Baja California

Baja California félsziget műholdfelvétele.

A Baja California-félsziget, (más néven Alsó-Kalifornia-félsziget) egy észak-amerikai félsziget, politikailag Mexikó állam része. Mintegy 760 mérföld (1220 km) hosszúságban és 25-150 mérföld (40-240 km) szélességben húzódik, és elválasztja a Csendes-óceánt a Kaliforniai-öböltől (vagy “Cortés-tengertől”). A számos kis szigettel körülvett, 2 038 mérföld (3280 km) hosszú partvonal mintegy 55 366 négyzetmérföld (143 396 négyzetkilométer) területet ölel körül.

A félsziget védett öbleiről, eldugott strandjairól, zord hegyeiről és sivatagairól ismert, emellett a világ néhány legjobban megőrzött sziklarajzának is otthont ad. A mintegy 250 festett helyszín 1993-ban az UNESCO Világörökség részévé vált.

Geográfia

A néha “Alsó-Kalifornia” félszigetnek is nevezett félsziget arra szolgál, hogy nyugaton elválassza a Kaliforniai-öblöt (más néven a Cortez-tengert) a Csendes-óceántól délen és keleten. Északról az Egyesült Államok határolja. Politikailag Baja California és Baja California Sur mexikói államokra oszlik.

A félsziget hossza körülbelül 760 mérföld (1220 km), szélessége pedig 25 és 150 mérföld (40 és 240 km) között mozog. Területe körülbelül 55 366 négyzetmérföld (143 396 négyzetkilométer), a partvonal pedig 2038 mérföld (3280 km). Számos kisebb sziget veszi körül. A Colorado folyó a fő felszíni vízforrása, kivéve néhány patakot északnyugaton és a legdélebbi részen.

Hegyek

A félsziget hosszában hegyvonulatok sorozata húzódik, amelyeket a Félsziget hegyvonulatainak neveznek, és Dél-Kaliforniába nyúlnak.

• A Sierra Juárez a legészakibb hegyvonulat Mexikóban.
• A Sierra San Pedro Mártir a Sierra Juáreztől délre fekszik, és magasabb. Legmagasabb pontja a Cerro de la Encantada, 3096 m.
• A Tres Virgenes vulkáni komplexum Baja California Surban, Baja California állam határának közelében fekszik.
• A Sierra de la Giganta a Kaliforniai-öböl partja mentén húzódik Tres Virgenestől délre.
• A Baja California Sur déli végén a Sierra de la Laguna egy elszigetelt, 2406 m magasra emelkedő hegyvonulatot alkot.
• A Bahía de los Ángeles a félsziget keleti oldalán, a Kaliforniai-öbölre néző öböl.

Ökorégiók

A félszigeten több különálló ökorégió található. A félsziget nagy része sivatag és xerikus bozótos, bár a félsziget északi és déli végén lévő hegyekben fenyőtölgyes erdők találhatók. A félsziget déli csücskében, amely korábban sziget volt, számos, a trópusi Mexikóval rokon faj él.

• Kaliforniai chaparral és erdők, amely a félsziget mediterrán éghajlatú északnyugati sarkát, valamint a Cedros és Guadalupe szigeteket foglalja magában.
• Sierra Juárez és San Pedro Mártir fenyves-tölgyes erdők a Sierra Juárez és a Sierra San Pedro Mártir hegyvonulatok felső részén a félsziget északi részén.
• A Sonorán-sivatag az állam északkeleti részén, a Sierra Juáreztől és a Sierra San Pedro Mártirtól keletre húzódik.
• A Baja California sivatag a félsziget csendes-óceáni oldalán húzódik a félsziget hosszának nagy részén.
• A Kaliforniai-öböl xerikus bozótja a félsziget Kaliforniai-öböl felőli oldalán húzódik a félsziget hosszának nagy részén.
• San Lucan xerikus bozótja a félsziget déli csücskének alföldjén fekszik.
• Sierra de la Laguna száraz erdők találhatók a Sierra de la Laguna alacsonyabb lejtőin.
• Sierra de la Laguna fenyőtölgyes erdők találhatók a Sierra de la Laguna magasabban fekvő részein.

