Az egészségtelen igazság a mandulatejről
Bocsánat, a jó öreg szója lassan olyan divatjamúlt, mint a tofurkey.
De míg a krémes szója remek ízű a kávéban, a mandulatej hajlamos a vizes és kartonszerűségre, a mandulatej tönkreteszi. Márpedig a kávét elég nehéz tönkretenni, ami engem illet.
Nem arról a mandulatejről beszélek, amit fáradságosan és szeretettel készítesz a saját konyhádban, beáztatod a szeretett dióféléket, majd egy kis tengeri sóval, vaníliarúddal és néhány datolyával összeturmixolod őket, mielőtt a folyadékot óvatosan muszlinon átpréselnéd. Ennek végeredménye finom, krémes és jót tesz neked.
Mandulatej: olyan egészséges számunkra és a környezet számára, mint amilyennek tűnik? Getty Images
Még a vizes dobozos változat is jó E-vitaminforrás lehet, amely segíti a szervezet sejtregenerációját. Emellett tele van omega-3 zsírsavakkal, amelyek praktikus segítők a kiegyensúlyozott mentális egészség és a koleszterinszint szempontjából. De nagyjából ennyi.
Egyes márkák csak 2 százalékban tartalmaznak mandulát, míg a drága “tej” másik 98 százaléka víz, némi emulgeálószerrel és néha egy-egy édesítőszerrel, valamint mesterségesen hozzáadott tápanyagokkal, például A- és D-vitaminnal. Tápláló.
De felejtsük el egy pillanatra a mandulatejnek a szervezetünkre (és a kávénkra) gyakorolt hatását, és gondoljunk a környezetre gyakorolt hatására.
Az Ausztráliában eladott mandulatej nagy része Kaliforniából származik, ahol a világ mandulakészletének több mint 80 százaléka terem. Egy mandula termesztéséhez öt liter vízre van szükség. Kaliforniában már negyedik éve tart a rekordot döntő szárazság.
Ezek ellenére a mandulatej iránti kereslet növekszik. Megelőzte a szója népszerűségét az Egyesült Államokban, és most már Nagy-Britanniában is. Ausztráliában forrón követi a szóját, amely még mindig a vezető alternatívája a tejtejnek.
A mandulatej iránti megugró kereslet kielégítésére a farmerek a földbe fúrnak, hogy megcsapolják a víztartalékokat.
“A víztartó rétegek túlszivattyúzása veszélyezteti az infrastruktúrát, például az utakat, amelyek az elsüllyedt talajba való beomlással fenyegetnek” – írja a The Atlantic. Ez földrengéseket is kiválthat, magyarázta a Mother Jones tavalyi, korszakalkotó írása.”
Egy másik következmény a méhcsaládok összeomlása. Kalifornia az Egyesült Államok kezelt méhállományának mintegy 60 százalékát használja a mandulafák beporzására, de akár 25 százalékuk is elpusztul a növényvédő szerek miatt.
Ez őrület. És nehéz azoknak, akik próbálnak egészségesek lenni, mérlegelni a környezeti költségeket és azt, hogy egyszerűen csak bűntudat nélkül ehetünk valamit, amit élvezünk.
Az egyik okos megoldás – ami oly sok élelmiszer-probléma ellenszere -, hogy a helyiekhez fordulunk.
A mandulaipar itt viszonylag kicsi, de kapható néhány ízletes, adalékanyagok nélküli “tej”.
Amúgy, legalább ha bio, akkor a méhek miatt nyugodt lehetsz.
Tej és fenntarthatóság
Szójatej
A szójatej az egyik legmagasabb növényi fehérjeforrás, 250 ml adagonként 5-10 g összfehérjével (hasonlóan a tejtejhez), magyarázza Susie Burrell dietetikus.
Dél-Amerikában a Worldwide Fund for Nature szerint évente közel 4 millió hektárnyi erdőt pusztítanak el a szójaételek és a szójatej miatt. Ez Anglia területének alig egyharmadának felel meg.
Kókusztej
“A kókusztej különösen gazdag, és valóban jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz, azonban a kókuszdióban lévő zsír egy közepes láncú zsírsav (MCFA), amely a máj feldolgozásakor gyorsan energiává alakul, ahelyett, hogy zsírként raktározódna, mint más telített zsírok esetében” – mondja Jacqueline Alwill táplálkozási szakértő.
Ez az egyik leginkább fenntartható “tej”. A környezeti rémálomnak számító pálmapálmáktól eltérően a termesztés inkább a Csendes-óceánon folyik, és a növényből számos terméket, többek között tejet, olajat, rostokat és kókuszdiót nyernek ki.
Rizstej
Az allergiások számára könnyen emészthető rizstejből hiányzik a fehérje és a kalcium.
A rizstermesztés a világ üvegházhatású gázkibocsátásának akár 1,5 százalékáért is felelős, és a szén-dioxidnál több mint 30-szor erősebb gázt termel.
Tejtej
A tejtej kalciumban, foszforban, magnéziumban és fehérjében gazdag, tápanyagokban gazdag, de a környezetet erősen megterheli.
A tejipar mintegy 3 százalékkal járul hozzá a globális üvegházhatású gázkibocsátáshoz.
A biotejre való átállással sokat tehetünk. Amellett, hogy az összes rovarirtószert el lehet kerülni, a biotej előállítása akár 35 százalékkal kevesebb fosszilis energiát használ fel, mint a hagyományos tejtermelés.