Az állatkísérletek állatkínzás

Évente legalább 100 millió állatot károsítanak az állatkísérletek miatt (“Top Five”). A technológia fejlődése ellenére a termékbiztonság tesztelésének ezt a módszerét még mindig alkalmazzák a világ minden országában. Bár az USA világelső az innovatív kutatások és módszerek terén, itt még mindig sok vállalat alkalmazza az állatkísérletek elavult, barbár gyakorlatát, amely az állatok megégetéséhez, megnyomorításához és megmérgezéséhez vezethet. Ez a téma azért érintett meg, mert nagyon szeretem az állatokat. Ez a téma azért fontos, mert az emberek elfelejtették, hogy a tetteink milyen negatív hatással vannak az állatokra. Az állatkísérletek kegyetlenek, és véget kell vetni nekik, mert túl sok káros következménnyel járnak az állatokra, az emberekre és a környezetre nézve.

Az állatkísérletek már sok éve léteznek, és számos célt szolgálnak. Emma Lloyd szerint “Az első, a modern tudomány számára jelentős megfigyelések az 1600-as években születtek, amikor William Harvey állatokon figyelte meg és írta le a vérkeringési rendszert” (2008). A második jelentős esemény az állatkísérletek történetében az volt, amikor John H. Draize megalkotta a Draize-tesztet, amelyet állatok, például nyulak bőrén és szemén alkalmaznak egy termék hatásainak vizsgálatára. Egy másik példa az LD-50 (Lethal Dose-50) teszt, amelyet az 1900-as évek közepén hoztak létre. Az LD-50-et arra használják, hogy meghatározzák egy anyag maximális dózisát, amely a vizsgálati csoportban lévő állatok felét megöli. Háztartási termékekkel, növényvédő szerekkel és gyógyszerekkel végzett kísérletek során alkalmazták. Bár ezeket a konkrét teszteket ma már nem használják olyan gyakran, mégis jól mutatják, milyen szörnyű bánásmódban részesültek az állatok.

Ma számos iparág alkalmazza az állatkísérleteket különböző termékek, többek között kozmetikumok, gyógyszerek, háztartási cikkek és növényvédő szerek esetében. A Humane Society kozmetikai tesztelésről szóló adatlapja szerint a kísérletek során “vegyi anyagokat dörzsölnek a borotvált bőrre vagy csepegtetnek a szembe, mindenféle fájdalomcsillapítás nélkül”. Más tesztek, például a potenciális rákkeltő anyagokra vonatkozó tesztek során vemhes állatokat és azok magzatát károsítják, míg más tesztek során ugyanazt az állatot többször, hosszabb időn keresztül használják (“11 tény az állatkísérletekről”). Továbbá, “a Humane Society szerint egyetlen növényvédő szer regisztrációjához több mint 50 kísérletre és akár 12 000 állat felhasználására van szükség” (Moxley). Az állatokkal való ilyen túlzott visszaélés világosan mutatja, hogy a tesztelés mennyire negatívan hat rájuk.”

Az állatoknak okozott szükségtelen károk mellett az állatkísérletek az emberekre és a környezetre is károsak. Évente több millió tesztelésre használt állatot dobnak ki. A National Institutes of Health (NIH) Intramural Research Laboratories részlegének hulladékgyűjtési jelentései szerint mindössze 18 hónap alatt, 2011 és 2013 között csak ezekben a laboratóriumokban több mint 1,5 millió font állati szaporulat, ürülék és felesleges élelmiszerhulladék keletkezett. Az állati hulladék mérgező vagy veszélyes vegyi anyagokkal, vírusokkal és fertőző betegségekkel szennyezett. Az égetés az egyik legelterjedtebb ártalmatlanítási módszer az amerikai laboratóriumokban. Amikor a vállalatok elégetik az állatokat és a készleteket, a folyamat során gázok és finom részecskék kerülnek a levegőbe. A New England Anti-Vivisection Society (NEAVS) jelentése szerint: “egy nemrégiben készült tanulmány szerint 2,1 millió halálesetet hoztak összefüggésbe az ember által termelt finom részecskékkel – a szmog egyik fő összetevőjével” (“Alternatívák a tesztelésben”). Ez biztonságos módszernek tűnik a termékek tesztelésére? Bár az állatkísérletekből megtudhatjuk, hogy a termékek használata milyen hatással lehet az emberekre, maga a tesztelési folyamat túlzott károkat okoz az embereknek és a környezetnek.

Az állatkísérletek nem mindig a legjobb módszer olyan termékek tesztelésére, amelyeket később embereken használnak majd. A két leggyakrabban használt állat a csimpánz, amelynek DNS-e 99 százalékban megegyezik az emberével, és az egér, amelynek genetikai hasonlósága 98 százalékban megegyezik az emberével. Ezek az állatok azonban valójában anatómiai, anyagcsere- és sejtszerkezetükben eltérnek az emberétől, ami miatt rossz kísérleti alanyok az emberi termékek számára: “Nagyon nehéz olyan állati modellt létrehozni, amely akár csak megközelítőleg is megegyezik azzal, amit az embernél próbálunk elérni” (“Should Animals Be Used”). Ha tehát léteznek ezek a jelentős különbségek, miért folytatódik ez a haszontalan gyakorlat?

