Amerika legendái

“…de egyikük inkább háborút akart, minthogy a nemzetet életben hagyja, a másik pedig inkább elfogadta a háborút, minthogy hagyja elpusztulni, és eljött a háború.”

– Abraham Lincoln, 2. beiktatási beszéd 1865. március 4.

Amerika a rabszolgaság kérdése miatt a polgárháború felé haladt több mint 200 évvel a végső konfliktus előtt. Íme a nevezetes események idővonala.

1619 – Virginiában angol telepesek 20 afrikai szerződéses szolgát vásárolnak egy holland hajóról. Nem rabszolgák, az afrikaiak végül bizonyos számú évnyi munka után kiérdemelték volna a szabadságukat. Nem sokkal később azonban minden Amerikába érkező afrikait rabszolgaként kezeltek – megvásárolták és eladták őket egy életre szóló rabszolgaságra, utódaikkal együtt.

1641 – A Massachusetts-öböl gyarmata legalizálja a rabszolgaságot.

1660 – Virginia legalizálja a rabszolgaságot.

1663 – Maryland az első gyarmat, amely törvénybe iktatja az élethosszig tartó rabszolgaságot. A korábbi angol törvények szerint a keresztény hitre tért rabszolgák szabadságot kaptak.

1667 – Virginia törvényt hozott, amely lehetővé tette, hogy a keresztény hitre tért rabszolgák szabadok lehessenek.

1688 – Februárban a pennsylvaniai Germantownban kvékerek egy csoportja megfogalmazta az első szervezett tiltakozást a rabszolgaság ellen az új világban. A Germantown Protest néven ismert dokumentum azzal érvelt, hogy a keresztényeknek azt kell tenniük, amit ők is szeretnének, hogy velük tegyenek, hogy a rabszolgaság lényegében lopás, mivel lopott dolgot vásárolnak, és hogy a házasságtörés helytelen, mégis a rabszolgakereskedők/tulajdonosok házasságtörésre kényszerítették a férfiakat és nőket azzal, hogy felbontották a házasságokat, amikor a férjeket és feleségeket továbbadták különböző tulajdonosoknak.

1739 – Szeptemberben a dél-karolinai Stono városában egy rabszolgabanda felkelésbe kezdett. A korábbi szökött rabszolgák Floridába igyekeztek, ahol a spanyolok szabadságot és földet adtak nekik, mivel kiáltványt adtak ki, amely szerint minden Floridába dezertáló rabszolga szabadságot kap.

1775 – Megszervezik a Pennsylvania Abolition Society-t a törvénytelenül rabszolgaként tartott feketék jogainak védelmére.

1776 – Júliusban a 13 gyarmat a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával kinyilvánította függetlenségét Angliától. A nagyrészt Thomas Jefferson által írt dokumentum kijelenti, hogy “minden ember egyenlőnek teremtetett”, annak ellenére, hogy Jefferson és a dokumentum aláírói közül sokan rabszolgatartók voltak.

1777 – Vermont, egy amerikai gyarmat és még nem állam, az első kormányzati egység, amely eltörli a rabszolgaságot.

1780 – Pennsylvania az első állam, amely eltörli a rabszolgaságot a fokozatos eltörlést előíró törvénnyel.

1783 – Massachusetts eltörli a rabszolgaságot, és szavazati jogot biztosít a feketéknek és az amerikai őslakosoknak.

1787 – Az 1787-es philadelphiai alkotmányozó gyűlésen a küldöttek arról vitatkoztak, hogy a kongresszusnak le kellene-e állítania a rabszolgák behozatalát. Dél-Karolina és Georgia küldöttei azzal fenyegetőztek, hogy államuk nem csatlakozik a tervezett új Unióhoz, és olyan engedményeket nyertek, hogy a rabszolgakereskedelmet 20 évig nem lehet korlátozni.

A kongresszus elfogadta a háromötödös záradékot, amely kimondja, hogy minden rabszolgát háromötöd embernek kell számítani a kongresszusi képviselet meghatározásakor, ami drámaian megerősítette a rabszolga államok hatalmát a képviselőházban.

1787 – Júliusban a kongresszus elfogadja az Északnyugati rendeletet, amely megakadályozza a rabszolgaság létezését az új szövetségi területeken.

1790 – Az első országos népszámlálás eredményei szerint az Egyesült Államok közel 4 millió fős lakosságának 18%-a rabszolga. Maine-ben, Massachusettsben és Vermontban nincs rabszolga, míg Dél-Karolinában a lakosság 43%-a, Virginiában 39%-a, Georgiában pedig 35%-a.

