Az ázsiai óriásdarázs (Vespa mandarinia) permetezett mérge által okozott szemsérülés

Abstract

Ez a beszámoló egy 77 éves férfi jobb szemét ért látást veszélyeztető sérülés részleteit mutatja be, amelyet az ázsiai óriásdarázs (Vespa mandarinia) mérge okozott. A beteget nem csípték meg, inkább a méreg került a szemébe. Bár a sérült szemet elsősegélynyújtásként kimosták, tartós szaruhártya-defektust, szaruhártya-endotheldekompenzációt, íriszsorvadást, pupillatágulást és érett szürkehályogot figyeltek meg, és 8 héttel a sérülést követően kézmozdulati látásélességet regisztráltak. Mivel a szaruhártya epitheldefektus gyógyulása után enyhe a-hullámot észleltünk az elektroretinogram (ERG) eredményében, szürkehályogműtétet és Descemet stripping automatizált endothelkeratoplasztikát (DSAEK) végeztünk. A DSAEK után a jobb szem szaruhártyája világosabbá vált; a jobb szem látásélessége azonban nem javult. A szembogárvizsgálat a retinalis artéria elzáródását, de látóideg-atrófiát nem mutatott ki. Az ERG azt mutatta, hogy a sérült szem műtét után rögzített a-hullám amplitúdója csaknem fele volt a társ szemének. Az írisz atrófia és az érett szürkehályog azt mutatja, hogy az ázsiai óriás lódarázs permetezett Vespa-méreg csípés nélkül is képes behatolni az intraokuláris területre. Hogy a méreg közvetlenül befolyásolja-e a retina működését, nem világos, de a sérült szem csökkent a-hulláma azt mutatja, hogy a méreg valamilyen módon károsította a retina működését. Hasonló esetekben elsősegélynyújtásként az elülső kamra kiöblítése, valamint szemmosás szükséges.

© 2020 A szerző(k). Published by S. Karger AG, Basel

Bevezetés

A Vespa fajba tartozó rovarok fullánkja által okozott szemsérülés ritka esemény, amely látást veszélyeztető szövődményekhez vezethet, beleértve a keratitist, a bullous keratopathiát, az uveitist, az írisz atrófiát, a szürkehályogot, a glaukómát és a látóideggyulladást . Ezeket a szövődményeket elsősorban a méreg okozza, amely biológiai aminok (hisztamin, szerotonin, dopamin, noradrenalin), kis molekulasúlyú peptidek, fő fehérje alegységek és enzimek (hialuronidáz, foszfolipáz A, B) keveréke , és a szemkárosodás súlyossága a csípés mélységétől függ . Nemrégiben azonban kezeltünk egy esetet, amikor az ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) mérge okozott súlyos szemsérülést; a beteget nem csípték meg, hanem a méreg került a szemébe. Ez a beszámoló az eset részleteit mutatja be.

Egy esetleírás

Egy 77 éves férfi, aki méheket etetett, október elején az ázsiai óriás lódarázs (V. mandarinia; 1. ábra) permetezett mérge által sérült meg a jobb szemén. Jobb szemét még aznap elsősegélynyújtásként fiziológiás sóoldattal kimosta, és a legközelebbi szemészorvos szteroiddal és antibiotikumos szemcseppekkel kezelte; a szaruhártya hámdefektusa azonban fennmaradt, a lencsehomály fokozódott, és az írisz sorvadásának előrehaladtával pupillatágulat lépett fel. Ugyanazon év november végén a Fujita Egészségügyi Egyetem Bantane Kórházának szaruhártya-szolgálatára utalták további kezelés és kezelés céljából.

1. ábra.

Egy üveg Hachi-zake (kürtőskalács-likőr), amelyben ázsiai óriáskürtösöket áztatnak pálinkában, amelyet a beteg hozott az egyik szerzőnek (K.H.). Ezt tápláló tonikként issza.”

/WebMaterial/ShowPic/1217934

A kezdeti vizsgálaton a legjobb korrigált látásélessége (tizedes) a jobb szemen kézmozdulat (nem korrigálható), a bal szemen 0,7 (1,2 × +1,5 D-vel) volt. A jobb szem intraokuláris nyomása nem volt mérhető, míg a bal szemé 12 mm Hg volt. A jobb oldali szaruhártyán 8 × 4 mm-es hámdefektussal járó hámödémát észleltek. A megvastagodott szaruhártya és a Descemet-membrán ráncainak jelenléte pigmentált keratikus csapadékkal a szaruhártya endothelialis dekompenzációjára utalt (2a. ábra). A jobb szem szivárványhártyája depigmentált és szabálytalanul tág volt. A jobb szem szemfenékét a homályos szaruhártya és az érett szürkehályog miatt nem lehetett vizsgálni.

