Az alapítványi alapismeretek

• Mi az a jótékonysági szervezet?
• Mi az alapítvány?
• Mi a magánalapítvány?
• Mi a közhasznú alapítvány?
• A jótékonysági szervezetek adót fizetnek?
• Melyek a legfontosabb különbségek a közhasznú és a magánalapítványok között?
• Melyek a magánalapítványok különböző fajtái?
• Melyek a közhasznú alapítványok különböző típusai?
• Az alapítványoknak tett hozzájárulások levonhatók az adóból?

Mi a jótékonysági szervezet?

A jótékonysági szervezetek a nonprofit intézmények nagy és változatos csoportja, amelyek kulcsszerepet játszanak az amerikai társadalomban, és hozzájárulnak a közösségek kialakításához és megerősítéséhez. Önkéntesek millióinak segítségével és számtalan adományozó nagylelkűségével számos olyan szolgáltatást nyújtanak és számos olyan funkciót látnak el, amelyeket egyes országokban nagyrészt a kormányzat lát el. A kizárólag jótékonysági tevékenységet folytató szervezetek az Internal Revenue Code 501(c)(3) szakasza alá tartoznak.

A szervezetek számos típusa adómentes, de nem mindegyik felel meg az 501(c)(3) státusznak. Az 501(c)(3) megjelölés olyan szervezetek számára fenntartott jogi megjelölés, amelyek kizárólag jótékonysági tevékenységet folytatnak. Más, a szövetségi jövedelemadó alól mentesített szervezetek az adótörvénykönyv 501(c) szakasza alapján találhatók, de ezek nem minősülnek 501(c)(3) szervezetnek, mivel engedélyezik számukra, hogy jótékonysági és nem jótékonysági célú programokat is működtessenek.

Az 501(c)(3) szervezetek néhány alapvető jogi jellemzője:

• Az 501(c)(3) szervezeteknek nyújtott adományok általában levonhatók az adóból.
• A támogatások és tevékenységek nem segíthetik a közhivatali jelölteket támogató vagy ellenző választási kampányokat.
• Az adományoknak, kompenzációknak és egyéb kifizetéseknek meghatározott irányelveken belül kell történniük, és jótékonysági célra, nem pedig személyes vagy magánjellegű előnyökre kell irányulniuk.

Az IRS az összes 501(c)(3) szervezetet két különböző típusba sorolja: magánalapítványok és közhasznú szervezetek.

Az IRS jó általános információforrás az adómentes szervezetek különböző típusairól, amelyek mindegyike az adótörvénykönyv 501(c) pontja alá tartozik.

Az IRS listája az adómentes szervezetek összes kategóriájáról: https://www.irs.gov/charities-non-profits/types-of-tax-exempt-organizations

A nonprofit szektorban az alapítvány kifejezésnek nincs pontos jelentése. A Council on Foundations meghatározása szerint az alapítvány olyan szervezet, amely jótékonysági tevékenységeket támogat azáltal, hogy tudományos, oktatási, kulturális, vallási vagy egyéb jótékonysági célokra támogatásokat nyújt független szervezeteknek vagy intézményeknek vagy magánszemélyeknek. Bár az alapítványok gyakran elsősorban támogatásnyújtási tevékenységet folytatnak, egyesek saját közvetlen jótékonysági tevékenységet vagy programokat is folytathatnak. Amikor az alapítványokról a jótékonysági kontextusban gondolkodunk, hasznos, ha megnézzük, hogyan írja le az IRS a magánalapítványokat és a közhasznú szervezeteket. Látogasson el az IRS weboldalának jótékonysági és nonprofit szervezetekről szóló részére a www.irs.gov.

vissza a tetejére

Mi az alapítvány?

A nonprofit szektorban az alapítvány kifejezésnek nincs pontos jelentése. A Council on Foundations meghatározása szerint az alapítvány olyan szervezet, amely jótékonysági tevékenységeket támogat azáltal, hogy tudományos, oktatási, kulturális, vallási vagy egyéb jótékonysági célokra támogatásokat nyújt független szervezeteknek vagy intézményeknek, illetve magánszemélyeknek. Bár az alapítványok gyakran elsősorban támogatásnyújtási tevékenységet folytatnak, egyesek saját közvetlen jótékonysági tevékenységet vagy programokat is folytathatnak. Amikor az alapítványokról a jótékonysági kontextusban gondolkodunk, hasznos, ha megnézzük, hogyan írja le az IRS a magánalapítványokat és a közhasznú szervezeteket. Látogasson el az IRS weboldalának Charities and Nonprofits (Jótékonysági szervezetek és nonprofit szervezetek) szakaszába a www.irs.gov oldalon.

Az IRS az összes 501(c)(3) szervezetet két különböző típusba sorolja: magánalapítványok és közhasznú szervezetek.

back to top

Mi a magánalapítvány?

