Az érzelmi fertőzés ereje

Érezte már úgy, hogy a hangulatok ragályosak? Észrevetted már, hogy egy ember rossz hangulata egy egész csoportot lehúzhat, vagy épp ellenkezőleg, egy tag izgatottsága az egész csapatra átragadhat?

Jó hír: nem csak képzelődsz. Ezt a jelenséget “érzelmi fertőzésnek” nevezik, és a hangulat tudatalatti “megosztására” utal a csoporton belüli emberek között. Fiziológiai szempontból a következőképpen működik: Az agyunkban lévő “tükörneuronok” működésbe lépnek, amikor megfigyelünk egy viselkedést, és aktiválják az agyunk azon részeit, amelyek ezt a viselkedést tükrözik. Egy tanulmányban például a résztvevőket különböző arckifejezések képeinek tették ki harminc ezredmásodpercig – ami nem elég hosszú ahhoz, hogy tudatosan felismerjék azokat -, és azt találták, hogy a résztvevők fokozott elektromos aktivitást mutattak azokban az izmokban, amelyek a látott arcok utánzásához szükségesek.

A BrainCraft videójában többet megtudhat a tükörneuronokról és az érzelmek átvitelének jelenségéről.

A rövid válasz: elég sokat.

Mondja meg a céljait bármilyen kommunikációs helyzetben. Nagyon nagy vonalakban egy üzenetet akarsz közvetíteni a közönségnek (címzettnek) úgy, hogy az egy bizonyos választ (valószínűleg egyetértést) váltson ki belőled. Amikor tehát érzelmi fertőzést dobunk a keverékbe, egy mélyebb réteget adunk hozzá, mint maga az üzenet. Információt adunk hozzá arról, hogy Ön (a küldő) hogyan érez az üzenettel kapcsolatban, és hogy a címzettnek hogyan kellene éreznie magát az üzenet hatására.

Hívjuk életre ezt a gondolatot két különböző forgatókönyvben: Egy hivatalos prezentáció és egy munkahelyi csapatmegbeszélés.

Emocionális fertőzés hivatalos prezentációkban

A németországi Universität Würzburg 2000-es tanulmányában a kutatók egy érzelmileg semleges beszédet hallgattak meg a résztvevőkkel, amelyet vagy enyhén vidám, vagy enyhén szomorú hangon mondtak el. A kutatók azt találták, hogy a résztvevők “elkapták”, hogy melyik hangulatot közvetítette a szónok.

És valószínűleg Ön is tapasztalta már ezt, mint hallgatóság tagja. Ha egy előadó üres arccal és monoton hangon görnyed a pódium fölött, nem valószínű, hogy egy szavát is belsővé teszi. De ha a hangszíne, a testtartása, az arckifejezése és a gesztusai a szenvedélyét közvetítik – akár dühös, akár izgatott, akár gyászol -, akkor nem tehetsz mást, mint hogy magad is átveszed őket.

Amikor tehát legközelebb a mikrofon mögé állsz, gondold át, mit szeretnél, hogy a közönséged mit érezzen azzal kapcsolatban, amit mondasz nekik. Azt akarod, hogy ugyanolyan izgatottak legyenek, mint te? Azt akarod, hogy felháborodjanak? Nyugodtnak? Izgatottak legyenek? Ha ezeket a tulajdonságokat és hangulatokat közvetíti a kommunikációjában, akkor biztos lehet benne, hogy megragadják.

Emocionális fertőzés a munkahelyen

Míg az érzelmi fertőzéssel kapcsolatos kutatások nagy része az egyszemélyes beszélgetésekre és a hivatalos prezentációkra összpontosít, egy kutató, dr. Sigal Barsade, azt találta, hogy a jelenség a csoportdinamikában is jelentős szerepet játszik.

A vizsgálat résztvevőit csoportokra osztotta, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy eljátsszák egy fizetési bizottság szerepjátékát, amely a pénzeszközök elosztásáról tárgyal. Minden csoportban volt egy-egy színész, akinek négy különböző hangulatot kellett közvetítenie: lelkesedést, melegséget, ingerlékenységet és lomhaságot.

Nemcsak a színész hangulata terjedt el az előre jelzett módon, hanem az egyes csoportok együttműködésére is hatással volt. Azok a csoportok, amelyekben a színész pozitív érzelmeket “terjesztett”, jobban együttműködtek, kevesebbet vitatkoztak, és végül elégedettebbek voltak a teljesítményükkel, mint azok a csoportok, amelyekbe a színész negatív hangulatot árasztott. A csoportteljesítményről folytatott utólagos megbeszélések során azonban egyikük sem tulajdonította sikerét vagy kudarcát a színész érzelmének – a hatás ismét csak tudatalatti volt.

Nézzük tehát, milyen lehetőségei vannak egy vezetőnek arra, hogy az érzelmi fertőzést a csapata előnyére használja. Egy 2016-os Harvard Business Review cikkben Dr. Barsade azt írja: “Azzal, hogy a vezetők nemcsak beengedik az érzelmeket a munkahelyre, hanem meg is értik és tudatosan alakítják azokat, jobban motiválhatják alkalmazottaikat”. Példaként említ egy olyan környezetet, amelyben a vezető következetesen dühösnek tűnik – végül az alkalmazottak jobban fogják érezni magukat, ha dühüket fejezik ki, mint ha örömüket fejezik ki a munkájukkal és a munkájukkal kapcsolatban. Másrészt, mondja, egy játékos vagy vidám szellem a csúcson átjárja a szervezet többi részét, ami a dolgozók elégedettségének, termelékenységének és hosszú távú elkötelezettségének javulásához vezet.

A következő alkalommal tehát, amikor bármilyen kommunikációra készül – legyen az egy nagy prezentáció, egy csapatmegbeszélés vagy egy négyszemközti beszélgetés egy barátjával vagy kollégájával -, gondoljon arra, hogy az érzelmei milyen hatással lehetnek az esemény kimenetelére, és összpontosítson arra, hogy jelenléte azokat az érzelmeket tükrözze, amelyeket inspirálni szeretne.

Ha érdekli, hogyan segíthet a Quantified Communications abban, hogy szervezetének vezetői erőteljes kommunikátorokká váljanak, töltse ki az alábbi űrlapot, és egyik szakértőnk felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy bemutassa Önnek platformunkat és folyamatunkat.