2. ábra.

a A sérült szem elülső szegmentumának leletei diffúz megvilágításban a beteg első látogatásakor. A szaruhártya homályos, stroma- és hámödémával és tartós szaruhártya-hámdefektussal (fluoreszceinnel festve). A pupilla kitágult, és érett szürkehályog látható. b Négy hónappal a DSAEK után. Depigmentált írisz és tág pupilla súlyos iritiszre utal. DSAEK, Descemet stripping automated endothelial keratoplasty.

/WebMaterial/ShowPic/1217932

A 3 hónappal az első vizit után, amikor a szaruhártya epithelialis defektusa már begyógyult, rögzített detektálható elektroretinogram (ERG) hullámformák arra utalnak, hogy a retina maradék funkciója a szürkehályogműtét után némi látásjavulási potenciállal rendelkezik. Az amplitúdó azonban csökkent (60,50 μV a jobb szemen és 364,00 μV a bal szemen), és az implicit idő késett (19,50 ms a jobb szemen és 12,25 ms a bal szemen) az a-hullámban (3a. ábra). Mivel a szaruhártyaödéma epithelialis bullával a fakoemulsifikáció és aspiráció, valamint az intraokuláris lencse beültetése után is fennmaradt, a jobb szemen szaruhártya endothelátültetést (Descemet stripping automatizált endothelkeratoplasztika ) végeztek a sérülés után körülbelül 1 évvel.

3. ábra.

a A szürkehályogműtét előtt rögzített ERG. A jobb szem ERG-je a bal szemhez képest csökkent amplitúdót és meghosszabbodott implicit időt mutat az a-hullámban. b A jobb szem ERG-je 4 hónappal a DSAEK után. Az amplitúdó és az implicit idő javulása látható a szemhártya jobb átlátszóságának köszönhetően. c A DSAEK után 4 hónappal készült szemfenéki felvétel. Bár a szemfenék képe homályos a maradék szaruhártya strómaödéma miatt, a retina színe normálisnak tűnik, és a látókorongban nincs jele atrófiának, de az alsó temporális területen egy szellemérc látható (csillag). DSAEK, Descemet stripping automated endothelial keratoplasty; ERG, elektroretinogram.

/WebMaterial/ShowPic/1217930

A DSAEK után a jobb szem szaruhártyája tisztább lett, bár a stromaödéma megmaradt (2b. ábra). Látása szubjektíve javult, de a jobb szem látásélessége nem javult. A fakoemulsifikáció és aspiráció, valamint intraokuláris lencse beültetése és DSAEK után rögzített ERG-eredmények (3b. ábra) az a-hullám megnövekedett amplitúdóját és gyorsabb implicit idejét mutatták a műtét előtt rögzítettekhez képest; az a-hullám amplitúdója azonban a műtét után csaknem fele volt a társ szemének. A szembogárvizsgálat a retina artéria branch elzáródását mutatta ki (3c. ábra, csillag), de látóideg-atrófiát nem észleltek.

A jobb szem nyilvánvaló szaruhártya-ödémája 7 hónappal a DSAEK után kezdődött, és a szaruhártya a DSAEK után 1 évvel neovaszkularizáció jeleivel homályossá vált. Mivel a DSAEK után a látásélességben nem észleltünk jelentős javulást, valószínűleg a retina funkciójának károsodása miatt, úgy döntöttünk, hogy nem végzünk második DSAEK-et.

Előadás

A Vespa fajok széles körben elterjedtek a kelet-ázsiai térség trópusi és mérsékelt övezeteiben. A V. mandarinia a Vespa fajok legnagyobb rovara, testhossza 30 és 40 mm, és a hártyásszárnyú rovarok közül a legmérgezőbb méreggel rendelkezik . Fészküket fából készült barlangokban vagy a külvárosok földje alatt építik, és hogy megvédjék fészküket a betolakodókkal szemben, nemcsak csípéssel támadnak, hanem fullánkjaikból mérget is permeteznek . A Vespa rovar lárvája ehető és értékes fehérjeforrás Közép-Japán hegyvidéki régiójában, és Japán egyes területein az imágókat szeszben áztatják orvosi likőrnek (Hachi-zake) (1. ábra). Ezért a Vespa fajok legnagyobb természetes ellenségei az emberek és a medvék, amelyek szintén fogyasztják a lárvákat. Ezen ellenségek esetében a támadásuk elsősorban a fényes fekete célpontokra irányul, beleértve az ember fejét, a medve orrát és ezen emlősök szaruhártyáját. A méreg mérgező hatása az őszi szezonban (Japánban szeptemberben és októberben) a legerősebb, amikor a rovarok fészkelni és szaporodni kezdenek, és a csípési sérülések előfordulása is ebben az évszakban a legmagasabb. Az emberi lakónegyedek terjeszkedésével nő az esélye annak, hogy közelebb kerül a Vespa fajok fészkelőhelyéhez, és az ilyen szemsérülések előfordulása is nagyobb lesz.

