Beperelhető-e az orvos a kezelés késedelme miatt?

Az orvos vagy más egészségügyi szakember mulasztása az időben történő ellátás biztosításában orvosi műhibának minősülhet, de van néhány dolog, amit bizonyítania kell ahhoz, hogy sikeres pert indíthasson.

A késedelem hanyagságnak minősül?

Elsőként azt kell bizonyítania, hogy az orvos késedelme a megfelelő ellátás biztosításában orvosi hanyagságnak minősül. Az orvosi műhibaper azon múlik, hogy a kérdéses kezelés nem felelt meg a szabványnak, ha ahhoz mérik, amit egy ésszerűen képzett és hozzáértő orvos hasonló körülmények között tett volna (vagy nem tett volna).

Az orvosi gondatlanság bizonyítása általában orvosi szakértő tanúvallomását igényli, aki megállapítja, hogy az adott körülmények között mi lett volna a megfelelő kezelés, majd elmagyarázza, hogy az orvos magatartása hogyan maradt el ettől a normától.

Példa: A beteg intubálása gyakran kritikus sürgősségi helyzetekben, amikor a beteg légútjai elzáródnak. A sürgősségi helyzetekben a betegek intubálására vonatkozóan jól meghatározott gondossági előírások vannak érvényben – ez egy kritikus, életmentő eljárás.

Ha az orvos nem intubál időben egy beteget, az agykárosodást vagy akár halált is okozhat. A sürgősségi ellátás ilyen típusú késedelme sok esetben orvosi gondatlanságnak minősülhet. Ha egy orvosszakértő azt vallja, hogy egy “ésszerű” orvos hamarabb intubálta volna a beteget, akkor megállapítható a gondatlanság esete.

A késedelem kárt okozott?

Az ügy második fő eleme az orvosi műhibából eredő károk megállapítása. Az orvos beperléséhez nem elég, hogy nem kezelte vagy nem diagnosztizálta időben a betegséget vagy sérülést; további kárt is kellett okoznia. Ez azt jelenti, hogy pontosan be kell mutatni, hogy az orvosi ellátás késedelme hogyan és milyen mértékben károsította Önt. Ehhez általában orvosi szakértő tanúvallomása is szükséges.

Az orvosi ellátás nem megfelelő késedelme többféleképpen is okozhat kárt a betegnek: a késedelem ronthatta az Ön állapotát, meghiúsíthatta bizonyos kezelések elvégzésének lehetőségét, csökkenthette egy bizonyos kezelési módszer hatékonyságát, vagy szükségtelenül meghosszabbíthatta vagy fokozhatta az Ön fájdalmát és kellemetlenségeit.

Példa: A rák időben történő diagnosztizálása kritikus fontosságú a sikeres kezeléshez. Minél hamarabb diagnosztizálják a rákot, annál nagyobbak a kezelési lehetőségek (és a kezelés hatása). A rák diagnózisa azonban összetett folyamat, amely magában foglalfizikai vizsgálatokat, a beteg családi kórtörténetének figyelembevételét és szakértők által végzett vizsgálatokat.

Ha egy szakértő azt vallja, hogy az orvosnak lehetősége volt a rák korábbi diagnosztizálására, de ezt (gondatlanságból) elmulasztotta, akkor komplex orvosi bizonyítékokkal kell bizonyítani, hogy a beteg további kárt szenvedett. Annak bizonyítása, hogy a diagnózis késedelmes felállítása további károkat okozott – halál a rákban, amelyet egyébként meg lehetett volna gyógyítani, vagy elhúzódó kezelés és szenvedés, amelyet el kellett volna kerülni – szükséges az orvosi műhiba iránti igény megalapozásához.

Hogyan érvényesítse jogait

Az orvosi műhibaperek természetüknél fogva összetettek és nehezen bizonyíthatóak. Nincs olyan törvény, amely kimondja: “Ha ez az orvos nem végezte elX eljárást Y idő alatt, akkor hanyagság történt”. Meg kell találnia egy orvosi műhibaperekben jártas ügyvédet (ezek az ügyvédek általában rendelkeznek egy orvosszakértővel, aki megvizsgálja a lehetséges eseteket), hogy megvizsgálja az Ön ügyének tényállását, és meghatározza, hogy minden szükséges jogi és orvosi elem fennáll-e ahhoz, hogy orvosi műhibaper indítása indokolt legyen.