1791 – Vermont a tizennegyedik állam lesz, és szabad államként belép az Unióba.

1792 – Júniusban Kentucky a 15. állam lesz, és rabszolgaállamként belép az Unióba.

“Valahányszor hallom, hogy valaki a rabszolgaság mellett érvel, erős késztetést érzek arra, hogy személyesen lássam kipróbálni rajta”. – Abraham Lincoln

1793 – Februárban a kongresszus elfogadja az első szökevény rabszolgatörvényt, amely lehetővé teszi a szökött rabszolgák visszaszerzését, engedélyezi a szökevények letartóztatását és/vagy lefoglalását, és 500 dolláros bírságot szab ki arra, aki szökevényt segít.

1794 – Márciusban Eli Whitney szabadalmat kap a gyapotgőzölő feltalálásáért, amely drámaian megnövelte a tisztított gyapot termelését, és a gyapotot jövedelmező terméssé tette, valamint növelte a rabszolgák szükségességét és értékét.

1796 (június) – Tennessee a 16. állam lesz, és rabszolgaállamként lép be az Unióba.

1800 – Az 1800-as népszámlálás eredményei szerint a teljes lakosság valamivel több mint ötmillió fő, amelynek 17%-a rabszolga. Az északi államokban gyakorlatilag nincs rabszolga, Dél-Karolinában 42%, Virginiában pedig 39%.

1800 – Augusztusban egy Gabriel Prosser nevű rabszolga egy csoport fegyveres rabszolga lázadását vezeti. Terve az volt, hogy elfoglalja a Capitol teret a virginiai Richmondban, és túszul ejti James Monroe kormányzót, hogy a városi hatóságokkal a szabadságért alkudozzon. Végül Gabrielt sok követőjével együtt elfogták és kivégezték.

1803 – Márciusban Ohio a 17. állam lesz, és az Északnyugati Rendelet feltételei alapján szabad államként csatlakozik az Unióhoz.

1804 – New Jersey állam törvényhozása fokozatos emancipációs törvényt hirdet.

1807 – Márciusban a kongresszus törvényt fogad el, amely 1808. január 1-jei hatállyal megtiltja minden új rabszolga behozatalát az Egyesült Államokba.

1810 – Az 1810-es népszámlálás eredményei szerint az Egyesült Államok lakossága megközelíti a 7 milliót, és ennek 17%-a rabszolga. Az északi államokban gyakorlatilag nincs rabszolga, Dél-Karolinában 47%, Georgiában pedig 42%.

1812 – Decemberben Louisiana a 18. állam lesz, és rabszolgaállamként belép az Unióba.

1816 – Decemberben Indiana a 19. állam lesz, és szabad államként belép az Unióba.

1817 – Decemberben Mississippi a 20. állam lesz, és rabszolga államként belép az Unióba.

1818 – Decemberben Illinois a 21. állam lesz, és szabad államként belép az Unióba.

1819 – Decemberben Alabama a 22. állam lesz, és rabszolga államként belép az Unióba.

1820 – Az 1820-as népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 milliós összlakosságból 15 százalék a rabszolgák aránya, bár az északi államokban gyakorlatilag nem léteznek. Délen azonban Dél-Karolinában 51%, Louisianában pedig 45%.

1820 – Márciusban tárgyalják meg a Missouri-kiegyezést, amely lehetővé teszi, hogy Maine-t szabad államként, Missourit pedig rabszolgaállamként vegyék fel az Unióba 1821-ben. Ez a törvény fenntartja az egyensúlyt a szabad és a rabszolga államok között. A kiegyezés a 36 fok 30′ szélességi fokot határozta meg a területek szabad és rabszolga területei közötti választóvonalként.

1827 – New York állam eltörli a rabszolgaságot.

1828 – A Kongresszus ismét megemeli a vámokat a Förtelmes vámmal. Az amerikai ipar támogatására tervezett vámok sikeresek, az északi ipari gazdaságnak kedveznek, de a déli agrárgazdaságnak kárt okoznak.

“A tény az, hogy a civilizációhoz rabszolgákra van szükség. Az emberi rabszolgaság helytelen, bizonytalan és demoralizáló. A mechanikus rabszolgaságtól, a gép rabszolgaságától függ a világ jövője”. 1 2 3 4 4 5 6