Az óceán 10 legmélyebb része

A kontinenseket körülvevő óceánok és tengerek számos csodát rejtenek, amelyek közül sokat még nem fedezett fel az ember.

A bolygó felszínének több mint 70%-át borító, mintegy 1,35 milliárd köbkilométernyi vizet tartalmazó hatalmas víztömeg medencéjében éppúgy találhatók fennsíkok, völgyek, síkságok, hegyek és árkok, mint a Föld felszíni rétegében.

És érdekes módon a víz alatti hegyek, síkságok stb. hatalmas méretűek a szárazföldön lévőkhöz képest.

Az óceán medencéjén elhelyezkedő hegyek magasabbak, mint a szárazföldön látottak, és hasonlóképpen a síkságok laposabbak, így az árkok is sokkal mélyebbek.

Az óceánok által kínált tulajdonságok közül éppen e víztestek mélysége teszi varázslatossá őket. Az óceánok valóban mélyek, és a kontinenseket körülvevő óceánok és tengerek átlagos mélysége körülbelül 3,5 km.

Sőt, az óceánnak azt a részét, amely alig 200 méternél mélyebb, “mélytenger”-nek tekintik. Az óceánok egy része azonban több kilométeres mélységig is eljut. De mi is pontosan az óceán legmélyebb része?

Tudományos értelemben az óceán legmélyebb része egy pont maximálisan megközelíthető vagy meghatározható mélységére utal. Az óceán minden ilyen legmélyebb részét mélyárkoknak nevezik.

A hadal-zóna néven ismert, legmélyebb tengeri árok legalsó része a tektonikus lemezek elmozdulása által létrehozott meredek árkok eredménye.

Az óceánokban jelenleg 46 hadal-élőhely található, és az ember nagyon keveset tud ezekről a régiókról, mivel nagyon nehéz az óceánok ezen részeit tanulmányozni. Íme egy lista tíz ilyen pontról, amelyek az óceánok legmélyebb pontjait jelölik.

Mariana-árok

A Csendes-óceán nyugati részén található Marina-árokat tartják a Föld felszínének legmélyebb részének. Valójában a Mariana-árokban található Challenger-mélység az, amely a legmélyebb pontként ismert.

A félhold alakú hegként megjelenő árok mintegy 2550 km hosszú, átlagosan 69 km széles, és a Challenger-mélységnél 10,91 km a legnagyobb mélysége. Ugyanakkor egyes más erőfeszítések 11,034 km-es mélységet mértek.

Mariana-árok

Image credits: wikipedia.com

A Mariana-árok mély lyukai az óceáni litoszféra összefolyó lemezeinek ütközése következtében alakultak ki. Az ütközés során az egyik lemez leereszkedik a köpenybe, és a lefelé irányuló hajlítás vályút alakít ki a lemezek érintkezési vonalánál.

A Mariana-árok alján a víz sűrűsége 4,96%-kal megnövekedett a tengerfenéken uralkodó nagy nyomás miatt. A különböző időpontokban végzett expedíciók során azonban olyan nagytestű élőlények jelenlétét figyelték meg, mint a laposhal, a nagy garnélarák, a hatalmas rákfélék és még egy azonosítatlan csigafajta is.

Tonga-árok

A Csendes-óceán délnyugati részén, a Kermadec-Tonga szubdukciós zóna északi végénél található Tonga-árok mintegy 10,882 km mélyen fekszik a tengerszint alatt. A Tonga-árok legmélyebb pontja, az úgynevezett Horizon-mélység a Föld második legmélyebb pontjának tekinthető a Challenger-mélység után, és a déli félteke legmélyebb árka.

Tonga Trench

Credits: wikipedia

Stretches at a distance of 2,500 km from New Zealand’s North Island northeast to the island of Tonga, the Tonga trench was formed due to the subduction of the Pacific plate by the Tonga plate.

Researchers have also found that these plate movements also cause large volcanoes in the Japan trench as well as the Mariana trench. According to marine scientists, the sediments of the Horizon Deep houses a community of roundworms.

Philippine Trench

Philippine Trench

Credits: wikipedia

The third deepest point in the world, the Galathea Depth in the Philippine trench is 10.54 km below sea level. A Mindanao-árok néven is ismert tenger alatti árok a Fülöp-szigeteki tengerben található, 1320 km hosszúságban és 30 km szélességben terül el a Fülöp-szigetek keleti részén.

A Fülöp-szigeteki tenger többi árka közül kiemelkedő árok az Eurázsiai-lemez és a kisebb Fülöp-szigeteki lemez ütközése következtében alakult ki. A Fülöp-szigeteki tenger más nagy árkai közé tartozik a Manila-árok, a Kelet-Luzon-árok, a Negros-árok, a Sulu-árok és a Cotabato árok.

A tudósok állítólag 1970-ig a Fülöp-szigeteki árkot tartották a bolygó legmélyebb pontjának. A tudósok szerint a Fülöp-szigeteki árok fiatalabb, mint 8-9 millió évvel ezelőtt.

Kuril- Kamcsatka-árok

A Csendes-óceánhoz tartozó másik legmélyebb óceánrész, ez az árok jelentős, 10,5 km-es mélységben fekszik a tengerszint alatt. A Kuril-sziget közelében és Kamcsatka partjainál fekvő árok felelős a térségben zajló számos óceánfenéki vulkáni tevékenységért.

Az árok a késő kréta időszakban kialakult szubdukciós zóna miatt alakult ki, amely létrehozta a Kuril-szigetet és a Kamcsatkai vulkáni íveket.

