Alternatív befektetési alapok befektetési stratégiái

Az alternatív alapok olyan befektetési alapok vagy tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), amelyek nem hagyományos értékpapírokba, például ingatlanokba, árukba és tőkeáttételes hitelekbe fektetnek. Ezek az alapok általában nem megfelelőek a legtöbb befektető számára, de megfelelő alkalmazás esetén diverzifikációs eszközként használhatók.

Az alternatív befektetési alapok okos módja lehet a nem hagyományos befektetési értékpapírokhoz való hozzáférésnek. Az alternatív alapokba történő befektetés előtt azonban a befektetőknek alapos kutatást kell végezniük annak megállapítására, hogy ezek a befektetési típusok megfelelőek-e számukra.

Alternatív alapok meghatározása

Az “alternatív alapok” kifejezés általában olyan befektetési alapokra, fedezeti alapokra vagy tőzsdén kereskedett alapokra (ETF) utal, amelyek nem hagyományos befektetési értékpapírokba fektetnek, amelyek nagyjából a részvényektől, kötvényektől és készpénztől eltérő értékpapírokba sorolhatók. Az alternatív alapok befektethetnek ingatlanokba, hitelekbe, árukba és tőzsdén nem jegyzett értékpapírokba, például műkincsekbe vagy ékszerekbe.

Alternatív alapok befektetési stratégiái

Az alternatív alapokat leggyakrabban portfóliódiverzifikációs stratégiákhoz használják, mivel az alternatív befektetések teljesítménye általában alacsony korrelációt mutat a széles piaci indexekkel, például az S&P 500 indexszel. Egyes alternatív alapok fókuszált befektetési stratégiával rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy egy területre, például nyersanyagokra fektetnek be. Más alternatív alapok alternatív befektetések egész sorába fektethetnek.

Az alternatív alapok például könnyen érthető értékpapírokba, például származtatott termékekbe, devizákba vagy problémás kötvényekbe fektethetnek. Az alternatív alapok arra is törekedhetnek, hogy a piaci átlagot meghaladó hozamot érjenek el, vagy a long és short stratégiák kombinációjával “piacsemleges” vagy “abszolút hozamot” igyekezhetnek elérni.

Mielőtt alternatív alapokba fektetne

Itt van néhány dolog, amit érdemes figyelembe venni, mielőtt alternatív alapokba fektetne:

Piaci kockázat

Mivel az alternatív alapok nem hagyományos értékpapírokba fektetnek, a befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az árfolyam-ingadozások nagyobbak lehetnek, mint a hagyományos értékpapírok, például részvények és kötvények esetében.

Költségek

Az alternatív alapok természetükből adódóan általában magasabb költségekkel járnak, mint a legtöbb befektetési alap és ETF. Például a kezelési költségek magasak lehetnek (1,50% feletti költséghányad) az alternatív alapok esetében, mivel az átlagos aktívan kezelt befektetési alapokhoz képest kiterjedt kutatások és magas szintű kereskedés (forgalom) szükséges.

Szerkezet

Mivel az alternatív alapok jellemzően nem rendelkeznek egyértelmű jogi struktúrával, portfólióik tartalma nem mindig egyértelmű a befektető számára. Tegyen meg mindent, hogy megismerje az alap célját és állományait. Azt is meg kell értenie, hogy mik a részesedések, és hogyan működnek a tőkepiacokon.

Alapkezelő

Mivel a legtöbb alternatív alapot aktívan kezelik, fontos tudni, hogy ki kezeli az alapot. Győződjön meg arról, hogy az alapkezelő többéves tapasztalattal rendelkezik, és a tervezett alaphoz kapcsolódó teljesítményt tud felmutatni.

Teljesítménytörténet

A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli eredményekre, de képet adhat arról, hogy mit várhat az alaptól. Keresse a hosszú távú, legalább ötéves hozamokat, és kerülje a rövidebb múltú alapokat. Legyen óvatos olyan alternatív alapokba történő befektetéssel kapcsolatban is, amelyek teljesítménye nagymértékben ingadozik (szélsőséges csúcsok és mélypontok).

Minimális befektetés

Néhány alternatív alapnak van minimális kezdeti befektetése, például 10 000 dollár vagy annál magasabb, vagy megkövetelhetik, hogy a befektető legalább 1 millió dollár nettó vagyonnal rendelkezzen a befektetés előtt.

Az alternatív alapokba történő befektetés végkövetkeztetése

Az alternatív alapok nem minden befektetőnek valók. Jellemzően magasabb piaci kockázattal, magasabb költségekkel és magasabb minimális kezdeti befektetéssel járnak, mint az átlagos befektetési alapok vagy ETF-ek. A diverzifikálni kívánó befektetők hasonló eredményeket érhetnek el, ha különböző kategóriájú, kapitalizációjú és eszközállományú alapokból építenek portfóliót. Fókuszált területekre, például ipari ágazatokra is diverzifikálhatnak.

A befektetők olyan befektetési alapokat vagy ETF-eket is választhatnak, amelyek alternatív értékpapírokat vagy stratégiákat építenek be portfóliójukba. Bár az alternatív alapok nem szükségesek a diverzifikációhoz, és nem szükségesek a széles piaci átlagokat meghaladó hozam eléréséhez, megfelelően használhatók, ha a befektető körültekintően jár el, és a befektetés előtt elvégzi kutatásait.

A Balance nem nyújt adó-, befektetési vagy pénzügyi szolgáltatásokat és tanácsadást. Az információk bármely konkrét befektető befektetési céljainak, kockázattűrésének vagy pénzügyi körülményeinek figyelembevétele nélkül kerülnek bemutatásra, és nem biztos, hogy minden befektető számára alkalmasak. A múltbeli teljesítmény nem utal a jövőbeli eredményekre. A befektetés kockázattal jár, beleértve a tőke esetleges elvesztését is.