Az ökoszisztéma osztályozása
Az ökoszisztémákat számos típusba sorolják és számos tényező alapján osztályozzák. Megbeszéljük az ökoszisztémák főbb típusait, és megpróbáljuk megérteni, hogy milyen alapon történnek ezek az osztályozások. Az is lényeges, hogy ismerjük a különböző tényezőket, amelyek megkülönböztetik az ökoszisztémákat egymástól.
Az ökoszisztémákat általában két osztályba sorolhatjuk, úgymint természetes és mesterséges. A mesterséges ökoszisztémák az ember beavatkozásával érintett természetes régiók. Ilyenek a mesterséges tavak, víztározók, települések és városok. A természetes ökoszisztémák alapvetően két fő típusba sorolhatók. Ezek a vízi ökoszisztéma és a szárazföldi ökoszisztéma.
A természetes ökoszisztéma típusai
Az ökoszisztéma az élőlények és élettelen környezetük önálló egysége. Az alábbi táblázat a természetes ökoszisztéma típusait mutatja be –
Biotikus (élő összetevők)
Az ökoszisztémák biotikus összetevői közé olyan szervezetek tartoznak, mint a növények, állatok és mikroorganizmusok. Az ökoszisztéma biotikus összetevői közé tartoznak –
- Termelők vagy autotrófok
- Fogyasztók vagy heterotrófok
- Bontók vagy detritusz
Abiotikus (nem élő összetevők)
A biotikus összetevők közé tartozik az éghajlat vagy az éghajlati tényezők, mint például a hőmérséklet, fény, páratartalom, csapadék, gázok, szél, víz, talaj, sótartalom, aljzat, ásványi anyag, domborzat és élőhely. Az energiaáramlás, valamint a víz és a tápanyagok körforgása kritikus fontosságú a Föld minden egyes ökoszisztémája számára. Az élettelen komponensek teremtik meg az ökoszisztéma működésének színterét.
A vízi ökoszisztéma
A vízi ökoszisztémának nevezzük azt az ökoszisztémát, amely egy víztestben található. Az élő vagy biotikus szervezetek és az élettelen vagy abiotikus tényezők közösségeinek természetét és jellemzőit, amelyek kölcsönhatásban és kölcsönhatásban vannak egymással, az határozza meg, hogy milyen vízi környezetük van, amelytől függnek.
A vízi ökoszisztémát nagyjából tengeri ökoszisztémára és édesvízi ökoszisztémára oszthatjuk.
tengeri ökoszisztéma
Az ökoszisztémák közül ezek a legnagyobbak, mivel az összes óceán és annak részei beletartoznak. Tartalmazzák a sós mocsarakat, a dagályközi zónákat, a folyótorkolatokat, a lagúnákat, a mangroveerdőket, a korallzátonyokat, a mélytengereket és a tengerfeneket.
A tengeri ökoszisztéma egyedülálló növény- és állatvilággal rendelkezik, és hatalmas fajvilágot tart fenn. Ezek az ökoszisztémák nélkülözhetetlenek mind a tengeri, mind a szárazföldi környezet általános egészségéhez.
A sós mocsarak, a tengeri füves rétek és a mangroveerdők a legtermékenyebb ökoszisztémák közé tartoznak. A korallzátonyok nyújtanak táplálékot és menedéket a világ legtöbb tengeri lakosának. A tengeri ökoszisztéma nagy biodiverzitással rendelkezik.
Édesvízi ökoszisztéma
Az édesvízi ökoszisztémába tartoznak a tavak, folyók, patakok és tavak. A tavak szárazfölddel körülvett nagy édesvíztömegek.
A növények és az algák fontosak az édesvízi ökoszisztémában, mert a fotoszintézis révén oxigént és táplálékot biztosítanak az ebben az ökoszisztémában élő állatok számára. A torkolatokban olyan növények élnek, amelyek egyedülálló módon képesek édes és sós környezetben is túlélni. A mangrove és a páfrányfű példák a torkolati növényekre.
Az édesvízi ökoszisztémában számos állat él. Az édesvízi ökoszisztéma nagyon fontos az emberek számára, mivel ivóvizet, energiát és közlekedést, rekreációt stb. biztosít számukra.
Földi ökoszisztéma
A földi ökoszisztémák azok az ökoszisztémák, amelyek a szárazföldön léteznek. A szárazföldi ökoszisztémában jelen lehet a víz, de ezek az ökoszisztémák elsősorban a szárazföldön helyezkednek el. Ezek az ökoszisztémák különböző típusúak, mint például az erdei ökoszisztéma, a sivatagi ökoszisztéma, a gyepterületek és a hegyvidéki ökoszisztémák.
A szárazföldi ökoszisztémákat a vízi ökoszisztémáktól a víz kisebb mértékű elérhetősége és ebből következően a víz mint korlátozó tényező jelentősége különbözteti meg. Ezekre a hasonló éghajlatú vízi ökoszisztémákhoz képest nagyobb hőmérséklet-ingadozás jellemző mind napszakos, mind évszakos alapon.
A fény elérhetősége nagyobb a szárazföldi ökoszisztémákban, mint a vízi ökoszisztémákban, mivel a szárazföldön a légkör átláthatóbb, mint a vízben. A szárazföldi ökoszisztémák hőmérséklet- és fénykülönbségei teljesen más növény- és állatvilágot tükröznek.