Az arzén és a rák kockázata
Mi az arzén?
Az arzén egy természetes elem, amely megtalálható a kőzetekben és a talajban, a vízben, a levegőben, valamint a növényekben és az állatokban. Az emberek is ki lehetnek téve arzénnek a környezetben egyes mezőgazdasági és ipari forrásokból.
Bár néha tiszta formában, acélszürke fémként is megtalálható, az arzén általában kémiai vegyületek része. Ezeket a vegyületeket 2 csoportba soroljuk:
- Szervetlen vegyületek (az arzén a széntől eltérő elemekkel kombinálva): Ezek a vegyületek megtalálhatók az iparban, az építőipari termékekben (például egyes “nyomás alatt kezelt” faanyagokban) és az arzénnel szennyezett vízben. Ez általában az arzén mérgezőbb formája, és összefüggésbe hozták a rákos megbetegedésekkel.
- Szerves vegyületek (szénnel és más elemekkel kombinált arzén): Ezek a vegyületek általában sokkal kevésbé mérgezőek, mint a szervetlen arzénvegyületek, és feltételezhetően nem állnak összefüggésben a rák kialakulásával. A szerves vegyületek megtalálhatók egyes élelmiszerekben, például a halakban és a kagylókban.
Hogyan vannak kitéve az emberek az arzénnek?
Az arzén természetesen előfordul a környezetben. Általában kis mennyiséget veszünk fel a belélegzett levegővel, az ivóvízzel és az elfogyasztott élelmiszerekkel. Az emberek más módon is ki lehetnek téve arzénnek, például egyes mesterséges termékekben.
Az élelmiszerekben
A legtöbb ember számára az élelmiszer jelenti az arzén legnagyobb forrását, bár ennek nagy része valószínűleg a kevésbé veszélyes, szerves formában van jelen. A legmagasabb arzéntartalom (minden formában) az élelmiszerekben a tenger gyümölcseiben, a rizsben, a rizspehelyben (és más rizskészítményekben), a gombában és a baromfiban található, bár sok más élelmiszer, köztük egyes gyümölcslevek is tartalmazhatnak arzént.
A rizs különösen azért ad okot aggodalomra, mert a világ számos részén az étrend fontos részét képezi. A csecsemők és kisgyermekek által fogyasztott számos gabonafélének is fontos összetevője. (Majdnem minden rizskészítményről megállapították, hogy legalább némi arzént tartalmaz, bár a szintek igen eltérőek lehetnek.)
Az ivóvízben
Az ivóvíz az arzénnek való kitettség fontos és potenciálisan ellenőrizhető forrása. Kína, Tajvan, Banglades és Dél-Amerika nyugati részén az ivóvízben természetes módon magas arzéntartalom fordul elő, ami az arzénexpozíció egyik fő forrása lehet.
Az Egyesült Államok egyes területein, különösen nyugaton, a víz szintén természetes módon tartalmaz arzént. A legtöbb olyan amerikai terület, ahol az ivóvízben magasabb az arzénszint, vidéki településeken található. (Amint azt lejjebb kifejtjük, az USA-ban a közüzemi ivóvízrendszerek kötelesek megvizsgálni az arzéntartalmat, és azt egy bizonyos szint alatt tartani.)
A természetes arzénszint általában magasabb a talajból, például kutakból származó ivóvízben, szemben a felszíni forrásokból, például tavakból vagy víztározókból származó vízzel.
A munkahelyen
Az Egyesült Államokban 1985 óta nem termelnek arzént, bár még mindig importálják más országokból. A múltban az arzéntartalmú termékeket gyártó, csomagoló vagy forgalmazó kohókban és üzemekben dolgozó munkavállalók nagymértékű expozíciónak voltak kitéve az arzéngőz és -por belélegzése miatt.
Az arzén a múltban számos növényvédőszer és gyomirtószer gyakori összetevője volt. Azok az emberek, akik ezeket a termékeket gyártották, szállították, alkalmazták, vagy e termékek közelében dolgoztak, magasabb arzénszintnek lehettek kitéve. Szervetlen arzénvegyületeket 1993 óta nem használnak peszticidekben az Egyesült Államokban, a szerves vegyületeket pedig 2013-tól fokozatosan kivonták a peszticidekből (egy kivételtől eltekintve, amelyet gyapotnövényeken használtak).
