Aszpartám:

Háttér: Szedjék-e a II. típusú cukorbetegek? A II. típusú cukorbetegségben (T2D) szenvedő egyéneknek az egészség és a hosszú élet fenntartása érdekében kezelniük kell a vércukorszintet. A mesterséges édesítőszerek (beleértve az aszpartámot) javasolt cukoralternatívák ezen egyének számára. Különösen az aszpartám biztonságossága régóta vita tárgyát képezi. Bár ilyen ellentmondásos termékről van szó, sok klinikus ajánlja használatát T2D-s betegeknek, ellenőrzött diéta során és intervenciós stratégia részeként. Az aszpartám 200-szor édesebb, mint a cukor, és elhanyagolható hatással van a vércukorszintre, és használatát azért javasolják, hogy a T2D-sek kontrollálni tudják a szénhidrátbevitelt és a vércukorszintet. A kutatások azonban azt sugallják, hogy az aszpartám bevitele a fogyás helyett a súlygyarapodás fokozott kockázatához vezethet, és T2D-ben károsodott vércukortoleranciát okozhat.

Célkitűzés: Ez az áttekintés az aszpartámfogyasztást a T2D-vel kapcsolatos különböző mechanizmusokkal összefüggésbe hozó vizsgálatokból szerzett ismereteket foglalja össze.

Módszer: Áttekintjük a szakirodalmat, amely olyan bizonyítékokat szolgáltat, amelyek aggodalomra adnak okot, hogy az aszpartám súlyosbíthatja a T2D-t és növelheti a betegség globális terhét.

Eredmény: Az aszpartám kémiai stresszorként hathat a kortizolszint növelésével, és szisztémás oxidatív stresszt idézhet elő a felesleges szabad gyökök termelésével, továbbá megváltoztathatja a bél mikrobiális aktivitását és beavatkozhat az N-metil-D-aszpartát (NMDA) receptorba, ami inzulinhiányt vagy rezisztenciát eredményezhet.

Következtetés: Az aszpartám és metabolitjai biztonságosak-e a T2D esetében, az egységes adatok hiánya miatt még mindig vitatható. További kutatásokra van szükség, amelyek bizonyítékot szolgáltatnak és felvetik az aggodalmakat, hogy az aszpartám súlyosbíthatja a kóros fiziológia prevalenciáját a T2D amúgy is terhelt fiziológiájában.