A magánalapítványokat általában egy vagy néhány forrás – egy magánszemély, egy család vagy egy vállalat – támogatja anyagilag. Többféle magánalapítvány létezik: független, családi és vállalati. Ezek a kategóriák jogilag nincsenek meghatározva. A filantrópia területén inkább a magánalapítványok különböző fajtáinak megkülönböztetésére használják őket. A magánalapítványoknak évente vagyonuk legalább 5 százalékát ki kell fizetniük támogatások és működő jótékonysági tevékenységek formájában. A működő magánalapítvány a magánalapítványok egy fajtája, és hasonló szabályok szerint kell működnie. Azonban nem kell évente vagyonának legalább 5 százalékát támogatások formájában kifizetnie. Ehelyett saját jótékonysági céljait kell megvalósítania. Valamennyi magánalapítvány 501(c)(3) bekezdés szerinti szervezet. Az Internal Revenue Code szerint egy jótékonysági szervezetről feltételezik, hogy magánalapítvány, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy közhasznú szervezet.

A különböző alapítványtípusokról bővebben a Tanács “Az út szabályai” című kiadványában olvashat: A Guide to the Law of Charities in the United States.

Melyek a magánalapítványok különböző fajtái?

vissza a tetejére

Mi a közhasznú szervezet?

A közhasznú szervezetek közé a jótékonysági szervezetek széles köre tartozik, beleértve a kórházakat, iskolákat, egyházakat és másoknak adományokat nyújtó szervezeteket. Az elsősorban adományokat nyújtó jótékonysági szervezeteket általában közalapítványoknak nevezik. A legtöbb ilyen alapítvány közpénzből támogatott jótékonysági szervezet, ami azt jelenti, hogy pénzeszközeiket több forrásból kapják, amelyek között lehetnek magánalapítványok, magánszemélyek, kormányzati szervek és az általuk nyújtott jótékonysági szolgáltatásokért felszámított díjak. Egyes alapítványok azért minősülnek közhasznú szervezetnek, mert megfelelnek az IRS által a közhasznú szervezetként való minősítéshez előírt tesztek legalább egyikének. A közhasznú szervezetek egyik fajtáját, az úgynevezett támogató szervezetet az IRS pusztán azért ismeri el jótékonysági szervezetként, mert jogi kapcsolatban áll egy vagy több másik közhasznú szervezettel. A közösségi alapítvány a közhasznú szervezetek egy másik fajtája. Egyes esetekben a vállalati alapítványokat nem magán-, hanem közalapítványként hozzák létre.

Az IRS “Compliance Guide for Public Charities” (Megfelelési útmutató közhasznú szervezetek számára) című kiadványa áttekintést nyújt azokról a megfelelési követelményekről, amelyeket a közhasznú szervezeteknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy adómentesek maradjanak.

IRS Compliance Guide for Public Charities

Melyek a közhasznú szervezetek különböző típusai?

vissza a tetejére

A jótékonysági szervezetek adót fizetnek?

A jótékonysági szervezetek általában nem fizetnek állami vagy szövetségi jövedelemadót. Emellett mentesülhetnek a vásárlásaik után fizetendő állami forgalmi adó, valamint a jótékonysági tevékenységük végzéséhez használt ingatlanok után fizetendő helyi vagyonadó alól. Az állami adók alóli mentességek mértéke és jellege államonként eltérő. Ezek a nagyvonalú mentességek elismerik azt a fontos elvet, hogy az önkéntesen a közjó érdekében tevékenykedő szervezeteket mentesíteni kell a kormányzat adófizetési kötelezettségétől. A mentességek maximalizálják a jótékonysági szervezetek azon képességét, hogy másokon segítsenek.

vissza a tetejére

Mi a legfontosabb különbség a közhasznú szervezetek és a magánalapítványok között?

A közhasznú szervezetek és a magánalapítványok közötti különbségtétel a szövetségi adójogszabályok kérdése.

A közhasznú szervezeteket, a magánalapítványokkal ellentétben, nagymértékben támogatja a nyilvánosság. Emiatt a közhasznú szervezetek jobban ki vannak téve a nyilvánosság ellenőrzésének, ami segíthet biztosítani a megfelelő magatartási normák betartását a magánalapítványokra vonatkozó szigorúbb szabályok és előírások hiányában.