A munkahelyi arzénexpozíció ma is előfordulhat néhány arzént használó foglalkozásnál, például a réz- vagy ólomolvasztásnál és a fakezelésnél. Az ilyen munkahelyi expozíció korlátozására rendeletek vannak érvényben.
A közösségben
A jelenlegi vagy korábbi ipari vagy mezőgazdasági arzénforrások közelében élők a füst belégzésével vagy a szennyezett élelmiszerek fogyasztásával magasabb szinteknek lehetnek kitéve.
Az ipari épületek, például a faanyagvédőszer- és üveggyárak szennyezhetik a közeli levegőt, talajt és vizet. A kohók közelében lévő közösségek, vagy olyan mezőgazdasági területek vagy gyümölcsösök közelében, ahol arzénes növényvédő szereket használtak, szintén szennyezett lehet a talaj.
A fosszilis tüzelőanyagok (például a szén) és a dohány elégetése szintén kis mennyiségű arzént juttathat a levegőbe.
A nyomás alatt kezelt fában
Egyes arzénvegyületeket, például a krómozott rézarzenátot (CCA) tartósítószerként használták, hogy megvédjék a fát a rothadástól és a rovaroktól. A CCA-t sok évtizeden át használták nyomás alá helyezett faanyagok nyomás alá helyezésére, amelyeket egyes házak alapozásához, teraszokhoz, kerítésekhez, játszóterekhez (játszószettekhez) és más szerkezetekhez használtak.
A CCA nyomás alá helyezett faanyagokban való használatát a legtöbb lakossági (otthoni) felhasználásra 2003 végén leállították, bár ipari célokra még mindig használják. Erre azért került sor, mert aggályok merültek fel amiatt, hogy az arzén egy része kiszivároghat a fából, és a talajba kerülhet, vagy a bőrön keresztül felszívódhat, amikor a fát megérintik. A gyermekek által gyakran megérintett faanyag, mint például egyes játszótéri eszközök, különös aggodalomra ad okot.
Az emberek az arzénnel tartósított fűrészpor belélegzésével vagy a faanyag elégetéséből származó füst belélegzésével is ki lehetnek téve az arzénnek.
A lakossági felhasználásra szánt nyomáskezelt faanyagot ma már más, arzént nem tartalmazó vegyületekkel készítik. A 2004 előtt nyomás alatt kezelt faanyagból épített szerkezetek azonban még mindig tartalmazhatnak CCA-t. (További információért lásd: “Hogyan korlátozhatom az arzénnek való kitettségemet?”)
Az arzén rákot okoz?
A legtöbb esetben az Amerikai Rákellenes Társaság nem határozza meg, hogy valami rákot okoz-e (azaz rákkeltő-e), de ebben más elismert szervezetek segítségét kérjük. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján több szakértői szervezet is értékelte az arzén rákkeltő potenciálját.
Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC)
Az IARC az Egészségügyi Világszervezet (WHO) része. Egyik fő célja a rákos megbetegedések okainak azonosítása.
Az IARC az arzént és a szervetlen arzénvegyületeket az “emberre nézve rákkeltőnek” minősíti. Ennek alapja, hogy az emberekben elegendő bizonyíték van arra, hogy ezek a vegyületek:
- Tüdőrák
- Hólyagrák
- Bőrrák
AzIARC néhány tanulmányban összefüggéseket is megállapít az alábbiakkal:
- Vese rák
- Májrák
- Prosztatarák
AIARC a szerves arzénvegyületeket, a dimetilarszinsavat (DMA, más néven kakodilsav) és a monometilarszinsavat (MMA) “az emberre nézve valószínűleg rákkeltőnek” minősíti.”
A többi szerves arzénvegyületet az IARC az emberre gyakorolt rákkeltő hatásuk tekintetében “nem sorolható be.”
A részletesebb információkért lásd az IARC Arzén és arzénvegyületek című monográfiáját.