Geológia

A Baja California-félsziget egykor az Észak-Amerikai-lemez része volt, annak a tektonikai lemeznek, amelynek ma is része a mexikói szárazföld. Körülbelül ötmillió évvel ezelőtt a kelet-csendes-óceáni kiemelkedés elkezdte bevágni az Észak-amerikai-lemez peremét, és ezzel megkezdődött a félsziget leválása róla. Ezt követően a kelet-csendes-óceáni kiemelkedés tovább terjedt észak felé, egészen a mai Kaliforniai-öbölig. A terjedési központ terjedő csúcsa ma valahol a Salton-tenger medencéjében található. A Baja California-félsziget ma már a Csendes-óceáni lemez része, és azzal együtt észak-északnyugati irányban távolodik a kelet-csendes-óceáni emelkedéstől. Ez egy folyamatban lévő példája a kéregtömbök egy olyan típusának, amelyet terrénának neveznek.

Sierra de San Francisco sziklarajzai

A Sierra de San Francisco sziklarajzai az UNESCO Világörökség része a Baja-félszigeten. Ezek a Sierra de San Francisco térségében található őskori sziklarajzok azt ábrázolják, hogy milyen volt egykor a félsziget őslakosainak, a cochimiknek vagy guachimiknek az élete. Erről a csoportról keveset tudunk, azon kívül, hogy északabbra jöttek.

Ezek a festmények, amelyek eredete i.e. 1100 és i.sz. 1300 között változik, a Sierra de San Francisco sziklabarlangok tetején és falain találhatók. Először a jezsuita Francisco Javier fedezte fel őket a XVIII. században. A terület mintegy 250 lelőhelyből áll, amelyek Mulege településen, az El Vizcaino Bioszféra Rezervátumon belül találhatók. A terület elszigetelt elhelyezkedése megvédte őket a vandalizmustól.

A festmények tartalma vallási tartalmú, valamint fegyvereket és állatfajokat, például nyulat, pumát, hiúzokat, szarvast, vadkecskét/juhot, bálnát, teknőst, tonhalat, szardíniát, polipot, sast és pelikánt ábrázolnak; vannak különböző formájú absztrakt elemek is.

A területen található a Baja California-félsziget legfontosabb prehispán művészeti koncentrációja. Ez mind országos, mind nemzetközi szinten kivételes minőségű, magas színvonalú, kiterjedése, az emberi és állati ábrázolások változatossága és eredetisége, figyelemre méltó színvilága és kiváló megőrzési állapota miatt. A Sierra de San Francisco sziklafestményeit 1989-ben jelölték a világörökség részévé, és 1993-ban a világörökség részévé nyilvánították.

Történelem

Mutatások szerint az ember már 9000-10 000 évvel ezelőtt is lakta a Baja California-félszigetet. Ebben az időben a terület nedvesebb lehetett, és hatalmas pleisztocén emlősök barangolhattak a környéken. A félsziget európai felfedezése idején az amerikai kontinens legprimitívebb törzsi kultúrái éltek itt.

Hernán Cortés mexikói hódítását követően a földi paradicsom csábítása, valamint a legendás Anián-szoros keresése segítette arra, hogy az 1530-as években és az 1540-es évek elején több expedíciót küldjön Új-Spanyolország nyugati partvidékére. Az első expedíció elérte a Kaliforniai-öblöt és Baja Californiát, és bebizonyította, hogy a “Kalifornia-sziget” valójában egy félsziget. Ennek ellenére a sziget gondolata jóval több mint egy évszázadon át fennmaradt, és számos térképen szerepelt. A spanyolok a “Kalifornia” nevet adták a félszigetnek és az északi területeknek, beleértve Baja Kaliforniát és Alta Kaliforniát is, azt a területet, amely a mai USA Kalifornia, Nevada és más államok része lett.

Amíg Spanyolország igényt tartott a félszigetre, 60-70 ezer indián élt a földön. Általában kis falvakban laktak, halászatból és vadászó-gyűjtögető életmódból éltek. Mivel nem tudták sikeresen gyarmatosítani a félszigetet, 1697-ben jezsuita misszionáriusokat küldtek, hogy állandó településeket hozzanak létre Loretóban. A misszionáriusok össze tudták gyűjteni az egyes klánokat, ruházták és katekizálták őket. Az őslakosokat azonban a spanyolok által bevezetett járványok sorozata miatt majdnem kiirtották.

1768-ban ferencesek váltották fel a jezsuitákat, de csak öt évig maradtak, mielőtt a dominikánus rend váltotta volna fel őket. Mire a dominikánusok megérkeztek, a déli őslakosságot már csaknem teljesen megtizedelték. Arra összpontosítottak, hogy északon új missziókat alapítsanak, és elérjék azokat a törzseket, amelyek addig alig érintkeztek az európaiakkal.