A magánalapítványokra 1969 óta szigorúbb és kiterjedtebb szövetségi szabályok vonatkoznak, mint a közhasznú szervezetekre, beleértve az öntevékenység szigorú tilalmát és az egy vállalatban birtokolt részvények mennyiségének korlátozását. Példák a különböző szabályozott magánalapítványi tevékenységekre:

• pénzügyi tranzakciók az alapítvány és legnagyobb támogatói, tisztségviselői és más bennfentesek között
• működési költségekre, támogatásokra kifizetett összegek, és jótékonysági programok
• az alapítvány működtetése érdekében felmerült kiadások típusainak és összegének ésszerűsége
• az alapítványi személyzet és az igazgatótanács tagjainak díjazása
• az alapítvány üzleti érdekeltségei
• a jótékonysági eszközökkel történő túlzottan kockázatos befektetések
• a magánszemélyeknek nyújtott támogatások vagy egyéb kifizetések, más magánalapítványoknak, bizonyos típusú jótékonysági szervezeteknek és olyan szervezeteknek, amelyek nem jótékonysági szervezetek

Ezek a szigorúbb szabályok kevésbé voltak alkalmazhatók a közhasznú szervezetekkel összefüggésben, de az utóbbi években bizonyos mértékben alkalmazzák azokat a jótékonysági szervezetekre, amelyek olyan alapokat kezelnek, amelyek adományozói tanácsadásnak minősülnek. Bár a közhasznú szervezetek hagyományosan nem voltak olyan szigorúan szabályozva, mint a magánalapítványok, a jótékonysági szervezeteknek iránymutatásként szorosan követniük kellett és ajánlott a magánalapítványokra vonatkozó szabályokat. Sőt, az IRS egyre gyakrabban követeli meg, hogy a közhasznú szervezetek tartsák be a magánalapítványokra vonatkozó szabályok nagy részét, amikor bizonyos típusú támogatásokat vagy kifizetéseket nyújtanak magánszemélyeknek, jótékonysági szervezeteknek és nem jótékonysági szervezeteknek. Ezenkívül a magánalapítványoknak, a támogató szervezeteknek és az adományozó által javasolt alapokat vagy ösztöndíjalapokat kezelő szervezeteknek is meg kell felelniük a 2006. évi nyugdíjvédelmi törvény jótékonysági támogatásnyújtásra vonatkozó rendelkezéseinek www.cof.org/ppa.

vissza a tetejére

Milyen különböző típusú magánalapítványok vannak?

Amikor egy alapítványt az IRS magánalapítványnak minősített, az alapítvány finanszírozása és irányítása alapján többféleképpen jellemezhető. Az alábbi kifejezések többsége nem jogi besorolás, hanem inkább a filantrópia területén használt leíró kifejezések, amelyek segítenek másoknak megérteni az alapítvány működését. Ezekben az alapítványokban az a közös, hogy szociális, oktatási, vallási vagy egyéb jótékonysági szükségletek támogatására hozták létre őket. Általában van egy igazgatótanács, amely diszkrecionális döntéseket hoz az adományozásról, gyakran a jótékonysági területre és/vagy földrajzi területre vonatkozó konkrét iránymutatásokon belül.

• A független alapítványok abban különböznek a magánalapítványok más fajtáitól, például a családi vagy vállalati alapítványoktól, hogy nem a jótevő, a jótevő családja vagy egy vállalat irányítja őket. Általában egyetlen forrásból, például egy magánszemélytől vagy magánszemélyek csoportjától származó adományokból finanszírozzák őket.
• A családi alapítványokat általában egy családtól származó adományokból finanszírozzák. A családi alapítványok esetében az adományozó(k) családtagjai jelentős szerepet játszanak az alapítvány irányításában.
• A vállalati alapítványok (vagy a vállalat által támogatott alapítványok) olyan filantróp szervezetek, amelyeket egy vállalat hoz létre és támogat anyagilag. Az alapítványt a vállalattól különálló jogi személyként hozzák létre, de szoros kapcsolatban áll a vállalattal. A vállalatok azért hoznak létre vállalati alapítványokat és adományozási programokat, hogy pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra. A vállalati alapítványok általában a vállalati tevékenységükhöz kapcsolódó területeken vagy azokban a közösségekben nyújtanak támogatást, ahol a vállalat működik, vagy ahol a vállalat alkalmazottai laknak. A vállalati alapítványokat általában magánalapítványként hozzák létre, de létrehozhatók közalapítványként is, különösen akkor, ha nagyrészt állami támogatásban részesülnek. Ahelyett, hogy külön alapítványt hozna létre, egy vállalat közvetlenül is tehet adományokat és támogatásokat jótékonysági szervezeteknek magán a vállalaton belüli programon keresztül. Ezt nevezik vállalati adományozási programnak.
• A nemzetközi alapítványok jellemzően az Egyesült Államokon kívüli székhelyű alapítványok, amelyek saját országukban és a tengerentúlon nyújtanak támogatásokat. A “nemzetközi alapítványok” kifejezés bármely országban működő olyan alapítványokra is utalhat, amelyek elsősorban határokon átnyúló adományozással foglalkoznak. Nem minden határokon átnyúló adományozással foglalkozó alapítvány magánalapítvány; sok alapítványt közhasznú szervezetként hoztak létre. Az amerikai törvények szerint az amerikai adományozók és vállalatok hozzájárulásai nem jogosultak jótékonysági levonásra, ha a szervezetet nem az Egyesült Államokban alapították vagy az Egyesült Államok nem ismeri el jótékonysági célúnak.
• A magánműködő alapítványok olyan magánalapítványok, amelyek elsősorban saját jótékonysági programjaikat működtetik, bár egyesek adományokat is nyújtanak. A magánműködő alapítvány az Internal Revenue Code szerinti jogi besorolás, és ezeknek az alapítványoknak számos magánalapítványi szabályt kell követniük. A nem működő magánalapítványokkal ellentétben a nem működő magánalapítványok kötelesek évente vagyonuk egy bizonyos részét jótékonysági tevékenységekre fordítani. Ezzel szemben a nem működő magánalapítványok kötelesek évente vagyonuk legalább 5 százalékát támogatások formájában kifizetni.