Az Egyesült Államok Nemzeti Toxikológiai Programja (NTP)
Az NTP több különböző kormányzati ügynökség, köztük a National Institutes of Health (NIH), a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) és az Food and Drug Administration (FDA) részeiből alakult. Legutóbbi, rákkeltő anyagokról szóló jelentésében az NTP az arzént és a szervetlen arzénvegyületeket az “ismert emberi rákkeltő anyagok” közé sorolja.
A részletesebb információkért lásd az NTP rákkeltő anyagokról szóló jelentésének az arzénre és szervetlen arzénvegyületekre vonatkozó bejegyzését.
USA Környezetvédelmi Ügynökség (EPA)
Az EPA fenntartja az Integrált Kockázati Információs Rendszert (IRIS), egy elektronikus adatbázist, amely a környezetben található különböző anyagoknak való kitettség emberi egészségre gyakorolt hatásairól tartalmaz információkat. Az EPA a szervetlen arzént “humán rákkeltő anyagnak” minősíti, az emberi vizsgálatokban a tüdő-, hólyag-, vese-, bőr- és májrákkal való kapcsolatra vonatkozó bizonyítékok alapján.
Az ismert és valószínűsíthető emberi rákkeltő anyagok és a rákos megbetegedések okainak megértése című oldalakon többet megtudhat arról, hogyan vizsgálják és osztályozzák a rákkeltő okokat.
Az arzén egyéb egészségügyi hatásai
Az arzénnek való rövid és hosszú távú kitettség más egészségügyi problémákat is okozhat. Például:
- A nagy mennyiségű arzén belélegzése torokfájást és irritált tüdőt okozhat.
- A nagy mennyiségű arzén lenyelése hányingert, hányást, hasmenést, izomgyengeséget és görcsöket, bőrkiütéseket és egyéb problémákat okozhat.
- A elég nagy mennyiségű arzén expozíciója halálos lehet.
- A kisebb arzénszinteknek hosszabb időn keresztül való kitettség bőrelváltozásokat, máj- és vesekárosodást, valamint a vörös és fehérvérsejtek hiányát okozhatja, ami fáradtsághoz és a fertőzések fokozott kockázatához vezethet
Rendezik az arzénszintet?
Mivel az arzént összefüggésbe hozták a rákos megbetegedésekkel és más egészségügyi hatásokkal, több amerikai kormányhivatal szabályozza az arzénszinteket és az arzénnek való kitettséget, amelyek közül néhányat itt ismertetünk.
Az ivóvízben: A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) az amerikai ivóvízben megengedett maximális arzénszintet 10 mikrogramm/literre (μg/L), azaz 10 parts per billion (ppb) értékre korlátozza.
A palackozott víz esetében az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 10 ppb-ben határozta meg a határértéket.
Egyes élelmiszerekben: A legtöbb élelmiszerben nincs szövetségi határérték az arzénre vonatkozóan, bár az FDA kiadott (vagy javasolt) iránymutatást az ipar számára a határértékekről (“beavatkozási szintek”) bizonyos élelmiszerekben, amelyek nagyobb valószínűséggel tartalmaznak arzént. Az FDA például iránymutatást adott ki a gyártók számára, hogy a csecsemőknek szánt rizspelyhekben ne lépjék túl a 100 ppb szervetlen arzénszintet. Az FDA arra vonatkozó iránymutatás-tervezetet is kiadott, hogy az almalében lévő szervetlen arzéntartalom ne haladja meg a 10 ppb értéket. Ezek a gyártóknak szóló ajánlások, és jogilag nem végrehajthatóak.
A közösségben: Az EPA korlátozta az ipari források által a környezetbe juttatható arzén mennyiségét, és korlátozta az arzén használatát a növényvédő szerekben.
A munkahelyen: Az Occupational Safety & Health Administration (OSHA), a legtöbb munkahelyen az egészségügyi és biztonsági előírásokért felelős szövetségi ügynökség a szervetlen arzénnek való munkahelyi expozíciót 8 órás átlagban 10 mikrogramm/köbméter levegőre korlátozza. A potenciálisan magasabb expozíciós szinteken végzett munka esetén az OSHA megköveteli a munkáltatóktól az egyéni védőfelszerelés, például a légzőkészülék biztosítását.
Korlátozhatom az arzénnek való kitettségemet?
