Csörlő
JárműmentésSzerkesztés
A fő jellemző, amely számos joghatóságban jogilag megkülönbözteti a vontatójárművet a hagyományos teherautótól, a csörlő megléte, amelyet vagy a mozgásképtelenné vált vagy mozgásképtelenné vált járművek kiemelésére, vagy a platós/billenő és rakodó típusú vontatójárművekre való felrakodásukra használnak. Ezek elektromos vagy hidraulikus meghajtásúak lehetnek, egy erőleadóról, és egy drótkötéllel vannak felcsévélve, valamint horoggal vannak felszerelve. Az irányváltoztatáshoz vagy a vonóerő növeléséhez használhatók a vonóhorgok, és a főhoroghoz különféle speciális kampók csatlakoztathatók, beleértve a gépkocsi meghatározott részeihez rögzíthető kampókat is. A J-kampók, amelyek kissé úgy néznek ki, mint a tompa húskampók, a tengelyek körüli kampókhoz használatosak. A mini-J horgok akkor használhatók, ha van vontatóhurok, az R és T horgok pedig úgy vannak kialakítva, hogy a gyártó által a váz alján vágott nyílásokba akadjanak be sok autónál. A tengelyhevederek is használhatók, ha kevés más hely van a rögzítésre.
Terepjárók Szerkesztés
A terepjáró járművek fel lehetnek szerelve mentőeszközökkel, például csörlőkkel az első és hátsó lökhárítókon, amelyeket általában a jármű vázához rögzítenek. A bukócsörlőt a járművek sárból, hóból, homokból, sziklákból és vízből való kihúzására, valamint a járművek akadályokon való áthúzására vagy áthúzására használjáke. A csörlő fonott szintetikus kötélből, vagy egy motoros dob köré tekert acélkábelből álló kábelből készül. Mindkettő elektronikusan vezérelt, így a kezelő szabályozhatja a csörlő sebességét.
Repülőgépes felhasználásSzerkesztés
A siklóernyőket gyakran pótkocsira vagy nehéz járműre szerelt csörlővel indítják. Ezt a módszert számos európai vitorlázórepülő klubban széles körben alkalmazzák, a repülőgépes vontatás olcsó alternatívájaként. A motor általában gáz/benzin, LPG vagy dízel, bár hidraulikus folyadékmotorokat és elektromos motorokat is használnak. A csörlő 1 000-1 600 m (3 300-5 200 láb) nagy szakítószilárdságú acélhuzalt vagy műszálas kábelt húz be, amelynek másik végét a vitorlázórepülőhöz rögzítik. A kábelt rövid, meredek emelkedés után körülbelül 400-700 m magasságban engedik ki.
A kutató-mentő helikoptereket gyakran felszerelik csörlőkkel, hogy a helikoptert ne kelljen veszélyesen közel vinni az akadályokhoz vagy az óceán medrébe, lehetővé téve a mentőcsapatok leeresztését és a kimenekített személyek kimenekítését, miközben a helikopter a fejük felett lebeg. A helikopter csörlőit használják helikopteres vontatásra és túlméretes rakomány, például járművek és más légi járművek légi felszállítására is, bár a csörlőt ezekben az esetekben csak arra használják, hogy csökkentsék a helikopter alatt lógó laza kábellel való repülés veszélyeit.
A helyhez kötött léggömböket, például a második világháborúban a fosztogató repülőgépek elriasztására használt léggömböket és az első világháborúban tüzérségi megfigyelésre használt sárkányos léggömböket általában csörlővel kötik le, amellyel le lehet engedni a léggömböt, akár áthelyezés céljából, akár azért, hogy gyorsan le lehessen engedni, hogy az ellenséges repülőgépek ne lőjék le. A nagyobb, embert szállító sárkányok gyakran használtak csörlőt a fel- és leengedésükhöz.
A légvédelmi tüzérek, valamint a vadászpilóták és a repülőgép-tüzérek kiképzésére használt vontatott tüzérségi céltáblákat a gyakorláshoz a célt vontató repülőgép mögé vezetik ki, és a fel- és leszálláshoz csörlőzik be.
Az 1950-es években az antennák terén elért fejlődés előtt a rádióantennák meglehetősen hosszúak voltak, és használathoz ki kellett őket csörlőzni, leszálláshoz pedig vissza kellett csörlőzni. Ennek elmulasztása esetén az antenna megsérülhetett, ahogy ez Amelia Earhart utolsó repülésének egyik szakaszán történt.
TheatreEdit
A csörlőket gyakran használják a színpad mögötti mechanika elemeként a díszletek mozgatására nagy színházi produkciókban. Gyakran a színpad padlójába ágyazzák őket, és a nagy díszletdarabok ki- és bemozgatására használják őket.
Wakeskate winchEdit
A wakeskate winch egy olyan sport, amelyben egy vízisíző vagy snowboardos személyt csörlővel hajtanak át a vízen. A csörlő egy gázüzemű motorból, orsóból, kötélből, keretből és néha egy egyszerű váltóból áll. A vontatott személy elsétál (vagy elúszik) a csörlőtől, miközben kitolja a kötelet. Amikor a csörlő be van kapcsolva, 15 és 25 mérföld/óra (24 és 40 km/h) közötti sebességgel húzza be a csónakost. A csörlő lehet járműre szerelve, karókkal a földbe helyezve vagy fához kötve. A kábelt a parttól távolra szerelt csigákon keresztül is lehet vezetni, hogy a csörlő helyétől távolabb húzza az embert, és több csigát is lehet használni, hogy az erőátvitel helyett egy kicsi, de nagy fordulatszámú motor által kifejtett erőt megsokszorozzák.