Allélfrekvencia

Mit szeretnék tenni ebben a videóban, az allélfrekvencia allélfrekvencia gondolatának feltárása, és csak emlékeztetőül, az allél egy gén egy változata, a G gén egy változatát kapod az anyádtól, egy másik változatát pedig az apádtól, és amikor az allélról beszélünk, akkor arról a konkrét változatról beszélünk, amit az apádtól kaptál. és ezt már láttuk korábban is, de most ássunk egy kicsit mélyebbre, és hogy segítsünk eligazodni ebben, kezdjük egy meglehetősen gyakori, meglehetősen gyakori modellel, és gondoljunk a szemszínre, és nyilvánvalóan ez egy nagyon nagy egyszerűsítés, de tegyük fel, hogy van egy populáció, ahol a szemszín génnek csak két változata van. van egy szemszín gén, és figyelj, két variáns van, egy variáns, egy allél a szemszínre, nézd, használjuk a rövidített nagy B betűt, mondjuk, hogy ez az allél a barna barna szemszínre, és feltételezzük, hogy ez az egyik domináns, domináns a másik alléllal szemben, most a másik allél, feltételezzük, hogy a kék szemszínre van, és ezt kis B betűvel fogjuk ábrázolni, tehát ez a kék szemszín és azt fogjuk feltételezni, hogy ez recesszív, tehát még egyszer, ez egy felülvizsgálat, ha valaki rendelkezik az egyik Nagy B alléllel, a barna alléllal, akkor nem számít, hogy mi lesz a másik allél, mert vagy egy másik barna lesz, vagy egy kék, akkor barna szemet fog mutatni, tehát ez barna szem lesz, és ez barna szem lesz, mert… a nagy B domináns az egyetlen módja annak, hogy kék szemünk legyen az egyetlen módja annak, hogy kék szemünk legyen az egyetlen módja annak, hogy kék szemünk legyen az, hogy homozigóta legyünk a recesszív recesszív allélre, és mindez persze felülvizsgálat, ezt már láttuk korábban, de most gondolkodjunk az allélfrekvencián, és hogy ezt átgondoljuk, létrehozok egy nagyon mesterségesen kicsi populációt, tehát mondjuk, hogy a populációnkban pontosan két ember van, a populációban pontosan két ember van. két ember van benne 1. és 2. személy, és tegyük fel, hogy képesek vagyunk megnézni a DNS-üket és kitalálni a genotípusukat, tehát 1. személynek mondjuk van egy nagy B allélja, van egy barna allélja és egy kék allélja, 2. személynek pedig két kék két kék allélja van, most, hogy ismerjük a genotípusokat ebben a mesterségesen kis populációban, elkezdhetünk az allélfrekvenciákon vagy a különböző allélok gyakoriságán gondolkodni. Mit gondolsz, mi lesz a barna allél gyakorisága ebben a populációban, és arra bátorítalak, hogy állítsd meg a videót, és gondolkodj ezen magadban, feltételezem, hogy már kipróbáltad, így talán kísértésbe eshetsz, hogy azt mondd, ó, úgy néz ki, hogy két emberből egynek van ilyenje, talán 50%, de ez nem a helyes módja az allélfrekvenciákról és az allélfrekvenciákról való gondolkodásnak. egy kicsit mélyebbre kell mennünk, és meg kell néznünk az egyes allélokat, és ha ezt nézzük, akkor azt mondjuk, hogy oké, négy egyedi allél van ebben a populációban, vagy négy variáns van ebben vagy ebben, szó szerint négy kromoszóma van, azt hiszem, azt mondhatjuk, hogy ezt a gént hordozzák ebben a populációban, és ezek közül az egyik a nagy B, a nagy B allél, és így azt mondhatjuk, hogy ez 0 lesz.25 vagy 25%, tehát még egyszer: az I szín génjeinek 20-25%-a rendelkezik a nagy B alléllal, rendelkezik a barna alléllal, most ugyanezt a kérdést feltehetjük magunknak a kisbetűs B allél esetében is, hogy a populációban lévő gének mekkora hányada kódolja vagy képviseli a kisbetűs B-t, a kék allélt. és még egyszer arra bátorítom önöket, hogy állítsák meg a videót és gondolkodjanak el ezen, nos, nagyon hasonló ötlet van négy van négy van négy van négy van négy gén a populációban, ami a szemszínt kódolja, ezek közül egy kettő három egy kettő három kódolja vagy képviseli a kisbetűs kéket a kisbetűs kék allélt, tehát ez 0.75 vagy 75% A gének 75%-a a kisbetűs kéket és allélt kódolja, míg 25 a barnát, a barna allélt, és tényleg szeretném, ha ez a lényegre térnénk, hogy ez mennyire más, mint mondjuk a fenotípus gyakorisága, ha megkérdezném a populációban, ha megkérdezném a barna színűek százalékos arányát….barna szemű emberek százalékos aránya, tehát most a fenotípusról beszélek, mi lenne ez, nos, két ember van a populációban, az egyikük barna szemű, tehát ez lesz az egyik fele, és hasonlóképpen, ha megkérdezném, hogy mennyi a kék szemű emberek százalékos aránya.Ez a két ember egyike a két embernek, akik kék szeműek, de az allélfrekvencia mélyre ásunk, vagy a genotípusokat nézzük, és azt mondjuk, hogy a négy gén közül a négyből az egyik a Big B allél, tehát ez 25%-a, tehát a populáció génjeinek 25%-a a barna allél, 75%-a pedig a kék allél, és ezt nagyon fontos internalizálni, mert ha ezt internalizáljuk, akkor, mint látni fogjuk, hogy az ötlet a hardy-Weinberg-elvnek kezd sok értelme lenni, és egy kicsit előrebocsátom, hogy jelölhetjük ezt a gyakran használt egyezményt a kisbetűs P betűvel, és használhatjuk a Q kisbetűs Q-t a gyakoriság jelölésére, tehát a P kisbetűs P a domináns allél gyakorisága, a kisbetűs Q a recesszív allél gyakorisága, de mi az? mi igaz itt, mi igaz a P-re, mi igaz, mi lesz igaz a P plusz Q-ra, mi lesz az, amivel a P plusz Q egyenlő lesz, és arra bátorítom önöket, hogy állítsák meg újra a videót, és gondolkodjanak el azon, hogy mi ez, amivel ez egyenlő lesz, nos, amikor elkezdtük, azt mondtuk, hogy csak két lehetőség van, ez az egyik feltételezés, amit feltételeztünk, feltételezzük. hogy csak két allél van ebben a populációban és az allélpopulációban ennek a tulajdonságnak a génpopulációjában, tehát a domináns és a recesszív allélok gyakorisága, nos, mindenkinek lesz egy ilyen allélja is, tehát ha ezt a két gyakoriságot összeadjuk, akkor száz-száz-száz százaléknak kell lennie. látjuk, hogy 1/4 plusz 3/4 az egy az 1 vagy 100% és 25% plusz 75% az szintén 100% tehát mondhatjuk, hogy P plusz Q egyenlő száz százalékkal vagy mondhatjuk, hogy P plusz Q egyenlő 1 egyenlő egy és így a következő videóban egy látszólag elég egyszerű gondolatból indulunk ki, hogy egy gazdagabb és elég szép gondolathoz jussunk, amit a hardy-képletben fejezünk ki…Weinberg-egyenletben