Az FDA szerint az embereken tesztelésre jóváhagyott gyógyszerek 92 százaléka nem kap engedélyt emberi felhasználásra (“Alternatives In Testing”). Néhány dolog, ami az állatokra nézve káros, értékesnek bizonyul az embereknél és fordítva. Az emberi felhasználásra engedélyezett gyógyszerek több mint felét később visszavonják vagy átcímkézik az emberekre gyakorolt káros vagy halálos hatások miatt. Például a Vioxx nevű, ízületi gyulladás kezelésére használt gyógyszert kivonták a forgalomból, miután csak az Egyesült Államokban több mint 60 000 halálesetet okozott. Ez a gyógyszer sikeres volt az állatokon, de az emberekre nézve halálosnak bizonyult. Továbbá több mint 100 olyan stroke-gyógyszer, amely állatokon tesztelve hatásos volt, embereken megbukott, és több mint 85 HIV-vakcina bukott meg embereken, miután főemlősökön jól működött (“Should Animals Be Used”). Az állatokat tehát értelmetlenül bántják, és az emberek is súlyos következményeket szenvednek.

Egyes emberek úgy gondolhatják, hogy vannak törvények, amelyek megvédik az állatokat a rossz bánásmódtól. Bizonyos esetekben ez igaz is. Az állatokat védi az Animal Welfare Act (AWA) nevű törvény, amely egy szövetségi törvény, amely szabályozza az állatokkal való bánásmódot a kutatás és kiállítás során. Az olyan állatokat azonban, mint a patkányok, egerek, halak és madarak, nem védi az AWA. “Valójában a kísérletekben felhasznált állatok 95 százalékát nem védi az állatjóléti törvény” (“Should Animals Be Used”). Az állatjóléti törvényt úgy kellene módosítani, hogy a tudományos kutatáshoz használt összes állatot védje.”

Az állatok jogainak védelmét szolgáló törvények megalkotása mellett nagyobb erőfeszítéseket kellene tennünk a termékek tesztelésének más, állatok felhasználását vagy károsítását nem igénylő módozatainak alkalmazására. Az állatkísérletek egyik alternatívája az emberi sejtek gyűjtése és a gyógyszerek és termékek sejtekre gyakorolt hatásainak vizsgálata egy Petri-csészében. Ezzel a módszerrel nem lenne szükség a termékek teszteléséhez használt állatokra, és még pontosabb is lehet. Ez a vizsgálati módszer nemcsak az embereknek, hanem az állatoknak is jót tesz: “Az állatok távol maradnak a laboratóriumtól, és a tudósoknak sokkal egyszerűbb módja van a gyógyszerek szűrésére és annak elemzésére, hogy melyek azok, amelyek biztonságosabbak az emberi használatra. Ez számos betegség gyógyításában segíthet. És több életet fog megmenteni, miközben lehetővé teszi, hogy az állatok inkább háziállatok legyenek, mint tudományos kísérletek”.” (“Alternatívák az állatkísérletekhez”)

Egy másik terméktesztelési módszer a mesterséges bőr használata. Ez pontosabbnak bizonyult, mint az állatok használata, mivel olyan, mint a valódi emberi bőr: “Az emberi bőrsejtekből álló, tökéletesen lemásolt bőrmodellek – például sebészeti hulladékból – ugyanazokkal a tulajdonságokkal és funkciókkal rendelkeznek, mint a normál emberi bőr” (“Mesterséges bőr az állatkísérletek helyett”). Ez a módszer azért jobb, mint az állatok használata, mert a mesterséges bőr ugyanolyan DNS-szerkezettel rendelkezik, mint amilyen az lenne, ha egy valódi emberen tesztelnék a terméket.

Az állatkísérletek elkerülésének harmadik módja az emberek felhasználása a termékek tesztelésére. Abigail Greer “Why we should test on humans not animals” című cikkében kifejti, hogy ez a módszer pontosabb lehet, mivel “az állatkísérletekben ígéretesnek tűnő gyógyszerek közül 10-ből 9 megbukik az emberi klinikai vizsgálatokban, mert nem lehet pontosan megjósolni, hogyan fognak viselkedni az embereken”. Az embereken való tesztelés gyorsabban eredményezhetné a betegségek gyógyítását is, mivel – mint Greer állítja – “az állatkísérletekre való támaszkodás bizonyos esetekben akadályozza és késlelteti az olyan gyógyszerek és eljárások felfedezését, amelyek az emberek számára hasznosak lehetnek, mert az állatkísérletekben megbuknak”. Ha vannak más, pontosabb alternatív módszerek az állatkísérletek helyett, akkor miért tesztelünk még mindig állatokon?