Az arzén a természetben előforduló elem, ezért nem lehet teljesen elkerülni. A legtöbb arzénvegyületnek nincs szaga vagy íze, így általában nem lehet megállapítani, hogy van-e arzén a levegőben, az élelmiszerekben vagy a vízben. Ennek ellenére van néhány dolog, amivel csökkenthetjük az expozíciót.
Az ivóvízben
Az Egyesült Államokban a közüzemi ivóvízrendszerek kötelesek megvizsgálni az arzént, és egy bizonyos szint (10 parts per billion, vagy ppb) alatt tartani. Ha az Ön ivóvize közüzemi forrásból származik, a helyi vízrendszerrel kapcsolatba lépve tájékozódhat az ivóvízben lévő bizonyos anyagok, köztük az arzén szintjéről. Az EPA biztonságos ivóvíz forródrótján, az 1-800-426-4791-es telefonszámon is tájékozódhat az ivóvíz biztonságáról.
Ha magánforrásból, például kútból kapja a vizet, érdemes egy jó hírű laboratóriumban megvizsgálni a víz arzénszintjét. Azok, akik olyan területen élnek, ahol a vízben magas az arzéntartalom, fontolóra vehetik alternatív ivóvízforrások, például palackozott víz használatát. A szokásos háztartási vízszűrők nem távolítják el hatékonyan az arzént.
Az élelmiszerekben
Egyes élelmiszerek természetesen több arzént tartalmaznak, mint mások. A legmagasabb arzénkoncentrációt például a tenger gyümölcseiben találták , bár ez főként a kevésbé káros szerves formában van jelen.
A rizs és a rizskészítmények különösen nagy aggodalomra adnak okot, mivel a világ számos részén fontos élelmiszerforrásnak számítanak, és sok csecsemő és gyermek étrendjében szerepelnek. Az FDA azt ajánlotta, hogy a gyártók a csecsemőknek szánt rizspelyhekben lévő szervetlen arzént 100 ppb-ra korlátozzák. Sem az FDA, sem az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) nem javasol konkrét korlátozásokat arra vonatkozóan, hogy mennyi rizst vagy rizskészítményt kellene fogyasztani, de azt ajánlják, hogy a családok a kiegyensúlyozott étrend érdekében sokféle élelmiszert fogyasszanak, amelyek a rizsen kívül más gabonaféléket, például búzát, árpát és zabot is tartalmaznak. Ez segíthet korlátozni a túl sok élelmiszerfajtából származó esetleges egészségügyi hatásokat.
Az FDA szerint a rizs nagyobb mennyiségű vízben való főzése (hasonlóan a tésztafélék főzési módjához) körülbelül a felére csökkentheti a rizsben lévő szervetlen arzén mennyiségét, de ez a fajta főzés a rizs tápanyagértékét is csökkentheti, különösen a fehér rizs esetében. Az FDA azt is megjegyzi, hogy a rizs főzés előtti öblítése nagyon kevés hatással van az arzénszintre, és ez is csökkentheti a rizs tápanyagértékét.
Az egyes gyümölcslevek (különösen az almalé) arzéntartalma miatt is aggályok merültek fel. Az FDA számos almalétermék arzéntartalmát vizsgálta, és kijelentette, hogy bízik az almalé általános biztonságosságában a gyermekek és felnőttek számára. Az AAP-nek nincsenek konkrét ajánlásai a gyümölcslevekben lévő arzénnel kapcsolatban, de kijelentette, hogy a gyermekeknek nem kell gyümölcslevet inniuk ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, egészséges étrendet folytassanak. Az AAP a rossz táplálkozás, az elhízás és a gyermekkori fogszuvasodás kockázata miatt az összes édes ital, így a gyümölcslé fogyasztásának korlátozását ajánlja.
A munkahelyen
Ha aggódik a munkahelyi arzénexpozíció miatt, beszélje meg a helyzetet a munkavállalók egészségvédelmi és biztonsági képviselőjével vagy a munkáltatójával. Az expozíció csökkentésének vagy megelőzésének módjai közé tartozhat az egyéni védőeszközök használata és a biztonságosabb munkamódszerek alkalmazása. Szükség esetén az OSHA, a legtöbb munkahelyen az egészségügyi és biztonsági előírásokért felelős szövetségi ügynökség további információkkal szolgálhat, vagy vizsgálatot végezhet.