Kuril- Kamcsatka-árok

Credits: wikipedia

Kermadec-árok

Egy másik tenger alatti árok a Csendes-óceán déli részének fenekén található, a Kermadec-árok mintegy 1000 km hosszan húzódik a Louisville Seamount lánc és a Hikurangi-fennsík között.

A Csendes-óceáni lemeznek az Indo-Ausztráliai-lemez alatti szubdukciója során kialakult Kermadec-árok maximális mélysége 1o.04 km.

Kermadec-árok

Credits: wikipedia

A Kermadec-árok az északra fekvő Tonga-árokkal együtt létrehozza a 2000 km hosszú, közel lineáris Kermadec-Tonga szubdukciós rendszert.

Az árok számos fajnak is otthont ad, köztük egy körülbelül 34 cm hosszúságú óriás kétéltű fajnak az árok alján. Néhány évvel ezelőtt a Kermadec-árok a hírekben szerepelt, miután a Nereus, egy pilóta nélküli kutató tengeralattjáró a nagy nyomás miatt 9 990 méteres mélységben implodált, miközben a Kermadec-árokban végzett kutatásokat.

Izu-Ogasawara-árok

A Csendes-óceán nyugati részén található Izu-Ogasawara-árok maximális mélysége 9,78 km. Az Izu-Bonin-árok néven is ismert mély árok Japántól a Mariana-árok északi szakaszáig húzódik, és egyben a Japán-árok meghosszabbítása is. Az Izu-Ogasawara-árok mellett a Csendes-óceán nyugati részén található az Izu-árok és a Bonin-árok.

Kuril- Kamcsatka-árok

Credits: wikipedia

Japán-árok

A Japán-szigetektől keletre található másik mély tenger alatti árok, a Japán-árok (a fenti képen látható) a Csendes-óceán északi részén található Csendes-óceáni Tűzgyűrű része. A Japán-árok 9 km-es maximális mélységével a Kuril-szigetektől a Bonin-szigetekig húzódik, és egyben a Kuril-Kamcsatka-árok és az Izu-Ogasawara-árok északi, illetve déli meghosszabbítása.

Az árok az óceáni Csendes-óceáni lemeznek a kontinentális Okhotszki-lemez alá történő szubdukciója következtében alakult ki. A cunamik és földrengések pedig a Japán-árokkal együtt a szubdukciós zónán való mozgáshoz vezetnek.

Puerto Rico árok

A Karib-tenger és az Atlanti-óceán között található Puerto Rico árok a térség legmélyebb pontját és a földfelszínen található nyolcadik legmélyebb pontot jelöli.

A 8.64 km mélyen, a Milwaukee mélységben található, és több mint 800 km hosszú, ez az árok felelős számos tragikus cunamiért és földrengésért ebben a régióban.

Puerto Rico árok

Credits: wikipedia.com

Az árok teljes feltérképezésére irányuló erőfeszítések már hosszú ideje folynak. A francia Archimède bathyscaphe 1964-ben kísérelte meg először a tengerfenék feltárását, 2012-ben pedig egy robotjárművet küldtek az árokba, hogy tanulmányozzák az árok jellemzőit.

Dél-Sandwich-árok

A Puerto Rico-árok után az Atlanti-óceán legmélyebb árka, a Dél-Sandwich-árok mintegy 8 méter mélyen van.42 km, amelyet Meteor Deep néven írnak le, és több mint 956 km hosszan húzódik, ami a világ egyik leglátványosabb árokává teszi.

Dél-Sandwich-árok

Creditits: wikipedia

Az Atlanti-óceán déli részén, a Déli-Sandwich-szigetektől 100 km-re keletre található árok a Dél-Amerikai-lemez legdélibb részének a kis Déli-Sandwich-lemez alatti szubdukciója során alakult ki. Ehhez a Déli-Sandwich-árokhoz egy aktív vulkáni ív is kapcsolódik.

Peru-Chile-árok

A Peru-Chile-árok (Atacama-árok) Peru és Chile partjaitól mintegy 160 km-re található a Csendes-óceán keleti részén. Az Atacama-árok maximális mélysége 8,06 km a tengerszint alatt. Az árok legmélyebb pontja Richards Deep néven ismert.

Peru-Chile-árok

Peru-Chile-árok

Az árok hossza mintegy 5900 km, átlagos szélessége 64 km, míg területe mintegy 590 000 négyzetkilométer. Az Atacama-árok egy konvergens határvonal eredményeként alakult ki, a szubdukáló Nazca- és a Dél-Amerikai-lemezek között.

Az Önt is érdekelheti:

  • A tenger hullámainak különböző típusai: A Comprehensive List
  • Top 10 Amazing Ocean Mysteries and Phenomena
  • What is the Pacific Ocean Garbage Patch?

Disclaimer: A szerzők ebben a cikkben kifejtett nézetei nem feltétlenül tükrözik a Marine Insight véleményét. A cikkben felhasznált adatok és diagramok, amennyiben felhasználásra kerültek, a rendelkezésre álló információkból származnak, és nem hitelesítették őket semmilyen törvényes hatóság által. A szerző és a Marine Insight nem állítja, hogy azok pontosak, és nem vállal felelősséget azokért. A nézetek csak véleményt képviselnek, és nem jelentenek iránymutatást vagy ajánlást az olvasó által követendő cselekvési irányra vonatkozóan.

A cikk vagy a képek a szerző és a Marine Insight engedélye nélkül semmilyen formában nem reprodukálhatók, nem másolhatók, nem oszthatók meg és nem használhatók fel.

Tags: deepest parts of the ocean