Ha bizonyos helyzetekben nincs egyértelmű alternatívája az állatkísérleteknek, megoldás lehet az eljárás módosítása az állat által érzett fájdalom csökkentése érdekében. Ha a tudósok enyhébb dózist használnának a termékből, vagy fájdalomcsillapítót adnának az eljárás során, ez csökkentené az állat által az eljárás során elszenvedett fájdalmat és stresszt, és jobb, pontosabb eredményeket hozhatna. Továbbá, ha a kísérletben felhasznált állatok száma csökkenne, a kísérlet során károsított állatok száma is csökkenne. Végül, ha a vállalatok olyan termékeket használnának új termékek előállításához, amelyeket már teszteltek és emberi használatra biztonságosnak bizonyultak, tovább csökkenne a kísérletekben használt állatok szükségessége.

Amerikának csatlakoznia kellene azon országok klubjához, amelyek betiltották az állatkísérleteket. Az Európai Unió az elsők között tiltotta be az állatokon tesztelt kozmetikumok importját és értékesítését. Norvégia leállította az új, állatkísérletes termékek használatát, de a már a polcokon lévő gyógyszerek és gyógyszerkészítmények továbbra is megmaradnak. Izrael a harmadik ország, amely betiltotta az állatkísérleteket tartalmazó kozmetikumokat, tisztálkodási szereket, mosószereket és egyéb termékeket. India lett az első ázsiai ország, amely betiltotta a kozmetikumokat, és kötelezővé tette az állatokon nem végzett alternatív teszteket. Olyan országok, mint az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland lépéseket tesznek az állatkísérletek teljes betiltására. (Thew) Emellett aktívan részt kell vennünk az ártatlan állatok megmentésére irányuló erőfeszítésekben itt az USA-ban. Nemcsak a kormány tehet lépéseket az állatok védelme érdekében, hanem az egyének is tehetnek valamit. Ha például mindannyian bojkottálnánk az állatkísérleteket alkalmazó termékeket a kegyetlenségtől mentes termékek javára, akkor a még mindig állatkísérleteket alkalmazó cégek profitot veszítenének, és részvényeik zuhannának. Ez számos vállalatot rákényszeríthetne arra, hogy alternatívákat keressen, így egy lépéssel közelebb kerülhetnénk ahhoz, hogy az állatkísérletek a múlté legyenek.

Az állatkísérletek miatt évente legalább 100 millió állatot károsítanak, ezért változásra van szükség. Az állatkísérletek nemcsak az állatoknak, hanem a környezetnek is ártanak. Álljon ki az állatkísérletek megszüntetése mellett azáltal, hogy alternatív módszereket használ, és bojkottálja az állatokon tesztelt termékeket. Együtt végleg véget vethetünk az állatkísérleteknek.

Works Cited

“11 tény az állatkísérletekről”. Do Something. Do Something, n.d. Web. 14 Mar. 2016.

“Alternatívák a tesztelésben”. NEAVS. NEAVS, n.d. Web. 25 Feb. 2016.

“Alternatives to Animal Testing”. PETA. PETA, n.d. Web. 10 Mar. 2016″Animal Testing Definition.”

Márc. 2016. március 10. Dictionary.com Web. 10 Mar. 2016.

“Mesterséges bőr az állatkísérletek helyett”. Lab Bulletin. Lab Bulletin, 2013. júl. 11. Web. 2016. márc. 29.

“Fact Sheet: Cosmetic Testing.” Humane Society. Humane Society, 2014. márc. 13. Web. Márc. 2016. 25.

Greer, Abigail. “Miért embereken kellene tesztelnünk, nem állatokon”. Care2. Care2, 2013. november 6. Web. 17 Mar. 2016.

Llyod, Emma. “Annak története, hogyan használták a tudósok az állatkísérleteket az orvosi előrelépésekhez”. Brighthub. Bright Hub, 2008. nov. 23. Web. 19 Mar. 2016.

Marlawinstead . “Állatkísérletek vs. őssejtkutatás: Battle of the Controversies”. Marla Winstead Blogspot. Marla Winstead Blogspot, 2012. november 5. Web. 10 Mar. 2016

Moxley, Angela. “The End of Animal Testing.” The Humane Society. 25 Feb. 2010. Web. 10 May 2016.

“Should Animals Be Used for Scientific or Commercial Testing?” ProCon.org. ProCon.org, 10 Dec. 2015. Web. 15 Feb. 2016.

Thew, Michelle. “How Bans on Animal Testing Open Up New Markets and Change the World for the Better.” One Green Planet. One Green Plant, 13 May 2014. Web. 10 Mar. 2016.

“Top Five Shocking Animal Experimentation Facts. Peta. Peta, n.d. Web. 10 Mar. 2016