Az inzulintermelő béta-sejtek nem vesznek el visszafordíthatatlanul a korai 2-es típusú cukorbetegségben

A 2-es típusú cukorbetegségben (T2D) szenvedőknél a nem elegendő inzulint termelő béta-sejtek nem károsodnak maradandóan a betegség korai szakaszában, és a sejtekben lévő felesleges zsír eltávolításával helyreállítható a normál működés, a “Remission of Type 2 Diabetes for Two Years Is Associated with Full Recovery of Beta-Cell Functional Mass in the Diabetes Remission Clinical Trial (DiRECT)” című tanulmány szerint, amelyet ma mutattak be az American Diabetes Association® (ADA) 79. tudományos ülésszakán®. Az intenzív testsúlycsökkentő programban részt vevő résztvevők több mint egyharmadánál (36%) a T2D két év elteltével remissziót mutatott.

A 2-es típusú cukorbetegség idővel progresszív betegség, és korábbi kutatások szerint a béta-sejtek pusztulása a fő oka az inzulintermelés fokozódó elmaradásának és a T2D súlyosságának. A ma bemutatott eredmények a béta-sejtek termelését vizsgálták az eredeti DiRECT résztvevőinek egy földrajzilag meghatározott alcsoportján belül, akik már elérték a T2D remisszióját a diéta által kiváltott fogyás révén. A tanulmány azonban megállapította, hogy a béta-sejtek nem károsodnak tartósan a korai T2D-ben, és megmenthetők a sejteken belül a felesleges zsír metabolikus stresszének megszüntetésével. Az eredmények az inzulintermelés vizsgálatának eredményei egy alcsoporton a kiindulási állapotban (kezdeti súly), közvetlenül a fogyás után (öt hónap), valamint az egy- és kétéves követéskor. A kutatók “remisszióban lévőnek” minősítették a résztvevőket, ha a hosszú távú vércukorszintjük (HbA1c) kevesebb volt, mint 48 mmol/mol (6,5%), és az éhgyomri vércukorszintjük (FPG) kevesebb volt, mint 126 mg/dl, T2D-gyógyszerek alkalmazása nélkül.

A kutatók a funkcionális béta-sejtek tömegének (maximális inzulinszekréciós válasz hiperglikémia során) számszerűsítésére a lépcsőzetes inzulinszekréciós tesztet használták argininnel (SISTA). Az inzulinszekréció mértékét dekonvolúcióval becsülték meg, és felmérték a résztvevők A1C- és éhgyomri plazma glükóz (FPG) szintjét. Az elemzés megállapította, hogy a csoportból sokan, akik kezdetben elérték a T2D remisszióját – olyan vércukorszintek, amelyek képesek a nem diabéteszes vércukorszint-kontroll elérésére, bár nem tekinthetők normálisnak -, a vizsgálat után két évvel is remisszióban maradtak. A kezdetben a T2D remisszióját elérő 40 személy közül 20 résztvevő (13 férfi/hét nő) remisszióban maradt, 13-an meghíztak és visszaestek, heten pedig nem tartották fenn a nyomon követést. Továbbá, a vizsgálatban használt nem diabéteszes összehasonlító (NDC) csoporttal összehasonlítva, amely a DiRECT beavatkozási csoport résztvevőinek életkorával/nemével egyezett meg a fogyás után, a vizsgálatban résztvevők maximális inzulinszekréciója hasonló volt. A beavatkozási csoport résztvevőinek inzulinszekréciója a kezdeti 0,58 nmol/min/m2 mediánról két év elteltével 0,94 nmol/min/m2-re nőtt, míg az NDC csoport inzulinszekréciójának mediánja 1,02 nmol/min/m2 volt a 24 hónapos követéskor.

A DiRECT a legújabb a 2008-as Twin Cycle hipotézist tesztelő vizsgálatok sorában. A 2011-ben közzétett kutatás a májzsír drámai csökkenéséről és a hasnyálmirigyben lévő zsírszint jelentős csökkenéséről számolt be 33 kilogrammos fogyást követően, ami a T2D-ben szenvedő embereknél a béta-sejtek bizonyos fokú működésének helyreállásával járt. 2016-ban a tudósok arról számoltak be, hogy az egészséges testsúly fenntartása kilenc hónapon keresztül a fogyás után segítette a béta-sejtek helyreállítását. A nyílt, klaszteres, randomizált, kontrollált vizsgálatban 2014 és 2017 között Skóciában és Angliában 49 alapellátási praxis 306 résztvevője vett részt. A betegek életkora 20 és 65 év között volt, testtömegük 27-45 kg/m 2 között volt, nem kaptak inzulint, és legfeljebb 6 éve fennállt a T2D. A praxisokat véletlenszerűen választották ki, hogy a résztvevőknek két kezelés egyikét ajánlják fel, amelyek mindegyike már bizonyítottan hatékony volt. A DiRECT célja annak megállapítása volt, hogy melyik kezelési lehetőség a hatékonyabb.

