Barred Owl ~ Strix varia
Introduction
The Barred Owl is a fairly large owl with a large, rounded head with no ear-tufts. The species name varia is a form of the Latin word varius, meaning diverse. It has also been known as the Hoot Owl or Eight Hooter, and mistakenly called the Bard Owl.
Photo Gallery (19 pictures)
Sound Gallery
Information
Description: Az arckorong halvány szürkésbarna, sötétebb koncentrikus vonalakkal. A perem nem nagyon kiemelkedő. A szemek sötétbarnától a feketésbarnáig terjedő színűek. Az agyar halvány szarva, a csőr halványsárgás, enyhe zöldes árnyalattal. A fej és a nyak oldala világos és sötét sávos. A felső részek barnától a szürkésbarnáig terjedő színűek, a koronán, a háton és a köpenyen fehéres sávokkal tarkítottak. A szárnyfedők fehéresen foltosak. A repülőtollak fehéres-barna sávosak. A farok barna vagy szürkésbarna, 4-5 fehéres sávval.
A farok alatti részek halvány szürkésbarnától a piszkos fehéresig. A felső mell és az előhát sűrűn sávozott világos és sötét. Az alsó rész többi része merészen csíkozott, a sötétbarnától a rozsdabarna színig terjedő színű.
A szárak tollasak, a lábujjak pedig szinte teljesen tollasak, a csupasz részek sárgásszürkék. A karmok sötétszarvúak, feketés végekkel.
Méret: A karom sötét szarvú: Hossza 40-63 cm. Szárnyfesztávolság 96-125 cm. Farok hossza 312-380 mm. Súlya 500-1050g. A nőstények általában nagyobbak és nehezebbek, mint a hímek.
Habitus: Éjszakai madár. Napközben sűrű lombozatban rejtőzik, általában magasan. Széles fatörzshez közeli ágon vagy természetes odúban is tanyázhat. A fészek védelmében nagyon agresszív lehet.
Hang: A fülesbagoly nagyon hangos, hangos és hangos “hoo, hoo, too-HOO; hoo, hoo, hoo, too-HOO, ooo”-t ad ki, amit gyakran úgy fogalmaznak meg, hogy “Ki, főz, neked? Ki, főz, nektek, mindenkinek?” – Az utolsó szótag észrevehetően lecsökken. Néhány más bagolyfajhoz hasonlóan nappal és éjszaka is hívogatnak. A hívások gyakran nyolcas sorozatban hangzanak el, majd csend következik, amikor a bagoly a többi bagoly válaszára vár. Más hangok közé tartozik a “hoo-hoo, hoo-WAAAHHH” és a “hoo-WAAAHHH”, amelyeket társaságban használnak. A társak duetteznek, de a hím hangja mélyebb és lágyabb. Számos más hangot is adnak ki, amelyek a rövid csaholástól vagy ugatástól a fékevesztett és féktelen, majomszerű ordításig terjednek.
Vadászat & Élelem: Nagyon opportunista vadász, a csíkosbaglyot néha már sötétedés előtt vadászni lehet látni. Ez jellemzően a fészkelési időszakban vagy sötét és felhős napokon fordul elő. A barázdabagoly egy ülőhelyet használ, ahonnan leugrik a prédára – a réti pocok a fő zsákmánya, amelyet a cickányok és a szarvasegerek követnek. Más emlősök közé tartoznak a patkányok, mókusok, fiatal nyulak, denevérek, vakondok, oposszumok, nyércek és menyétek. Alkalmanként madarakat is fog, köztük harkályokat, fajdokat, fürjeket, szajkókat, feketerigókat és galambokat. Kis halakat, teknősöket, békákat, kígyókat, gyíkokat, rákokat, skorpiókat, bogarakat, tücsköket és szöcskéket is fogyasztanak. A madarakat akkor kapják el, amikor azok éjszakai hálóhelyükre telepednek, mert szárnyas madarakat nem tudnak elkapni. A vízpartra is lecsapnak, hogy békákat, más kétéltűeket és esetenként halakat fogjanak. A csíkosbaglyokat vonzzák a tábortüzek és a fények, ahol nagy rovarok után kutatnak. A zsákmányt általában a helyszínen felfalják. A nagyobb zsákmányt a táplálkozó sügérre viszik, és evés előtt széttépik.
Tenyésztés: A fülesbaglyok egész évben hívogatnak, de az udvarlási tevékenység februárban kezdődik, a költés pedig március és augusztus között zajlik. A hímek huhognak, a nőstények pedig kapcsolatteremtő hangokat adnak. A fészkelési időszak közeledtével a hímek a nőstényeket üldözik, és különféle huhogó és rikoltozó hangokat adnak ki. A hímek előre-hátra himbálózva és szárnyaikat felemelve mutatják meg magukat, miközben egy ág mentén haladnak. Az udvarlási táplálkozás és a kölcsönös szőrtelenítés is előfordul. A csíkosbaglyok üregekben fészkelnek, és elhagyott vörös vállú sólyom-, sármányos sólyom-, mókus- vagy varjúfészkeket is használnak. A tojások száma 2-4, fehér színűek, majdnem tökéletesen kerekek és kissé érdes szerkezetűek. A tojások valószínűleg 2-3 naponta rakódnak, és a keltetést az első tojásrakással kezdik. A keltetési idő 28-33 nap. A hím a fészken tartózkodása alatt táplálékot ad a nősténynek. A csíkosbagoly egyfészkes, de hosszú szaporodási szezonja van, ami lehetővé teszi a pótfészekaljak lerakását, ha az első fészekalj vagy fészekalj elveszik. Amikor a fiatalok elhagyják a fészket, körülbelül 4 hetes korukban, még nem képesek repülni, hanem csőrüket és karmaikat használva kúsznak ki a fészekből, és ülnek fel az ágakra. A fiókák 35-40 nap múlva kirepülnek. Miután elveszítik a pehelytollat,nincs különbség a felnőtt és a fiatal tollazat között.
A szülők legalább 4 hónapig gondoskodnak a kicsikről, sokkal tovább, mint a legtöbb más bagolyfaj. A fiatalok hajlamosak nagyon rövid, általában 10 km-nél kisebb távolságra szétszóródni, mielőtt letelepednének. A párok egy életen át párosodnak, és a területeket és fészkelőhelyeket sok éven át fenntartják.
Halálozás: A barázdabaglyok fogságban akár 23 évig is élhetnek, a vadonban pedig 10 évig vagy tovább. A legtöbb haláleset valószínűleg az emberhez köthető (lövések, közúti gázolások stb.). A nagy szarvacskák az egyetlen természetes ellenségük.
Élhely: A barázdabaglyok a mély, nedves erdőket, a fás mocsarakat és a vízfolyások melletti erdőket kedvelik. Területe 85-365 hektár.
Elterjedés: A csíkos bagoly széles körben elterjedt Észak-Amerikában, a kontinens keleti felének nagy részén előfordulnak Floridától északra egészen Kanada déli részéig; elterjedési területük északi részén nyugat felé is terjednek. Nyugati irányú terjedésük aggodalomra ad okot, mivel a veszélyeztetett pettyes bagollyal (Strix occidentalis) versenyezhetnek. Az északi populációk a táplálékforrások függvényében részben vándorolhatnak.
A csíkosbagoly (Strix varia)
Státusz: Nem veszélyeztetett.
Eredeti leírás: Barton, Benjamin Smith. 1799. Fragment of the Natural History of Pennsylvania, p. 11.