back to top

Melyek a közhasznú alapítványok különböző típusai?

• A törvényes közhasznú szervezetek
• Az adományokból támogatott közhasznú szervezetek
• A mentességet élvező közhasznú szervezetek
• Támogató szervezetek

A törvényes közhasznú szervezetek a törvény értelmében jótékonysági szervezetnek minősülnek, és általában inkább jótékonysági tevékenységet végeznek, mint támogatásokat nyújtanak. Néhány példa a törvényes közhasznú szervezetekre: egyházak, egyetemek, iskolák, nonprofit kórházak és orvosi kutatóintézetek. A törvényes közhasznú szervezetek az Internal Revenue Code 170(b)(1)(A) (i)-(v) szakasza alá tartoznak.

Az adományokból támogatott közhasznú szervezetek olyan szervezetek, amelyek bizonyítani tudják, hogy pénzügyi támogatásuk minimális százalékát nem egyetlen forrásból, hanem a lakosság széles keresztmetszetéből kapják. Ezek a jótékonysági szervezetek az Internal Revenue Code 170(b)(1)(A)(vi) szakasza alá tartoznak. A jótékonysági szervezetnek vagy alapítványnak két teszt egyikének kell megfelelnie, amelyek mindegyike a közpénzekből származó támogatást a szervezet által kapott teljes támogatás hányadaként méri. Ezt a tesztet nevezik a közpénzből nyújtott támogatás tesztjének. Példák a közpénzből támogatott jótékonysági szervezetekre a közösségi alapítványok, az Amerikai Vöröskereszt és a YMCA.

A közhasznú szervezetek, amelyek mentesített működési bevételt kapnak, támogatásuk jelentős részét a programszolgáltatásból származó bevételekből kapják. Ezek a szervezetek olyan tevékenységekből szereznek bevételt, mint a jegyek értékesítése, vagy az általuk nyújtott jótékonysági szolgáltatásokért belépő- vagy egyéb díjak felszámítása. Ezek a közhasznú szervezetek az Internal Revenue Code 509(a)(2) szakasza alá tartoznak. Az ebbe a kategóriába tartozó jótékonysági szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy befektetési bevételeik általában ne haladják meg a teljes támogatásuk egyharmadát. Ilyen jótékonysági szervezet például egy múzeum vagy opera, amely belépődíjat számít fel.

A támogató szervezetek az Internal Revenue Code 509(a)(3) szakasza alá tartozó közhasznú szervezetek. A támogató szervezet olyan szervezet, amely egy másik közhasznú szervezethez (vagy szervezetekhez) csatlakozik vagy azt támogatja, és – valójában – megszerzi az általa támogatott szervezet közhasznú státuszát. A támogató szervezetre példa egy egyetem vagy kórház jótékonysági ága. A támogató szervezetek bizonyos fajtáinak nyújtott támogatások tilosak, vagy csak szigorú irányelvek alapján nyújthatók.

vissza a tetejére

Az alapítványoknak nyújtott hozzájárulások levonhatók az adóból?

A köz- és magánalapítványoknak nyújtott hozzájárulások levonhatók az adományozó szövetségi jövedelemadójából, ha az adományozó magánszemély vagy társaság. A levonás összegét a szövetségi adótörvény bizonyos korlátok közé szorítja.

A közhasznú szervezeteknek tett adományok általában kedvezőbb adózási elbírálásban részesülnek, mint a magánalapítványoknak tett adományok. Például a jótékonysági készpénzadományok az adófizető korrigált bruttó jövedelmének (AGI) 50 százalékáig levonhatók, ha közhasznú szervezeteknek adják, de ugyanez az adomány egy magánalapítványnak csak az AGI 30 százalékáig vonható le.