Az emberi petesejt és a spermium
A fogantatáshoz egy petesejt és sok spermium szükséges. Amikor a sejtek egymásra találnak, egy idő után összeolvadnak, és a kromoszómák összeérnek. Ekkor alakul ki a zigóta (= megtermékenyített petesejt), amely elkezdhet osztódni. A fenomenológia megadja a petesejt és a spermium jellemzőit. Az emberben nincsenek olyan sejtek, amelyek ennyire különbözőek, mégis ennyire összetartoznak.
A petesejt és a spermium
Méret és alak
A petesejt (vagy ovum, vagy oocita) a legnagyobb emberi sejt. Mérete 0,15-0,2 mm, és szabad szemmel éppen csak látható. Ő a leggömbölyűbb sejt is, szinte tökéletesen kerek (4. ábra). Felületéhez viszonyítva tehát neki van a legnagyobb térfogata. A sejt nagy mennyiségű citoplazmából (= sejtnedv) áll, amelyben a sejtmag feloldódik (és ezért láthatatlan) egészen a fogamzásig.
A spermiumsejtek a legkisebb emberi sejtek. Nem többek, mint egy sejtmag, kis mennyiségű citoplazmával, néhány mitokondriummal (a sejt energiaszállítói) és egy hosszú farokkal. Alig van tartalmuk, és ők a legegyenesebb sejtek.
Nem egészen igaz, hogy ezek a legnagyobb és legkisebb sejtek. A gerincvelőben nagyobb, a kisagyban kisebb sejtek vannak. Ez nem befolyásolja az elvet. A petesejt és a spermium közötti különbség továbbra is óriási.
A petesejt és a spermium egymás ellentéte. Nagy versus kicsi, kerek versus egyenes, citoplazma versus sejtmag. A különbségek nagyok, ugyanakkor összetartoznak, ha a petesejtet gömbnek, az egyenes spermiumot pedig ennek megfelelő sugarúnak fogjuk fel.
4. ábra. Spermatozoon (A) és petesejt (C). A B a spermiumot a petesejttel azonos léptékben mutatja
Mozgékonyság
A normál testsejt citoplazmája mozgásban van, a sejtmag nem. A két ivarsejt (= csírasejt) eltérő tulajdonságokat mutat. A petesejt elsősorban citoplazmából áll, ő belsőleg mozgékony. A sejtmag kifelé kinyílt, a kromoszómák kitekeredettek (nem hajtogatottak össze). A sejt belsőleg aktív és mozgékony. A spermiumsejteknek alig van citoplazmájuk, és a sejtmag DNS-e koncentrált. Kristályos szerkezetűek. Ezek a sejtek belsőleg strukturáltak és merevek.
A petesejt ezzel szemben külsőleg nem aktív. Kibocsájtása után passzívan mozog a petevezetékben (méhcsőben) lévő folyadékáramlás által, míg a spermiumsejtek aktívak, farkukkal úsznak a petevezetékben lévő folyadékáramlással szemben. Külsőleg aktívak és mozgékonyak.
A petesejt belsőleg mozgékony és külsőleg passzív, ez a polaritás. A spermium ennek az ellenkezőjét mutatja: belsőleg passzív és külsőleg mozgékony. A petesejt és a spermium polaritása ellentétes, kettős polaritást látunk.
Aanyagcsere
A petesejt metabolikusan aktív sejt; anyagokat vesz fel és bocsát ki. Pl. tápanyagok szívódnak fel, a méhre ható anyagok és a spermiumokat vonzó anyagok szabadulnak fel. Egy petesejt csak 12-24 órát él a saját környezetében, és nem konzerválható. A petesejt könnyen elpusztítható. Ő egy aktív sejt és nyitott a környezet felé.
A spermiumsejtek nem vesznek fel és nem bocsátanak ki anyagokat. Nincs kölcsönhatás a környezettel. Körülbelül 3-5 napig élnek az anyaméhben, és 60 °C alatti hőmérsékleten konzerválhatók és lefagyaszthatók. Nem könnyű elpusztítani őket. A környezettől elzártak és anyagcsere-passzívak.
A petesejt nyitott és sérülékeny állapota poláris a spermiumsejtek zárt és robusztus állapotával szemben.
