Cink-szulfid

Lumineszcens anyagSzerkesztés

A cink-szulfid néhány ppm megfelelő aktivátor hozzáadásával erős foszforeszcenciát mutat (Nikola Tesla írta le 1893-ban), és jelenleg számos alkalmazásban használják, a katódsugárcsövektől a röntgenképernyőkön át a sötétben világító termékekig. Ha ezüstöt használnak aktivátorként, a keletkező szín élénk kék, a maximum 450 nanométeren van. Mangánt használva narancsvörös színt kapunk 590 nanométer körüli tartományban. A réz hosszú ideig tartó izzást ad, és a jól ismert zöldes színű sötétben világítással rendelkezik. A rézzel adalékolt cink-szulfidot (“ZnS plus Cu”) szintén használják elektrolumineszcens panelekben. Kék vagy ultraibolya fénnyel történő megvilágításkor a szennyeződések miatt foszforeszcenciát is mutat.

Optikai anyagSzerkesztés

A cink-szulfidot infravörös optikai anyagként is használják, a látható hullámhossztól alig több mint 12 mikrométerig átereszt. Használható síkban optikai ablakként vagy lencsévé alakítva. Mikrokristályos lemezek formájában hidrogén-szulfidgázból és cinkgőzből történő szintézissel állítják elő, és ezt FLIR-grade (Forward Looking Infrared) néven árulják, ahol a cink-szulfid tejessárga, átlátszatlan formában van. Ez az anyag forró izosztatikusan préselve (HIP-elve) Cleartran (védjegy) néven ismert víztiszta formává alakítható. A korai kereskedelmi formákat Irtran-2 néven hozták forgalomba, de ez az elnevezés mára már elavult.

PigmentEdit

A cink-szulfid gyakori pigment, néha sachtolitnak is nevezik. A cink-szulfid bárium-szulfáttal kombinálva litopont képez.

KatalizátorSzerkesztés

A finom ZnS por hatékony fotokatalizátor, amely megvilágításra vízből hidrogéngázt termel. A ZnS-be a szintézis során kénüresedés vihető be; ez a fehér-sárgás ZnS-t fokozatosan barna porrá változtatja, és a fokozott fényelnyelés révén fokozza a fotokatalitikus aktivitást.

Félvezető tulajdonságokSzerkesztés

A szfalerit és a wurtzit egyaránt intrinzik, széles sávszélességű félvezető. Ezek prototipikus II-VI félvezetők, és számos más félvezetővel, például a gallium-arzeniddel rokon szerkezetet vesznek fel. A ZnS köbös formájának sávhézaga 300 kelvinnél körülbelül 3,54 elektronvolt, a hexagonális forma sávhézaga azonban körülbelül 3,91 elektronvolt. A ZnS adalékolható n-típusú félvezetőként vagy p-típusú félvezetőként.