Archaea

Az archaea lehet gömb, rúd, spirál, karéj, téglalap vagy szabálytalan alakú. Felfedeztek egy szokatlan lapos, négyzet alakú fajt is, amely sós medencékben él. Egyesek egysejtűként léteznek, mások fonalakat vagy fürtöket alkotnak. Az 1970-es évekig a mikrobáknak ezt a csoportját a baktériumok közé sorolták.

Sok archaea-t találtak, amelyek szélsőséges környezetben, például magas nyomáson, sókoncentrációban vagy hőmérsékleten élnek. Az ilyen típusú szervezeteket extremofiloknak nevezik. Sejtfaluk szerkezete eltér a baktériumokétól, és feltételezhetően stabilabb a szélsőséges körülmények között, ami segít megmagyarázni, hogy egyes archaea-félék miért képesek a Föld számos legellenségesebb környezetében élni.

Az archaea élőhelyei közé tartoznak például a forró forró források és gejzírek, mint például az amerikai Yellow Stone Parkban találhatóak, valamint a jég, mint például a sarkvidéki és az antarktiszi óceán, amely az év nagy részében fagyott marad.

Tudjon meg többet az archaea-ról

• Mikrobiológia ma: Az archaea nevű mikrobák változatos csoportja, az archaea számos olyan helyen boldogul, ahol a legtöbb élet nem képes túlélni. A Microbiology Today ezen száma rávilágít az archaea jelentőségére és a róluk alkotott jelenlegi ismereteinkre.

• Miért nem okoznak betegséget az archaea?

  Tényleg nincsenek archaikus kórokozók? És ha nincsenek, akkor miért nincsenek? Dr James Chong explores these questions in a film and article for Microbiology Today.

• Archaea and the Tree of Life

  The third domain of life wasn’t even discovered until the 1970s. This mysterious group of organisms, archaea, remain one of the biggest puzzles in microbiology. Although superficially they look similar to bacteria, in evolutionary terms they couldn’t be more different.