Egy petesejt több éve lefagyasztható vitrifikációval, egy olyan eljárással, amelynek során a vizet eltávolítják és egy koncentrált folyadékkal helyettesítik, így nem maradnak fagyasztókristályok, amelyek károsíthatják a kromoszómákat.
Szám
Egy fogantatáshoz egy petesejt és több millió spermium szükséges. Az az egy petesejt annyit ér, mint az a sok millió spermium. Az a férfi, akinek az ejakulációjában 20-40 millió spermiumnál kevesebb van, meddő. Ilyen nagy számra azért van szükség, mert a legtöbb spermium nem éri el a petesejtet. Emellett a fogantatáshoz egynél több spermiumra van szükség. Lásd a Fogamzás oldalát.
A petefészek egyedül van, a spermiumok pedig milliókkal. Egyetlen spermiumsejt semmi, egy petesejt mindent meghatároz. Az egy poláris a milliókhoz képest. Az egy magában foglal mindent, ez minden, ami van, míg a milliónyi ondósejt végtelen, önmagában nincs jelentősége.
Helyszín
A petesejt a két petefészek egyikében fejlődik a meleg hasüregben, a spermiumok a herékben fejlődnek, közvetlenül a testen kívül, viszonylag hideg környezetben.
A petesejt meleg-, a spermiumok pedig viszonylag hideg körülmények között fejlődnek.
Kifejlődés
A petesejtek már jóval a születés előtt nagyszámú ún. őspetesejtben (primordiális petesejt) termelődnek. A kezdetektől fogva folyamatos elhalási folyamat zajlik, így születéskor 2 millió (!) marad meg. Ez a haldoklási folyamat a születés után is folytatódik. A pubertáskor kezdetére körülbelül 40 000 petesejt marad. Ezután négyhetente egy részük megkezdi az érési folyamatot. Ezek közül csak egy (néha kettő vagy három) petesejt érik meg, a többi elpusztul. Összesen körülbelül 400 petesejt érik be (30 éven keresztül évente 13). A menopauzában már nem maradnak őspetesejtek.
A férfiaknál egészen más folyamat zajlik. Az első spermiumok csak a pubertáskortól alakulnak ki, előtte nem termelődnek. Ezután a termelés egyre csak folyik, és soha nem áll le, másodpercenként több száz, naponta több millió. A spermasejtek folyamatosan újonnan képződnek.
A petesejtek régi sejtek, amelyek éretté váltak. A primordiális petesejtek egy haldoklási folyamatban vannak. A spermasejtek újonnan képződnek és fiatalok. A petesejtek érési folyamata egy lejáró folyamat, leáll. A spermiumok képződése életfolyamat, soha nem áll le.
Az érés
A primordiális petesejtből csak egy érett petesejt fejlődik ki. A meiózis során a sejtmag maradék tömege poláris testek formájában kiválasztódik. Az érés során a sejt növekszik, a citoplazma mennyisége nő. Az érés során a petesejt a petefészek közepéről a peremére kerül (5. ábra).
Egy őssejtből négy spermiumsejt fejlődik. A citoplazma eltűnik, a sejt egyre kisebb lesz. Ha a citoplazma egy része hátramarad, a spermiumsejt nem tud jól úszni, és nem tudja elérni a petesejtet. Az ondósejtek a here szélén keletkeznek, és a herében tárolódnak.
A petesejt érésekor egy sejt áll a középpontban, amely térfogatában megnő. Az ondósejtek anyagkoncentrációt és számbeli bővülést mutatnak. A petesejtek belülről kifelé, a spermiumok kívülről befelé mozognak.
Következtetés
A megjelenésben és a folyamatokban a petesejt és a spermium kölcsönösen ellentétes, egymás ellentétei. Large versus small, internally – versus externally active, old versus young, concentration versus expansion, etc. During maturation of these gametes two cells are formed which differ maximally and seem to go to extremes in their individuality. The development and maturation show increasing divergence, a process of polarization.