A kontrollcsoport a National Institute for Health and Care Incidence (NICE) és az ADA diabéteszre vonatkozó orvosi ellátási szabványai (beleértve az antihiperglikémiás és vérnyomáscsökkentő gyógyszereket) alapján a legjobb gyakorlatnak megfelelő ellátási irányelvek szerint járt el, míg az intervenciós csoportot egy testsúlykezelő programba vonták be, amely magában foglalta az antihiperglikémiás és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek megvonását, a teljes étrend kiváltását (825-853 kcal/nap három-öt hónapon keresztül), a strukturált étkezés bevezetését és strukturált támogatást a testsúlycsökkentés hosszú távú fenntartásához.

“Kutatásunk megmagyarázza a T2D-ből való megfigyelt felépülést. Ugyanilyen fontos azonban az a megállapítás is, hogy a gyógyulás a jelenlegi ellátási standardokat követő rutinszerű egészségügyi ellátás részeként az alapellátáson keresztül is elérhető” – mondta Roy Taylor, a tanulmány társ-vezetője, a Newcastle-i Egyetem és a Newcastle Hospitals NHS Trust orvos- és anyagcsere-professzora. “A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő embereknek választásuk van, nem pedig életfogytiglani ítéletük. Ha a fogyás és a súlygyarapodás minimalizálásának egyszerű és hatékony módszerét alkalmazzák, a korai stádiumban lévő 2-es típusú cukorbetegek visszatérhetnek a normális egészségi állapotukhoz, és jelentősen csökken a cukorbetegséggel járó súlyos hosszú távú szövődmények, például a szívbetegségek kockázata. A 2-es típusú cukorbetegség visszafordítható állapot, és a remisszió elérhető és fenntartható. Kutatásunk egy kulcsfontosságú üzenetet is felfedezett a fogyókúrás kezelésekkel kapcsolatban. A jelenlegi lassú, egyenletes megközelítés nehéz és csak kevesek számára sikeres. Ezzel szemben a gyors, rövid távú fogyás, majd a súlygyarapodás elkerülésének hosszú távú fázisa eredményesebbnek bizonyult.”

Ha beszélni szeretne Dr. Taylorral, kérjük, keresse az ADA sajtóirodáját a helyszínen, a Moscone Convention Centerben június 7-11. között, telefonon a 415-978-3606-os számon vagy e-mailben a [email protected] címen.

Az Amerikai Diabétesz Szövetség 79. tudományos ülésszakát, a világ legnagyobb, a cukorbetegség kutatására, megelőzésére és ellátására összpontosító tudományos találkozóját 2019. június 7-11. között rendezik meg a kaliforniai San Franciscóban, a Moscone Centerben. A tudományos üléseken várhatóan közel 15 000 vezető orvos, tudós, egészségügyi szakember és az ipar képviselői gyűlnek össze a világ minden tájáról, hogy bemutassák a legmodernebb kutatásokat, kezelési ajánlásokat és a cukorbetegség gyógyítása felé tett előrelépéseket. Az ötnapos találkozó során a résztvevők exkluzív hozzáférést kapnak több mint 850 előadáshoz és 2000 eredeti kutatási prezentációhoz, provokatív és magával ragadó eszmecseréken vehetnek részt vezető diabéteszszakértőkkel, és az oktatási ülésekért orvosi továbbképzési (CME) vagy továbbképzési (CE) kreditpontokat szerezhetnek. A program nyolc tematikus területre tagolódik: Akut és krónikus szövődmények; viselkedésgyógyászat, klinikai táplálkozás, oktatás és testmozgás; klinikai diabétesz/terápia; epidemiológia/genetika; immunológia/transzplantáció; inzulinhatás/molekuláris anyagcsere; integrált élettan/elhízás; és szigetsejtbiológia/inzulinszekréció. Gretchen Youssef, MS, RDN, CDE, az Egészségügy és oktatás elnöke június 8-án, szombaton tart előadást “Minden a hozzáférésről szól!” címmel, Louis H. Philipson, MD, PhD, FACP, az orvostudomány és tudomány elnöke pedig június 9-én, vasárnap szól a résztvevőkhöz. Csatlakozzon a tudományos ülésekről szóló beszélgetéshez a közösségi médiában az #ADA2019 használatával.

# # #