Apperceptive agnosia and face recognition

Abstract

Az arcokat és a tárgyakat külön vizuális felismerő rendszerek ismerik fel, vagy esetleg egyetlen rendszer szolgálja ki mindkét osztályú input felismerését? Az arcok és tárgyak egyetlen rendszer által történő felismerése azt vetíti előre, hogy a prosopagnóziásoknak, akik agykárosodás következtében szelektíven elveszítik az arcfelismerés képességét, a tárgyak felismerésének képességét is el kellene veszíteniük. Ezzel az előrejelzéssel ellentétben a prosopagnóziával kapcsolatos esettanulmányok ép tárgyfelismerésről számoltak be. A különálló vizuális felismerési rendszerek további alátámasztása az itt bemutatott HH esetéből származik. A bal hátsó kéregállományt érintő agyvérzést követően HH-nak súlyos apperceptív vizuális agnóziája van a vizuálisan bemutatott tárgyakra és alexiája a szavakra. Mégis, viszonylag megkímélt vizuális arcfeldolgozást mutat. Ez a teljesítménymintázat kiegészíti az arc- és tárgyfeldolgozás közötti kettős disszociációt, ha prosopaganóziával párosul. Ennél is fontosabb, hogy HH az első olyan apperceptív vizuális tárgy agnózisos, aki megkímélt arcfeldolgozást mutat. Tárgyfeldolgozási deficitjének súlyossága olyan mértékű, hogy a vizuális feldolgozási hierarchia legkorábbi szintjeitől kezdve különböző neurális szubsztrátoknak kell felelősnek lenniük egyes tárgyak és arcok feldolgozásáért. Ezeket az eredményeket Farah modelljének alátámasztásaként tárgyaljuk (Visual agnosia: disorders of object recognition and what they tell us about normal vision. Cambridge, MA: MIT Press, 1990) a tárgy-, arc- és szófelismerésről.