Az állatokkal szembeni kegyetlenség és az emberekkel szembeni erőszak közötti kapcsolat
Az állatokat bántó emberek nem állnak meg az állatoknál. Az állatokkal szembeni kegyetlenség és az emberekkel szembeni erőszak között bizonyított kapcsolat áll fenn – rendszeresen “A kapcsolat”
Ez a kapcsolat teszi kritikusan fontossá, hogy az állatokkal szembeni kegyetlenséget a bűnüldöző szervek és a társadalom egésze komolyan vegye. Ez maguknak az állatoknak és a szintén veszélyeztetett embereknek a javát szolgálja.
Kutatások bizonyítják a kapcsolatot az állatokkal szembeni kegyetlenség és az emberekkel szembeni erőszak között
Bőséges kutatás támasztja alá azt a megállapítást, hogy közvetlen kapcsolat van az állatokkal szembeni kegyetlenkedések és az emberekkel szembeni erőszak között. Ide tartozik a gyermekbántalmazás, a családon belüli erőszak, az idősek bántalmazása és más erőszakos viselkedés.
Itt csak néhány példa az ezt a következtetést alátámasztó kutatásokból:
A Massachusetts Society for the Prevention of Cruelty to Animals és a Northeastern University által 1997-ben készített mérföldkőnek számító tanulmány megállapította, hogy az állatbántalmazók valójában ötször nagyobb valószínűséggel ártanak más embereknek is.
Egy másik, 2013-ban közzétett tanulmány szerint az iskolai mészárlásokat elkövetők 43%-a állatokkal szemben is elkövetett kegyetlen tetteket – általában macskák és kutyák ellen.
Phil Arkow, a National Link Coalition koordinátora – egy olyan csoport, amely az állatok és az emberek elleni erőszak kereszteződésére összpontosít – gyakran írt arról, hogy az állatok bántalmazása a családon belüli erőszak jele, vagy úgynevezett prediktív bűncselekmény.”
Egy 1983-as tanulmány megállapítja, hogy az állatok bántalmazását az olyan otthonok 88%-ában találták meg, ahol a gyermekek fizikai bántalmazását vizsgálták.”
Ha egy gyermek kegyetlenül bánik az állatokkal, a kutatások szerint ez annak a jele lehet, hogy a gyermeket súlyos bántalmazás vagy elhanyagolás érte. Azok a gyermekek, akik tanúi az állatok bántalmazásának, nagyobb a kockázata annak, hogy maguk is bántalmazóvá válnak.
Egy 2017-es tanulmány szerint a bántalmazó kapcsolatuk során társállatot tartó nők 89%-a számolt be arról, hogy bántalmazó partnerük megfenyegette, bántalmazta vagy megölte állatait.
Ez az eredmény összhangban van más kutatásokkal, amelyek szerint a háziállatokkal szembeni családon belüli erőszak egyrészt korrelál az emberekkel szembeni családon belüli erőszakkal, másrészt a családon belüli erőszak egyik eszköze – a háztartás erőszakos tagjai a kontroll és az érzelmi erőszak egyik formájaként azzal fenyegetőznek, hogy bántalmazzák vagy ténylegesen bántják a társállatot. Valóban, a családon belüli erőszakot elszenvedő nők több mint fele számolt be arról, hogy az állataitól való félelem miatt halogatta a menekülést.
A törvénynek védenie kell az állatokat és büntetnie kell az állatkínzókat
Mind azért, mert maguk az állatok is védelemre szorulnak, mind pedig azért, mert az állatokkal szembeni kegyetlenség és az emberekkel szembeni kegyetlenség között kapcsolat áll fenn, az állatok elleni erőszakot a törvénynek komolyan kell vennie.
A törvény néhány módon tükrözi ezt a komolyságot. Például ma már mind az 50 államban van törvény az állatkínzás bűncselekményeiről. Az államok közel kétharmada lehetővé teszi, hogy a háziállatokat a családon belüli erőszakkal kapcsolatos védőhatározatba foglalják. Ezek csak néhány azok közül az előrelépések közül, amelyeket állami szinten láttunk ezen a területen.