When they are mature, ovum and sperm can come together and resolve the polarity in a conception, so that a new human being can be born, that has all the cell shapes that lie between the two extremes. If not, there is no viability, and then they die.
| egg cell | sperm | |
| size | largest cell | smallest cell |
| shape | round | straight |
| inner mobility | mobile cytoplasm | rigid nuclear material |
| outer mobility | passive | active |
| metabolism | active | little activity |
| openness | yes | no |
| number | one | millions |
| produced in | the ovary, inside the body | testes, outside the body |
| temperature | warm | relatively cold |
| when formed | before birth | from puberty |
| age | old | young |
| formed from – until | before birth – menopause | puberty – death |
| maturation | increasing volume | decreasing volume |
| life span | short | long |
| storable | no | yes |
Table 2. A petesejt és a spermium közötti különbségek
A petesejt fejlődése
A petesejtek már az embrionális stádiumban millió példányban, őspetesejtként jönnek létre, és számuk fokozatosan csökken. Tüszőkben egymástól elkülönítve fekszenek, és tápláló, úgynevezett tüszősejtek rétege veszi őket körül. A primordiális tüszőkben (= kezdeti hólyagocskákban) passzív életet élnek. Az 5. ábrán a petesejt fejlődése látható balról az óramutató járásával megegyező irányban (primordiális tüszők).
- A fejlődés a környező tápsejtréteg megvastagodásával kezdődik, ezt nevezzük primer tüszőnek (= első hólyag).
- Ez a szakasz vezet a szekunder tüszőhöz, mert a tápsejtek rétegében egy antrum (= barlang) keletkezik. A petesejt növekszik és nagyobb lesz. A tüsző ösztrogént termel, egy olyan hormont, amely serkenti a méh falának megvastagodását.
- Az antrum megnő. A petesejt körül kialakul egy réteg, az úgynevezett zona pellucida (= áttetsző réteg). Körülötte helyezkednek el a tápláló sejtek a corona radiata (= sugárkoszorú). A petesejt növekedése folytatódik. A méh fala tovább vastagszik.
- Majd a petesejt kilövellődik a hasüregbe. Van egy pillanat, amikor a petesejt szabadon lebeg a hasüregben. Ezután a petevezeték fimbriái összegyűjtik. Az elfogás aktív folyamat, a petevezeték a petesejthez mozog. A petefészekben maradó üreget sárgatestnek (= sárga kis test) nevezik, amely progeszteront termel, ami a méhfal megvastagodásában is szerepet játszik, hogy a megtermékenyített petesejt be tudjon implantálódni. Ha nem történik meg a megtermékenyülés, akkor a megvastagodott fal meglazul, és bekövetkezik a menstruáció.
5. ábra. Oogenezis, a petesejt fejlődése a petefészekben (az internetről)
Konig (1986) hasonlóságot ad a petesejt fejlődése és a Föld fejlődése között, ahogyan azt Rudolf Steiner az antropozófiában leírja:
1. A petesejtet hosszú évekig a petefészek szövetei veszik körül. Ezt a földi melegségi szakaszhoz, vagy Szaturnusz-szakaszhoz hasonlítja.”
2. A tápsejtek megvastagodnak, és a petesejt egyre inkább magára áll. Ezt a Föld Levegő vagy Nap szakaszához hasonlítja.
3. A tápsejtek rétegében létrejön a folyadékkal telt antrum. Ezt a Föld Víz vagy Hold stádiumához hasonlítja.
4. A petesejt felszabadulását a Föld (jelenlegi) szilárd stádiumához hasonlítja. A sejt teljesen magára van utalva, és vagy fejlődik, vagy elpusztul.”
A spermiumok fejlődése
A csírából osztódással négy egyforma spermium keletkezik. A sejtmag körül egy kemény sapka, az akroszóma (acros = csúcs, soma = test) alakul ki. Ezután a citoplazma kilökődik, és a sejt egyre kisebb lesz. A mitokondriumok a farok elejére költöznek, amely vastagabbá és hosszabbá válik. A sejtek kb. 60 napig tárolódnak, majd újra felszívódnak. Ha egy kis citoplazmafelhő marad a sejtmaggal együtt, a spermium súlyosan károsodik, és nehezen tud továbbhaladni.
6. ábra. Spermatogenezis, a spermiumok fejlődése