Azerbajdzsán

Növekszik a feszültség Örményországgal és Iránnal

2012. augusztus 31-én Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal Ramil Safarov Azerbajdzsánba való visszatérése miatt. Szafarovot 2004-ben Magyarországon elítélték Gurgen Margaryan örmény hadnagy meggyilkolásáért. A magyar kormány azzal a feltételezéssel engedte szabadon Safarovot Azerbajdzsánnak, hogy életfogytiglani büntetéséből legalább 25 évet le fog tölteni. Azerbajdzsánba érkezése után Szafarovnak kegyelmet adtak. A kegyelem hírére Örményországban tüntetők magyar zászlókat égettek és tojásokkal dobálták meg a magyar nagykövetséget. Budapesten is tüntetéseket tartottak.

Safarovot Azerbajdzsánban nemzeti hősként üdvözölték. Szafarovot, aki a gyilkosság idején hadnagy volt, őrnagyi rangra léptették elő, és nyolc év elmaradt fizetést kapott. Kegyelme és szívélyes fogadtatása azzal fenyegetett, hogy megszakad az Azerbajdzsán és Örményország közötti békefolyamat, amely megakadályozta, hogy a két ország visszacsússzon a vitatott Hegyi-Karabah területéért folytatott erőszakos viszályba.

A feszültség Azerbajdzsán és Irán között is nőtt 2012 folyamán. A Kaszpi-tenger mentén szomszédos két ország Izrael és Örményország miatt került ellentétbe egymással. Irán régóta támogatja Azerbajdzsán ellenségét, Örményországot. Eközben Azerbajdzsán katonai ügyekben együttműködik Izraellel. 2012 márciusában az azerbajdzsáni hatóságok letartóztattak 22 embert, akiket egy izraeli és amerikai diplomaták megölésére irányuló iráni összeesküvéssel gyanúsítottak. Ezek a vádak 2012 szeptemberéig nem nyertek bizonyítást. 2012 májusában az iráni államfő, Ali Khamenei ajatollah számára megtiltották a belépést a bakui repülőtérre, és a két ország közötti határátkelőket napokra lezárták. Irán hadihajókat küldött a Kaszpi-tengerre.

Alijev megnyerte harmadik ciklusát, de a nemzetközi megfigyelők igazságtalannak nevezik a választást

2013. október 9-én elnökválasztást tartottak. A hivatalban lévő Ilham Alijev a szavazatok 84,6 százalékával megnyerte harmadik ötéves ciklusát. Dzsamil Haszanli történész és professzor 5,4 százalékkal távoli második lett. A The New York Timesnak adott interjújában Hasanli azt mondta, hogy esélyeit hátráltatta a választás gyors lebonyolítása, az, hogy nem volt elég pénz, az államilag ellenőrzött média és a nemzetközi érdeklődés hiánya.

A nemzetközi megfigyelők a választások után mégis bekapcsolódtak. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tisztességtelennek nevezte az elnökválasztást, és azt mondta, hogy bizonyítékuk van a szavazási szabálytalanságokra, például az urnák kitömésére. Az EBESZ 2013. október 10-én jelentést tett közzé, amely szerint a választást “aláásták a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának korlátozásai, amelyek nem biztosítottak egyenlő feltételeket a jelöltek számára”. A jelöltek és a szavazók megfélemlítésére vonatkozó folyamatos vádak és a korlátozó médiakörnyezet beárnyékolta a kampányt. Jelentős problémákat figyeltek meg a választási folyamatok minden szakaszában, és aláhúzták a hiányosságok súlyos jellegét. Alijev kormánya azonban tagadta a vádakat.

Lásd még Enciklopédia: Azerbajdzsán .
U.S. State Dept. Country Notes: Azerbajdzsán
State Statistical Committee www.azeri.com/goscomstat/