, az anyagcserét, a víz- és ásványi anyag egyensúlyt, a szexuális érettséget és a stresszre adott választ szabályozzák.

A középagy

A középagy az előagy közepe alatt helyezkedik el, és az agyból a gerincvelőbe be- és kijövő összes üzenet fő koordinátoraként működik.

A hátagy

A hátagy az agyvelő hátsó vége alatt helyezkedik el. A kisagyból, a ponsból és az agyvelőből áll. A kisagy – amelyet “kisagynak” is neveznek, mert úgy néz ki, mint a nagyagy kis változata – felelős az egyensúlyért, a mozgásért és a koordinációért.

A pons-t és a medullát a középagyval együtt gyakran nevezik agytörzsnek. Az agytörzs fogadja, küldi és koordinálja az agy üzeneteit. Emellett a test számos automatikus funkcióját is irányítja, például a légzést, a szívverést, a vérnyomást, a nyelést, az emésztést és a pislogást.

Hogyan működik az idegrendszer?

Az idegrendszer alapvető működése nagyban függ a neuronoknak nevezett apró sejtektől. Az agyban milliárdnyi van belőlük, és számos speciális feladatot látnak el. Az érzékelő neuronok például a szem, a fül, az orr, a nyelv és a bőr információit küldik az agyba. A motoros neuronok üzeneteket visznek el az agyból a test többi részébe.

Minden neuron bonyolult elektrokémiai folyamatokon keresztül továbbítja egymásnak az információkat, és olyan kapcsolatokat hoz létre, amelyek befolyásolják a gondolkodást, a tanulást, a mozgást és a viselkedést.

Az intelligencia, a tanulás és a memória. Ahogy növekedsz és tanulsz, az üzenetek újra és újra az egyik neurontól a másikig terjednek, kapcsolatokat, vagyis pályákat hozva létre az agyban. Ezért van az, hogy a vezetés olyan nagy koncentrációt igényel, amikor valaki először tanulja meg, de később már második természetűvé válik: Az útvonal kialakult.

A kisgyermekeknél az agy rendkívül alkalmazkodóképes. Valójában, ha egy kisgyermek agyának egy része megsérül, egy másik része gyakran képes megtanulni, hogy átvegye az elvesztett funkció egy részét. Az életkor előrehaladtával azonban az agynak keményebben kell dolgoznia, hogy új idegpályákat hozzon létre, ami megnehezíti az új feladatok elsajátítását vagy a berögzült viselkedési minták megváltoztatását. Ezért sok tudós szerint fontos, hogy az agyat folyamatosan kihívások elé állítsuk, hogy új dolgokat tanuljon és új kapcsolatokat hozzon létre – ez segít az agyat egy életen át aktívan tartani.

A memória az agy másik összetett funkciója. A megtett, megtanult és látott dolgokat először az agykéreg dolgozza fel. Ezután, ha úgy érzi, hogy ez az információ elég fontos ahhoz, hogy tartósan emlékezzen rá, akkor az agy más régióiba (például a hippokampuszba és az amygdalába) jut el hosszú távú tárolás és előhívás céljából. Ahogy ezek az üzenetek az agyban haladnak, ezek is olyan pályákat hoznak létre, amelyek a memória alapjául szolgálnak.

Mozgás. Az agyvelő különböző részei különböző testrészeket mozgatnak. Az agy bal oldala irányítja a test jobb oldalának mozgását, az agy jobb oldala pedig a test bal oldalának mozgását. Amikor például a jobb lábaddal megnyomod az autód gázpedálját, az agyad bal oldala küldi az üzenetet, amely lehetővé teszi, hogy ezt megtedd.

A test alapvető funkciói. A perifériás idegrendszer autonóm idegrendszernek nevezett része számos olyan testfolyamatot irányít, amelyekre szinte soha nem kell gondolnod, mint például a légzés, az emésztés, az izzadás és a remegés. A vegetatív idegrendszernek két része van: a szimpatikus idegrendszer és a paraszimpatikus idegrendszer.

A szimpatikus idegrendszer felkészíti a szervezetet a hirtelen stresszre, például ha szemtanúja vagy egy rablásnak. Amikor valami ijesztő dolog történik, a szimpatikus idegrendszer gyorsabb szívverésre készteti a szívet, hogy gyorsan küldje a vért a különböző testrészekhez, amelyeknek szükségük lehet rá. Emellett arra készteti a

a vesék tetején, hogy adrenalint szabadítsanak fel, egy hormont, amely segít extra erőt adni az izmoknak a gyors meneküléshez. Ez a folyamat a szervezet “harcolj vagy menekülj” válaszreakciójaként ismert.

A paraszimpatikus idegrendszer ennek az ellenkezőjét teszi: Felkészíti a testet a pihenésre. Emellett segíti az emésztőrendszer mozgását, hogy a szervezetünk hatékonyan tudja felvenni a tápanyagokat az elfogyasztott ételből.

Az érzékek

Látás. A látás valószínűleg többet árul el nekünk a világról, mint bármely más érzékszerv. A szembe érkező fény a retinán egy fejjel lefelé fordított képet alkot. A retina a fényt idegjelekké alakítja át az agy számára. Az agy ezután jobbra fordítja a képet, és megmondja, hogy mit látunk.

Hallás. Minden hang, amit hallasz, a füledbe behatoló és a dobhártyádat rezgésbe hozó hanghullámok eredménye. Ezek a rezgések aztán a középfül apró csontjain haladnak végig, és idegjelekké alakulnak. Az agykéreg ezután feldolgozza ezeket a jeleket, és közli veled, hogy mit hallasz.

Az ízlelés. A nyelv az ízlelőbimbóknak nevezett érzékelősejtek kis csoportjait tartalmazza, amelyek az ételekben lévő vegyi anyagokra reagálnak. Az ízlelőbimbók reagálnak az édes, savanyú, sós, keserű és sós ízekre. Az ízlelőbimbók üzeneteket küldenek az agykéreg azon területeinek, amelyek az ízek feldolgozásáért felelősek.

Az illat. Az egyes orrlyukakat bélelő nyálkahártyákon található szaglósejtek reagálnak a belélegzett vegyi anyagokra, és meghatározott idegeken keresztül üzeneteket küldenek az agyba.

Tapintás. A bőr több millió érzékszervi receptort tartalmaz, amelyek az érintéssel, nyomással, hőmérséklettel és fájdalommal kapcsolatos információkat gyűjtik, és azokat az agyba küldik feldolgozásra és reakcióra.