A Vespa fajok által okozott szemsérülések nemcsak akkor fordulnak elő, ha a rovar megcsípi az áldozatot, hanem akkor is, ha a mérget permetezik. A Vespa fajba tartozó rovarok mérge által okozott szemsérülés súlyossága a toxin behatolásának mélységétől függően változik; ezért a látási prognózis viszonylag jobb, ha a mérget csípés nélkül permetezik a szembe . Jelen esetben azonban a sérült szemen tartós szaruhártya-hámdefektus, szaruhártya-endothel-dekompenzáció, íriszsorvadás és pupillatágulat, érett szürkehályog, valamint a retina és a látóideg károsodása volt megfigyelhető annak ellenére, hogy a mérget csípés nélkül permetezték a szembe. A szakirodalomból nem tudtunk információt szerezni a Vespa-méreg pH-járól, de mivel kis peptideket tartalmaz, amelyeket a darázskinin képvisel, és néhány neurotoxikus hatású nem enzimatikus fehérje viszonylag kis molekulatömeggel rendelkezik , egyes toxikus anyagok könnyen átjuthatnak a szaruhártyáról az intraokuláris területre. Mivel a rovarméreg toxicitása az őszi időszakban a legerősebb, ebben az esetben nem csak szemmosást, hanem elülső kamrai öblítést kellett volna először végezni.

A szürkehályogműtét és a DSAEK után a sérült szem látásélessége nem javult, pedig a beavatkozások után az átláthatóságot biztosítani kellene. Ez valószínűleg a méreg neurotoxikus hatásának köszönhető , amely a szaruhártyáról behatolhatott a szem érzékszervi rendszerébe, vagy ahogy a 3c. ábrán látható, egy másik toxikus mechanizmus működött a retina erek elzáródásán. Úgy gondolják, hogy az érett szürkehályog és a szaruhártya elhomályosodásának sebészi eltávolítása az ERG hullámforma javulásához vezethet . Az ági retinaartéria elzáródása és/vagy toxikus hatása azonban retinális károsodást okozott, ami a társszemhez képest alacsonyabb a-hullám amplitúdót eredményezett.

Végeredményben a jelen esetben a V. mandarinia permetezett mérge által okozott szemsérülésről van szó. Az elsősegélynyújtásként alkalmazott szemmosás ellenére tartós szaruhártya hámdefektus, szaruhártya endothel dekompenzáció, írisz atrófia és pupillatágulat, érett szürkehályog, valamint a retina és a látóideg károsodása következett be, ami látásvesztéshez vezetett. A Vespa-méreg csípés nélkül is behatolhat az intraokuláris területre; hasonló esetekben a szemmosás mellett elsősegélynyújtásként az elülső kamra irrigálását is figyelembe kell venni.

Köszönet

Köszönjük Dr. Masako Matsuura, MD, PhD-nek, hogy felajánlotta a lehetőséget a DSAEK elvégzésére a Matsuura Szemklinikán (Ichinomiya, Aichi, Japán). Köszönjük továbbá az Editage (www.editage.com) angol nyelvű szerkesztését.

Etikai nyilatkozat

Ezt a tanulmányt a Fujita Egészségügyi Egyetem Kutatási Etikai Bizottsága hagyta jóvá, és megfelel a Helsinki Nyilatkozat irányelveinek. A betegtől a műtéthez és az eset klinikai lefolyásáról szóló beszámolóhoz írásbeli beleegyezést szereztünk be.

Enyilatkozat az összeférhetetlenségről

A szerzőknek nincs bejelenteni való összeférhetetlensége.

Finanszírozási források

Ezt a munkát a Fujita Gakuen Research Fund és az Alcon Japan Research ösztöndíja támogatta.

A szerzők hozzájárulása

K. Hirano követte a beteget, elvégezte a DSAEK-et, és főként a kéziratot írta. A. Tanikawa elemezte a felvett ERG-t és hozzájárult a retinális leletre és funkcióra vonatkozó megállapításokhoz; kritikus tanácsokat adott a kézirat elkészítése során.

