Boka szindezmózis: minőségi és mennyiségi anatómiai elemzés

Háttér: A syndesmosis ficamai hozzájárulhatnak a krónikus fájdalomhoz és instabilitáshoz, amelyek gyakran indikálják a műtéti beavatkozást. A szakirodalomból hiányoznak a komplex anatómiát és a lokalizált csontos tájékozódási pontokat részletező, a jelenlegi műtéti technikákhoz nélkülözhetetlen objektív adatok.

Cél: A 3 syndesmoticus szalag anatómiájának kvalitatív és kvantitatív elemzése a sebészileg azonosítható csontos tájékozódási pontok tekintetében.

Vizsgálati terv: Leíró laboratóriumi vizsgálat.

Módszerek: Tizenhat bokapéldányt boncoltunk az elülső inferior tibiofibuláris szalag (AITFL), a hátsó inferior tibiofibuláris szalag (PITFL), az interossealis tibiofibuláris szalag (ITFL) és a csontos anatómia azonosítása céljából. A szalagok hosszát, lábnyomát és tájolását a csontos tájékozódási pontokhoz viszonyítva egy anatómiai alapú koordinátarendszer és egy 3 dimenziós koordinátamérő eszköz segítségével mértük meg.

Eredmények: A syndesmoticus szalagokat minden példányban azonosították. A piramis alakú ITFL volt a legszélesebb, amely a distalis interossealis membrán tágulatából eredt, distalisan terjedt, és 9,3 mm (95% CI, 8,3-10,2 mm) proximalisan végződött a központi plafondhoz képest. A sípcsonti porc 3,6 mm-rel (95% CI, 2,8-4,4 mm) nyúlt a plafond fölé, amelynek egy része közvetlenül artikulált a sípcsonti porccal, amely 5,2 mm (95% CI, 4,6-5,8 mm) a sípcsonti plafond anterolaterális sarkától hátrafelé helyezkedett el. Az elsődleges AITFL szalag(ok) a sípcsontból 9,3 mm (95% CI, 8,6-10,0 mm) feljebb és medialisan a tibia plafond anterolaterális sarkától eredtek, és a fibulán 30,5 mm (95% CI, 28,5-32,4 mm) proximalisan és anteriorisan az oldalsó malleolus inferior csúcsához csatlakoztak. A PITFL felületes rostjai a sípcsont poszterolaterális tuberculumának distolaterális határa mentén eredtek 8,0 mm (95% CI, 7,5-8,4 mm) proximalisan és medialisan a plafond poszterolaterális sarkától, és a peroneális barázda mediális határa mentén 26,3 mm (95% CI, 24,5-28,1 mm) superiorisan és posteriorisan a malleolus lateralis inferior csúcsától.

Következtetés: A syndesmoticus szalagok minőségi és mennyiségi anatómiáját reprodukálhatóan leírták és meghatározták a sebészileg azonosítható csontos kiemelkedések tekintetében.

Klinikai jelentőség: Az anatómiai rögzítési helyekre és a csontos kiemelkedésekhez való távolságokra vonatkozó adatok optimalizálhatják a jelenlegi sebészeti rögzítési technikákat, javíthatják az anatómiai helyreállítást, és csökkenthetik a rosszul behelyezett vagy rosszul elhelyezett implantátumokból eredő iatrogén sérülések kockázatát. A mennyiségi adatok az anatómiai rekonstrukciók fejlesztéséhez szükséges konzisztenciát is biztosítják.