Arritmiák
-
Nagyobb szövegméretNagyobb szövegméretSzokásos szövegméret
Az aritmia egy rendellenes szívritmus. A legtöbb ritmuszavart a szív elektromos rövidzárlata okozza.
A szív általában szabályos, egyenletes ritmusban ver, de a ritmuszavar miatt túl lassan, túl gyorsan vagy szabálytalanul verhet. Ez a rendszertelen pumpálás számos tünetet okozhat, többek között fáradtságot, szédülést és mellkasi fájdalmat.
Nagyon sok ritmuszavar nem igényel orvosi ellátást, de némelyik mögött egészségügyi probléma állhat, és ezeket orvosnak kell értékelnie és kezelnie.
Mi okozza a ritmuszavart?
A szívben található nagyon egyedi elektromos ingerületvezetési rendszer okozza a szív szabályos ritmusú szívverését.
Az elektromos jelek a jobb pitvarban található, szinuszcsomónak, más néven “sinuscsomónak” nevezett sejtcsoportból indulnak. A szinuszcsomó a szív természetes pacemakereként működik, és biztosítja, hogy a szív normális, egyenletes ritmusban verjen. A szinuszcsomó normális esetben felgyorsítja a szívet olyan tényezők hatására, mint a testmozgás, az érzelmek és a stressz, alvás közben pedig lelassítja a szívverést.
De néha az elektromos jelek nem “kommunikálnak” megfelelően a szívizommal, és a szív abnormális ritmusban kezd el verni; ez az úgynevezett “aritmia” (más néven “ritmuszavar”).
A ritmuszavart okozhatják a vér kémiai egyensúlyhiánya, fertőzések, a szívet irritáló betegségek, gyógyszerek (vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek, valamint egyes növényi gyógyszerek), trauma vagy szívműtét okozta mellkasi sérülések, illegális drogok, alkohol vagy dohány fogyasztása, koffein és stressz is.
A ritmuszavar lehet átmeneti vagy tartós. A ritmuszavar lehet veleszületett (vagyis a csecsemő születik vele), vagy előfordulhat később az ember életében.
Tünetek és tünetek
A ritmuszavarok miatt a szív kevésbé hatékonyan ver, ami megzavarja az agy és a test többi részének vérellátását. Ha a szív túl gyorsan ver, a kamrák nem tudnak elegendő vérrel megtölteni. Ha a szív túl lassan vagy szabálytalanul ver, nem tud elegendő vért pumpálni a test többi részébe.
Ha egy személy teste nem kapja meg a megfelelő működéshez szükséges vérellátást, az illetőnek:
- szédülés
- fáradtság vagy kimerültség
- ájulásérzés
- gyengeség
- szívdobogás (lüktető vagy lüktető érzés a mellkasban)
- légszomj
- mellkasi fájdalom
- ájulás
Az arritmia lehet állandó, de a legtöbbször véletlenszerűen jön és megy. Egyesek egyáltalán nem okoznak tüneteket. Ezekben az esetekben a ritmuszavart egy utólagos fizikális vizsgálat vagy szívfunkciós teszt során fedezik fel.
Mi a normális pulzusszám?
A pulzusszámot a percenkénti szívverések számolásával mérik. Egy személy normál pulzusszáma olyan tényezőktől függ, mint az életkor és az aktív életmód.
Az életkor előrehaladtával csökken a nyugalmi pulzusszám. A normális nyugalmi pulzusszám tipikus tartományai életkoronként a következők:
- csecsemő (születéstől 3 hónapos korig): 100-150 ütés/perc
- gyermekek 1-3 éves korig: 70-110 ütés/perc
- gyermekek 12 éves korukban: 55-85 ütés/perc
- A szupraventrikuláris tachycardiára (SVT) a szív felső kamráiban kezdődő gyors szívverés epizódjai jellemzőek. Hirtelen jelentkezhetnek, és néhány másodperctől akár több napig is eltarthatnak. Kezelés általában akkor javasolt, ha hosszan tart vagy gyakran fordul elő.
- A ventrikuláris tachycardia egy súlyos és ritka állapot, amely a szív alsó kamráiban kezdődik, és veszélyes lehet.
- Sinuszcsomó diszfunkció, amikor a szinuszcsomó nem működik megfelelően, általában egy veleszületett szívhibát korrigáló műtét után.
- Szívblokk, amikor az elektromos impulzusok nem tudnak a felső szívkamrából az alsó szívkamrába jutni. Általában veleszületett szívhiba okozza, de lehet betegség vagy sérülés következménye is.
- Rest EKG. Ez nyugalmi állapotban méri a pulzusszámot és a szívritmust, és körülbelül egy percig tart.
- Stresszvizsgálat (más néven terheléses EKG). Testmozgás közben méri a pulzusszámot és a szívritmust, például álló biciklizés vagy futópadon való séta közben.
- Signal-averaged EKG Ez olyan, mint a nyugalmi EKG, de 15-20 percig rögzíti a pulzusszámot.