A nyomás alatt kezelt fából
Néhány nyomás alatt kezelt fűrészáru tartalmaz egy CCA néven ismert szervetlen arzénvegyületet. A CCA-val kezelt fűrészáru értékesítését a legtöbb lakossági (otthoni) felhasználásra 2003 végén leállították. Számos CCA-val kezelt faanyagot tartalmazó szerkezet, például házak alapjai, teraszok, kerítések vagy játszótéri játszóeszközök azonban még mindig használatban vannak.
A CCA-val kezelt faanyag használata a gyermekek közelében, különösen a játszóeszközökben, különös aggodalomra ad okot. A gyermekek kis mennyiségű arzént nyelhetnek le, ha a kezüket a szájukba veszik, miután megérintették a fát vagy a körülötte lévő talajt.
Ha nem biztos benne, hogy egy fából készült játszószett tartalmaz-e arzént, a játszószett gyártójával való kapcsolatfelvétel segíthet kideríteni. Ha azonban ez az információ nem áll rendelkezésre, a legbiztonságosabb feltételezni, hogy tartalmaz.
Az expozíció csökkentése érdekében az amerikai Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottság (CPSC) azt ajánlja, hogy a szülők és a gondozók győződjenek meg arról, hogy a gyermekek kezét és más érintetlen testrészeit alaposan megmossák szappannal és vízzel, miután minden nyomás alatt kezelt fa játszótéri eszközzel játszottak. Azt is javasolták, hogy a gyermekek ne egyenek a fából készült játszótéri eszközökön.
A CPSC azt is ajánlja, hogy a CCA-val kezelt faanyagot ne használják olyan helyeken, ahol rutinszerűen érintkezhet élelmiszerekkel vagy állati takarmányokkal, például zöldségek, gyümölcsök vagy fűszernövények ültetésére használt területeken. Ha van CCA-val kezelt fából készült kerti zöldségültetője, tegyen bele műanyag bélést, mielőtt földdel tölti meg, hogy csökkentse a CCA-nak való kitettséget.
A CPSC azt is megjegyzi, hogy a meglévő CCA-val kezelt faanyagfelületek rendszeres tömítőanyaggal való ellátása csökkentheti a fából felszabaduló arzén mennyiségét.
A CCA-val kezelt faanyag vágásakor vagy elégetésekor is felszabadulhat arzén a levegőbe. Ha nyomás alatt kezelt fűrészárut vág, fontos, hogy megfelelő védőfelszerelést használjon, beleértve a maszkot is, hogy korlátozza az expozíciót, és hogy a fűrészport azonnal eltakarítsa. Ne égesse el a nyomással kezelt faanyagot.
Az EPA jelenleg nem javasolja a CCA-val kezelt faanyag eltávolítását, de ha úgy dönt, hogy eltávolítja a CCA-val kezelt faanyagot egy játszószettből, fedélzetről vagy más szerkezetből, forduljon az EPA-hoz vagy az állami vagy helyi szilárd hulladékkezelő hivatalokhoz, hogy utasításokat kapjon a biztonságos ártalmatlanításhoz.
Tovább
Az American Cancer Society mellett az arzénnel kapcsolatos egyéb információforrások a következők:
Centers for Disease Control and Prevention (CDC)
Arsenic Fact Sheet: www.cdc.gov/biomonitoring/Arsenic_FactSheet.html
ToxFAQs for Arsenic: www.atsdr.cdc.gov/toxfaqs/TF.asp?id=19&tid=3
Food and Drug Administration (FDA)
Arsenic in Food and Dietary Supplements: www.fda.gov/food/metals/arsenic-food-and-dietary-supplements
National Cancer Institute (NCI)
Arsenic: www.cancer.gov/about-cancer/causes-prevention/risk/substances/arsenic
National Toxicology Program (NTP)
Report on Carcinogens: Arsenic and Inorganic Arsenic Compounds: https://ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/content/profiles/arsenic.pdf
World Health Organization (WHO)
Fact Sheet on Arsenic: www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/arsenic
Consumer Product Safety Commission (CPSC)
CCA-Pressure Treated Wood: www.cpsc.gov/s3fs-public/270_0.pdf