Charlotte Perkins Gilman

“Nincs női elme. Az agy nem a nemiség szerve. Mint ahogyan női májról is beszélhetünk.”

-Charlotte Perkins Gilman, Women and Economics, 149

Charlotte Perkins Gilman elutasította a feminista címkét, helyette a humanista kifejezést fogadta el, mivel fontosnak tartotta a mindenki számára való igazságosság előmozdítását. Életében sok minden volt – közgazdász, előadó, kereskedelmi művész és a feminista mozgalom korai teoretikusa -, de leginkább irodalmi műveiről ismert. A “Sárga tapéta” című novella, amely először 1892 januárjában jelent meg a New England Magazine-ban, nagyjából Gilman saját tapasztalatain alapult, amikor fiatal anyaként depresszióban szenvedett; a történetbe beleszövődnek Gilman pszichiáterével folytatott beszélgetései, amelyben az azt javasolta neki, hogy “éljen olyan házias életet, amennyire csak lehet”, és “amíg él, soha ne nyúljon tollhoz, ecsethez vagy ceruzához”. Utópisztikus regénye, a Herland (1915) egy patriarchális elnyomástól mentes társadalmat mutat be. Számos irodalmi műve eredetileg a The Forerunner című folyóiratban jelent meg, amelyet Gilman 1907 és 1916 között adott ki és szerkesztett.