Baja California 1822-ben nyerte el függetlenségét Spanyolországtól. Ezt követően a missziókat fokozatosan elhagyták. A félszigetet mesztic földművesek és marhatenyésztők kezdték betölteni. Az 1846-48-as mexikói háborút követően a Guadalupe Hidalgo szerződéssel a tulajdonképpeni Kalifornia az Egyesült Államokhoz került, Alsó-Kalifornia, azaz a Baja-félsziget pedig Mexikóhoz került.

A felosztás

A Felső- és Alsó-Kalifornia felosztásának tiszteletére állított emlékmű. A jelzőtábla szövege részben így szól: “Ez volt a kiindulópontja az első nemzetközi felosztási vonal kijelölésének a Régi vagy Alsó-Kalifornia (dominikánusok) és az Új vagy Felső-Kalifornia (ferencesek) között öt mérfölddel északabbra (a Medanos-völgyben), amelyet a következők hoztak létre: Francisco Palou pap 1773. augusztus 19-én (Mojonera of Palou), az 1772. április 7-i Concordato-n megfogalmazott utasításoknak megfelelően”.

Új-Spanyolország Kalifornia tartományát 1773. augusztus 19-én osztotta fel Alta California és Baja California tartományokra San Juan Bautista Creek közelében Fray Francisco Palóu.

A Rosaritói Történelmi Társaság 1990 májusában emléktáblát állított azon a ponton, ahol a felosztó bizottság megkezdte a tartomány felosztásához szükséges méréseket. Az emléktábla a Misión San Miguel Arcángel de la Frontera mögött áll, a Baja California-i Ensenada közelében.

Idővonal

• 1532: Hernán Cortés három hajót küld északra Mexikó partjai mentén, Kalifornia szigetét keresve. A három hajó nyomtalanul eltűnik.
• 1533: Cortés utómissziót küld az elveszett hajók felkutatására. Fortún Ximénez révész lázadást vezet, és mielőtt megölik, települést alapít a La Paz-öbölben.
• 1539: Francisco de Ulloa felfedezi mindkét partvidéket.
• 1690-1700-as évek:
• 1804: spanyol település Kaliforniában
• 1804: spanyol település Kaliforniában: Kalifornia spanyol gyarmatát Alta (“Felső”) és Baja (“Alsó”) Kaliforniára osztják.
• 1850-ben, miután Alta Kalifornia az Egyesült Államokhoz került, Baja Kaliforniát tovább osztják északi és déli területekre.
• 1853: William Walker 45 emberrel elfoglalja La Paz fővárost, és kikiáltja magát az Alsó-Kaliforniai Köztársaság elnökének. Mexikó néhány hónappal később visszavonulásra kényszeríti.
• 1930: Baja California tovább oszlik északi és déli területekre.
• 1952: Baja California északi területe Mexikó 29. államává, Baja California államává válik. A déli rész, az ÉSZ 28° alatt, szövetségi igazgatású terület marad.
• 1973: Elkészül az 1700 km (1060 mérföld) hosszú Trans-Peninsular Highway (Mexikói Szövetségi Autópálya 1). Ez az első aszfaltozott út, amely az egész félszigetet átszeli. Az autópályát a mexikói kormány azért építette, hogy javítsa Baja gazdaságát és növelje a turizmust.
• 1974: Baja California déli területe a 31. állam, Baja California Sur lesz.

Politikai felosztás

A félsziget két különböző államra oszlik:

• Az északi rész Baja California állam. Baja California polgárait Baja-Californiano (angolul alsó-kaliforniai) névvel illetik.
• A déli rész, az északi szélesség 28° alatt, Baja California Sur állam. Baja California Sur polgárait Sud-Californiano (angolul dél-kaliforniai) névvel illetik.

Kérdések

A Baja California-félszigeten található egy természeti világörökségi terület, három bioszféra-rezervátum, kilenc nemzeti védett terület, létfontosságú teknősök élőhelyei és szürke bálnák nevelőhelyei.

A természeti környezet állapotát azonban az ipar és a turizmus gyors fejlődése, a túlhalászás és a vízkészletek túlzott kiaknázása, valamint a védett területek létszámhiánya és alulfinanszírozottsága fenyegeti.

Szükség van a környezetgazdálkodás hosszú távú tervezésére, a törvények fokozott végrehajtására, rezervátumok és gazdálkodási tervek létrehozására, konkrét gazdálkodási programok végrehajtására, valamint a veszélyeztetett fajok fokozott védelmére és megfigyelésére.

Jegyzetek

• MEXonline.com. Baja California Directory and Information Retrieved June 25, 2019.
• Pro Peninsula. A Baja California félsziget egyedülálló természeti környezetének megőrzése Retrieved June 25, 2019.

All link retrieved May 9, 2016.

• Google maps