- Holter monitor. Ezt az EKG-t hosszú időn keresztül, általában 24 vagy több órán keresztül végzik. Az elektródákat a mellkasra rögzítik, és a vezetékeket egy hordozható EKG-felvevőhöz vezetik. A gyermeket arra bátorítjuk, hogy végezze a szokásos napi tevékenységeit, és arra utasítjuk, hogy vigyázzon, hogy az elektródák ne legyenek nedvesek (pl. ne ússzon, ne fürödjön, ne zuhanyozzon, és ne végezzen olyan tevékenységeket, amelyek erős izzadást okoznak).
A Holternek két típusa van: folyamatos rögzítésű Holter: az EKG a teljes megfigyelési időszak alatt csatlakozik; tüneti megfigyelésű Holter: az adatokat csak akkor rögzítik, amikor a gyermek tüneteket tapasztal, és ekkor csatlakozik a Holter. - Medicina. Az orvosok az aritmia típusától és egyéb szempontoktól függően ritmuszavar elleni gyógyszereket írhatnak fel. Néha ezek a gyógyszerek fokozhatják a tüneteket és káros mellékhatásaik lehetnek, ezért az orvosnak szorosan figyelnie kell a gyermeket.
- Pacemaker. A pacemaker egy elemmel működő eszköz, amelyet sebészeti beavatkozással ültetnek be a beteg testébe (a kulcscsont közelébe). A pacemaker egy dróton keresztül kapcsolódik a szívhez, és képes érzékelni, ha a szívritmus túl lassú, és elektromos jeleket küld a szív felgyorsítására.
- Defibrillátorok. Egy kisméretű, akkumulátorral működő beültethető kardioverter-defibrillátort (ICD) műtéti úton ültetnek be a kulcscsont közelébe. A vezetékek a defibrillátortól a szívhez vezetnek. Az ICD érzékeli, amikor a szívben veszélyesen gyors vagy szabálytalan szívritmus van, és elektromos jelet küld a normális szívritmus helyreállítása érdekében.
- Katéteres abláció. Egy katétert (hosszú, vékony drótot) vezetnek be a láb vénájába, és a szívhez vezetik. Számos ritmuszavart a szívizom mikroszkopikus rendellenességei okoznak. Amint a szív ritmuszavart okozó területét megtalálják, a katéter felmelegíti vagy lefagyasztja a hibás izomsejteket, és elpusztítja őket.
- Műtét. A műtétek általában csak akkor javasoltak, ha minden más lehetőség kudarcot vallott. A gyermek érzéstelenítést kap, és a sebész eltávolítja a ritmuszavart okozó szövetet.
Az orvos a személy helyzetétől függően meg tudja állapítani, hogy a szívritmus kórosan gyors vagy kórosan lassú. Például egy lassú szívritmusú idősebb gyermeknek vagy felnőttnek tünetei lehetnek, amikor a pulzusszám 50 ütés/perc alá csökken. De a keményen edzett sportolóknak még alacsonyabb a pulzusszámuk, ami nem tekinthető kórosnak, mert nem okoz tüneteket.
A ritmuszavarok típusai
A ritmuszavaroknak több típusa van:
A korai pitvari összehúzódás (PAC) és a korai kamrai összehúzódás (PVC)
A korai összehúzódások általában kisebb ritmuszavarnak számítanak. Észreveheti a mellkasában a korai dobbanás vagy a plusz dobbanás okozta lüktetést vagy lüktetést. A PAC és a PVC nagyon gyakoriak, és akkor történnek, amikor úgy érzi, hogy a szíve “kihagyott” egy ütemet. A valóságban a szív valójában nem hagy ki egy ütemet, hanem inkább egy plusz ütemet ad. Az időnkénti korai szívdobogás gyakori és normálisnak tekinthető, de bizonyos esetekben orvosi probléma vagy szívbetegség jele lehet.
Tachycardia
A tachycardia rendellenesen gyors szívverés. A tachycardiának két típusa van: a szupraventrikuláris és a kamrai:
Bradikardia
A bradikardia egy abnormálisan lassú szívverés. A Bradycardia oka lehet:
A ritmuszavarok diagnózisa
Az orvosok számos eszközt használnak a ritmuszavarok diagnosztizálására. Nagyon fontos, hogy ismerje gyermeke kórtörténetét, és ezt az információt megadja orvosának. Az orvos a kórtörténet és a fizikális vizsgálat eredményei alapján kezdi meg az értékelést.
Ha ritmuszavar gyanúja merül fel, az orvos elektrokardiogramot (EKG) rendel el a szív elektromos aktivitásának mérésére. Ehhez a vizsgálathoz, amely teljesen fájdalommentes, a gyermek lefekszik, és kis fémpárnákat (úgynevezett elektródákat) ragasztóval rögzítenek a gyermek bőréhez. Az elektródák az EKG-készülékhez csatlakoztatott vezetékekre vannak erősítve. A szív elektromos jeleit rövid ideig, általában csak 10 másodpercig rögzítik. Ezt az információt egy számítógépre küldik, ahol értelmezik és grafikonként ábrázolják.
A következő EKG-típusok ajánlhatók:
A ritmuszavarok kezelése
Nagyon sok ritmuszavar nem igényel kezelést. Azok számára, akiknek igen, a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:
Mikor kell orvost hívni
Nagyon sok ritmuszavar jelentéktelen. Néhány azonban komolyabb problémára utalhat. Ha gyermekénél ritmuszavar tünetei jelentkeznek, hívja fel orvosát.