Döntés arról, hogy mikor kell kezelni a látens tbc-fertőzést

A látens tbc-fertőzötteknek nincsenek tüneteik, és nem tudják a tbc-baktériumot másokra terjeszteni. Ha azonban a látens tbc-baktériumok aktívvá válnak a szervezetben és elszaporodnak, a személy látens tbc-fertőzésből tbc-beteggé válik. Ezért a látens tbc-fertőzésben szenvedő embereket kezelni kell, hogy megelőzzék a tbc-betegség kialakulását.

A látens tbc-fertőzés kezelése alapvető fontosságú a tbc megfékezésében az Egyesült Államokban, mivel jelentősen csökkenti annak kockázatát, hogy a látens tbc-fertőzés tbc-betegséggé alakuljon. Az Egyesült Államokban akár 13 millió embernek is lehet látens tbc-fertőzése. Kezelés nélkül a látens tbc-fertőzésben szenvedő emberek közül átlagosan 10-ből 1 betegszik meg a jövőben tbc-betegségben. A kockázat magasabb a HIV-fertőzöttek, a cukorbetegek vagy más, az immunrendszert befolyásoló betegségben szenvedők esetében. Az Egyesült Államokban évente megbetegedő emberek több mint 80%-a kezeletlen látens tbc-fertőzés miatt betegszik meg.

A látens tbc-fertőzés kezelését a tbc-betegség lehetőségének kizárása után kell megkezdeni.

A látens tbc-fertőzés kezelésének kiemelt prioritást élvező csoportok közé tartoznak:

• A pozitív tbc-vérvizsgálattal (interferon-gamma felszabadulási teszt vagy IGRA) rendelkező személyek.

• A legalább 5 milliméteres tuberkulin bőrteszt (TST) reakcióval rendelkező személyek, akik:
  • HIV-fertőzöttek.
  • Az aktív tbc-s beteggel korábban kapcsolatba kerültek.
  • A mellkasi röntgenfelvételen fibrotikus elváltozásokkal rendelkező személyek, amelyek megfelelnek a régi TBC-nek.
  • Szervátültetésben részesülők.
  • A más okból immunszupprimált személyek (pl, 1 hónapig vagy hosszabb ideig ≥15 mg/nap prednizont szednek, TNF-α antagonistákat szednek).

• A 10 vagy több milliméteres TST-reakcióval rendelkező személyek, akik:
  • Azokból az országokból származnak, ahol a tbc gyakori, beleértve Mexikót, a Fülöp-szigeteket, Vietnamot, Indiát, Kínát, Haitit és Guatemalát, vagy más olyan országokból, ahol magas a tbc aránya. (Megjegyzendő, hogy a Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon vagy a nyugat- és észak-európai országokban született személyek nem számítanak a tbc-fertőzés szempontjából magas kockázatúnak, kivéve, ha olyan országban töltöttek időt, ahol magas a tbc aránya.)
  • Injekciós droghasználók.
  • A magas kockázatú gyülekezeti helyek lakói és alkalmazottai (pl., büntetés-végrehajtási intézetek, idősotthonok, hajléktalanszállók, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények).
  • Mikrobakteriológiai laboratóriumi személyzet.
  • 4 év alatti gyermekek, illetve a magas kockázati kategóriába tartozó felnőttekkel érintkező gyermekek és serdülők.

A tbc ismert kockázati tényezőivel nem rendelkező személyek LTBI-kezelésben részesíthetők, ha vagy pozitív IGRA eredményt kapnak, vagy ha a TST-re adott reakciójuk 15 mm vagy nagyobb. Célzott tbc-vizsgálati programokat azonban csak a magas kockázatú csoportok körében szabad végezni. Minden vizsgálati tevékenységet a látens tbc-fertőzésben vagy betegségben szenvedő személyek utógondozására vonatkozó tervnek kell kísérnie.

A 2018-as állapot szerint a CDC négy, a látens tbc-fertőzésre ajánlott kezelési séma létezik, amelyek izoniazidot (INH), rifapentint (RPT) és/vagy rifampint (RIF) alkalmaznak. Mindegyik kezelési séma hatékony. Az egészségügyi szolgáltatóknak lehetőség szerint a kényelmesebb, rövidebb kezeléseket kell felírniuk. A betegek nagyobb valószínűséggel fejezik be a rövidebb kezelési sémákat. Treatment must be modified if the patient is a contact of an individual with drug-resistant TB disease. Consultation with a TB expert is advised if the known source of TB infection has drug-resistant TB.