  1. Gilboa M, Gdal-On M, Zonis S. Bee and wasp stings of the eye. Visszamaradt intralentikuláris darázscsípés: Egy esetről szóló beszámoló. Br J Ophthalmol. 1977 Oct;61(10):662-4.
    External Resources

    • Crossref (DOI)
    • Pubmed/Medline (NLM)

  2. Arcieri ES, França ET, de Oliveria HB, De Abreu Ferreira L, Ferreira MA, Rocha FJ. Ocular lesions arising after stings by hymenopteran insects. Cornea. 2002 Apr;21(3):328–30.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  3. Im JC, Kang YK, Park TI, Shin JP, Kim HK. Sympathetic ophthalmia after ocular wasp sting. Korean J Ophthalmol. 2015 Dec;29(6):435–6.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  4. Kim JM, Kang SJ, Kim MK, Wee WR, Lee JH. Corneal wasp sting accompanied by optic neuropathy and retinopathy. Jpn J Ophthalmol. 2011 Mar;55(2):165–7.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  5. Ono T, Iida M, Mori Y, Nejima R, Iwasaki T, Amano S, et al. Outcomes of bee sting injury: comparison of hornet and paper wasp. Jpn J Ophthalmol. 2018 Mar;62(2):221–5.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  6. Habermann E. Bee and wasp venoms. Science. 1972 Jul;177(4046):314–22.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  7. Edery H, Ishay J, Lass I, Gitter S. Pharmacological activity of oriental hornet (Vespa orientalis) venom. Toxicon. 1972 Jan;10(1):13–25.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  8. Razmjoo H, Abtahi MA, Roomizadeh P, Mohammadi Z, Abtahi SH. Management of corneal bee sting. Clin Ophthalmol. 2011;5:1697–700.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)

  9. Abe T, Kawai N, Niwa A. Purification and properties of a presynaptically acting neurotoxin, mandaratoxin, from hornet (Vespa mandarinia). Biochemistry. 1982 Mar;21(7):1693–7.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  10. Ono M, Terabe H, Hori H, Sasaki M. Insect signalling: components of giant hornet alarm pheromone. Nature. 2003 Aug;424(6949):637–8.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  11. Koh N, Chiba K, Kikuchi M, Senoo T, Chigusa Y. Case report of vesicular keratitis and cataract caused by bee venom without sting. J Eye. 2008;25(4):549–52.
  12. Nishiyama K, Totsuka S. Corneal stings of Vespa mandarinia. Fol Ophthalmol Jpn. 1984;35(7):1486–94.
  13. Galloway NR. Electrophysiological testing of eyes with opaque media. Eye (Lond). 1988;2(Pt 6):615–24.
    External Resources

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

Author Contacts

Koji Hirano

Department of Ophthalmology, Fujita Health University Bantane Hospital

6-10, Otoubashi 3-cho-me, Nakagawa-ku

Nagoya, Aichi 454-8509 (Japan)

[email protected]

Cikk / Publikáció részletei

Elhangzott: Február 07, 2020
Elfogadva: május 21, 2020
Megjelent online: Augusztus 06, 2020
Kiadás megjelenési ideje: május – augusztus

Nyomtatott oldalak száma: 3
Táblázatok száma: 0

eISSN: 1663-2699 (Online)

Kiegészítő információkért: https://www.karger.com/COP

Open Access License / Drug Dosage / Disclaimer

A cikk a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License (CC BY-NC) licenc alatt áll. A kereskedelmi célú felhasználáshoz és terjesztéshez írásos engedély szükséges. Gyógyszeradagolás: A szerzők és a kiadó minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy az ebben a szövegben szereplő gyógyszerválasztás és adagolás megfeleljen a megjelenés időpontjában érvényes ajánlásoknak és gyakorlatnak. Tekintettel azonban a folyamatos kutatásokra, a kormányzati szabályozás változásaira, valamint a gyógyszerterápiával és a gyógyszerreakciókkal kapcsolatos információk folyamatos áramlására, az olvasót arra kérik, hogy ellenőrizze az egyes gyógyszerek betegtájékoztatóját az indikációk és az adagolás esetleges változásai, valamint a hozzáadott figyelmeztetések és óvintézkedések tekintetében. Ez különösen fontos, ha az ajánlott szer új és/vagy ritkán alkalmazott gyógyszer. Jogi nyilatkozat: A jelen kiadványban szereplő kijelentések, vélemények és adatok kizárólag az egyes szerzők és közreműködők, nem pedig a kiadók és a szerkesztő(k) sajátjai. A reklámok és/vagy termékreferenciák megjelenése a kiadványban nem jelent garanciát, jóváhagyást vagy jóváhagyást a reklámozott termékekre vagy szolgáltatásokra, illetve azok hatékonyságára, minőségére vagy biztonságosságára vonatkozóan. A kiadó és a szerkesztő(k) nem vállalnak felelősséget a tartalomban vagy a hirdetésekben hivatkozott ötletekből, módszerekből, utasításokból vagy termékekből eredő személyi vagy vagyoni károkért.