Columbia Thyreoid Center

Az anaplasztikus pajzsmirigyrák, más néven differenciálatlan pajzsmirigyrák nagyon ritka, és az összes pajzsmirigyráknak mindössze 1-2%-át teszi ki. Az anaplasztikus pajzsmirigyrák gyakoribb az idősebbeknél (átlagéletkoruk kb. 60 év), és gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. Nem ismert, hogy mi okozza az anaplasztikus pajzsmirigyrákot, de gyakran a jól differenciált pajzsmirigyrák elfajulhat és anaplasztikus pajzsmirigyrákká alakulhat. Az anaplasztikus rák fő kockázati tényezői közé tartozik a 65 évnél magasabb életkor, a mellkast vagy a nyakat ért sugárterhelés és/vagy a régóta fennálló golyva (azaz megnagyobbodott pajzsmirigy). Sajnos az anaplasztikus pajzsmirigyrák az egyik legagresszívabb rákos megbetegedés az emberben, és gyakran halálos kimenetelű. Tragikus módon az ilyen típusú rák ötéves túlélési esélye kevesebb, mint 5%, és a legtöbb beteg a diagnózist követő néhány hónapon belül meghal. A kezelésben elért új eredményekkel azonban előrelépés történt a betegségben szenvedő betegek megsegítésében.

Mikroszkópos felvételek a normális pajzsmirigyszövetről és az anaplasztikus rákról

Tünetek és tünetek

A legtöbb pajzsmirigyrákkal ellentétben, amelyek nem okoznak tüneteket, az anaplasztikus rákok általában nagyon gyorsan (néha néhány hét alatt) növekednek, és nyomásos tüneteket okoznak, amelyek közé tartozik a nyelési nehézség, az étel vagy a tabletták “elakadása” nyeléskor, valamint nyomás vagy légszomj fekvés közben. A betegek általában egy kőkemény tömeget észlelnek, amelyet éreznek, vagy egy látható tömeget (azaz egy olyan tömeget, amelyet látnak). Előrehaladott, a környező struktúrákba növekvő (azaz behatoló) rák esetén a betegeknél rekedtség vagy nyelési nehézség jelentkezhet. A nyomó tüneteket, megnagyobbodott nyirokcsomókat, rekedtséget és/vagy gyorsan növekvő nyaki tömeget észlelő betegeknek, különösen, ha ismert pajzsmirigyrákjuk van, azonnal orvoshoz kell fordulniuk.

Diagnózis

A gyorsan növekvő nyaki tömeget észlelő betegeket nyomó tünetekkel vagy anélkül azonnal ki kell vizsgálni anaplasztikus pajzsmirigyrákra. A pajzsmirigyrák más formái (különösen a medulláris pajzsmirigyrák) és a pajzsmirigy limfóma az anaplasztikus rákhoz hasonlóan jelentkezhetnek. Egy FNAB gyakran különbséget tud tenni az anaplasztikus rák és más ok között, de néha magtűbiopszia (azaz nagy tűvel végzett biopszia) vagy sebészi biopszia szükséges.

Az anaplasztikus pajzsmirigyrák diagnózisának felállítása után fontos megnézni, hogy a betegség milyen kiterjedésű. A nyak és a mellkas CT-vizsgálata megmutathatja, hogy mekkora a daganat, behatol-e a közeli struktúrákba (izmok, légcső vagy nyelőcső), és megállapítható, hogy a betegség átterjedt-e a test más részeire. A rugalmas gégetükrözés (a torokba helyezett távcső) segítségével megállapítható, hogy a hangszalagokat érintette-e a rák.

Kezelés

Az anaplasztikus pajzsmirigyrák legjobb kezelése a teljes sebészi eltávolítás. Még azoknál a betegeknél is, akiknél a betegség potenciálisan reszekálható, általában a környező struktúrákba, például a légcsőbe, a nyelőcsőbe, a nagy erekbe hatol, és gyakran a mellkasba is benő, így a teljes reszekció ritkán lehetséges. A reszekált anaplasztikus pajzsmirigyrákos betegeknek valószínűleg kemoterápiás és/vagy sugárterápiás klinikai vizsgálatban kell részt venniük betegségük további kezelése érdekében. A korai stádiumban lévő, teljesen eltávolítható betegségben szenvedők kis százaléka a diagnózis felállítása után még sok évig élhet. A legtöbb betegnél azonban a diagnózis felállításakor a betegség nem operálható (azaz műtéti úton nem távolítható el teljesen). Az inoperálhatatlan betegségben szenvedő betegek esetében fontos eldönteni, hogyan lehet a legjobban javítani a beteg életminőségét, és hogyan lehet a hátralévő napjait a lehető legkényelmesebbé és teljesebbé tenni.

Egyes betegek közül néhányan jelöltek lehetnek palliatív műtétre (azaz olyan kezelésre, amely nem gyógyító hatású, de megpróbálja javítani az életminőséget). Ez magában foglalhatja a légcsőmetszést (azaz a bőrön keresztül a légcsőbe vezetett csövet, amely segíti a légzést) és/vagy a tápcsövet (azaz a bőrön keresztül a gyomorba vezetett csövet, amelyen keresztül táplálkozhatnak). Egyes betegek azonban úgy dönthetnek, hogy hospice-ellátásba kerülnek, ahol minden terápia arra irányul, hogy a hátralévő idejükben a lehető legkényelmesebbé tegyék őket.

A következő lépések

Ha pajzsmirigyproblémával küzd, a Columbia Pajzsmirigy Központ csapatunk segít Önnek. Hívja a (212) 305-0444-es telefonszámot, vagy kérjen időpontot online.