Az elnökválasztás

Az amerikai elnökválasztásra négyévente, november első keddjén kerül sor. A jelöltnek legalább 35 évesnek kell lennie, az Egyesült Államokban kell születnie, és az előző 14 évben az Egyesült Államokban kell élnie ahhoz, hogy választható legyen. A jelöltek hagyományosan a választást megelőző évben hozzák nyilvánosságra elnökjelöltségi szándékukat. Mivel nincs országos hatóság, amely a választásokat lebonyolítja, a helyi hatóságok több ezer ügyintéző segítségével szervezik meg a választást.

Az elnökjelölti előválasztások és a választási előválasztások

A választási folyamat a választási év januárjában vagy februárjában az előválasztásokkal és a választási előválasztásokkal kezdődik. Az előválasztásokat az állami és helyi hatóságok szervezik, és titkos szavazással szavaznak az egyes nagy pártok reménybeli elnökjelöltjeire. A kaukuszok maguk a politikai pártok által szervezett zártkörű rendezvények. Itt a választók nyilvánosan döntenek arról, hogy melyik jelöltet részesítik előnyben. Ezt követően a szervezők megszámolják a szavazatokat, és kiszámítják, hogy az egyes jelöltek hány küldöttet kapnak.

Delegáltak

Minden állam, a Columbia körzet és néhány amerikai terület kap egy bizonyos számú küldöttet, amelyet általában a lakosság száma határoz meg. Ezenkívül egy képlet segítségével módosítják a számot azáltal, hogy “jutalmazzák” azokat az államokat, amelyek például az előző párt elnökjelöltjére szavaztak. Ezek a küldöttek képviselik államukat az országos pártkongresszuson, és szavazással döntenek az egyes pártok elnökjelöltjéről.

A küldötteknek két fő típusa van:

• lekötelezett küldöttek – akiknek azt a jelöltet kell támogatniuk, akinek az előválasztáson vagy a választási gyűlésen kijelölték őket
• nem lekötelezett vagy szuperdelegáltak – akik szabadon választhatják meg, hogy melyik jelöltet szeretnék támogatni

Nemzeti konvenciók

Az egyes pártok nemzeti konvencióját a választási év nyarán tartják. A küldöttek szavazatainak többsége szükséges a párt jelöltségének megszerzéséhez, amely gyakran már az országos konvenciók előtt megszületik és ismert. Ha nem sikerül többséget elérni, akkor az országos konvención választják ki az elnökjelöltet.

Általános választási kampány

Az egyes politikai pártok jelöltjeinek kiválasztása után az elnökjelöltek fej-fej mellett kampányolnak országszerte. Gyűlésekre mennek és vitákon vesznek részt, hogy elnyerjék a választók támogatását országszerte. Emellett kifejtik terveiket és nézeteiket a társadalomnak.

Választási kollégium

A választás napján a választók elmennek a szavazóhelyiségbe, és leadják szavazatukat az általuk preferált jelöltre. A választók közvetve választják meg elnöküket és alelnöküket. Mindkettőjüket elektorok választják meg az elektori kollégium eljárásán keresztül.
Az államok a képviselőházban és a szenátusban elfoglalt helyeik száma alapján kapnak elektorokat. Washington D.C. három elektort kap, de más amerikai területek nem kapnak egyet sem. Összesen 538 elektor van (435 képviselőházi hely + 100 szenátusi hely + 3 Washington D.C. számára). A szavazatok leadása után az összes szavazatot az egész államra kiterjedő szavazatszámlálásra bocsátják. Washington D.C. és 48 állam a “győztes mindent visz” eljárást alkalmazza, ahol a választás győztese az adott állam összes elektorát megkapja. Maine és Nebraska a kivétel, mert ott arányos rendszer van érvényben. Egy jelöltnek legalább 270 elektort kell “megnyernie” ahhoz, hogy elnök lehessen. Az elektori kollégiumban a szavazás a választások napját követő hetekben zajlik a győztest általában mindig a választás éjszakáján jelentik be.

Avatási nap

Avatási napra január 20-án kerül sor az Egyesült Államok washingtoni Capitolium épületében, ahol először az alelnök, majd az elnök tesz esküt. Mindketten hivatalosan is elnökké és alelnökké válnak, miután elmondják a 18. század vége óta használt eskütételt.

Lásd még: Előválasztás , caucus, Republikánus Párt, Demokrata Párt