amino acid

Az aminosavak olyan kis molekulák, amelyek a fehérjék építőkövei. A fehérjék szerkezeti támaszként szolgálnak a sejtben, és számos létfontosságú kémiai reakciót hajtanak végre. Minden fehérje olyan molekula, amely 20 féle kisebb, egyszerűbb aminosav különbözőkombinációiból áll. A fehérjemolekulák aminosavak hosszú láncai, amelyek háromdimenziós formába vannak hajtogatva.

Kémiailag egy aminosav olyan molekula, amely egy karbonsavcsoporttal és egy aminocsoporttal rendelkezik, amelyek egy-egy α szénatomhoz kapcsolódnak. A 20 aminosav mindegyikének van egy sajátos oldallánca, az úgynevezett R-csoport, amely szintén az α-szénhez kapcsolódik. Az R-csoportok különböző alakúak, méretűek,töltések és reakcióképességűek. Ez lehetővé teszi az aminosavak csoportosítását az oldalláncok kémiai tulajdonságai szerint. Például néhány aminosavnak poláros oldalláncai vannak, amelyek vízben oldódnak; ilyen például a szerin, a treonin és az aszparagin. Más aminosavak kerülik a vizet, és hidrofóbnak nevezzük őket, mint például az izoleucin, a fenilalanin és a valin. Az aminosavcisztein kémiailag reaktív oldallánccal rendelkezik, amely képes kötést képezni egy másik ciszteinnel. Az aminosavak lehetnek bázikusak is, mint a lizin, vagy savasak, mint a glutaminsav. A különböző aminosavak oldalláncai közötti szekvencia és kölcsönhatások teszik lehetővé, hogy az egyes fehérjék meghatározott háromdimenziós alakba hajtódjanak és biológiai funkciókat lássanak el.