Dentális paresztézia: Idegkárosodás a bölcsességfog kihúzásának vagy a fogászati injekciónak a szövődményeként.

By: Animated-Teeth.com

😱 Hallott már a fogászati paresztéziáról? Ismerje meg a jeleit, tüneteit, okait és kezelését, mielőtt veszélybe kerülne! A Woodview szájsebészeti csapat

Mi a paresztézia?

A fogászati paresztézia a bölcsességfog eltávolításának, vagy bizonyos esetekben a fogászati injekció beadásának egyik lehetséges posztoperatív szövődménye.

Ez olyan helyzetet jelent, amikor a szájban vagy a száj körül található szövetek vagy struktúrák (ajak, nyelv, arcbőr, szájnyálkahártya stb…) idegsérülés következtében elhúzódó vagy esetleg tartósan megváltozott érzékelést tapasztalnak.

A legtöbb esetben a traumát egy olyan esemény okozta, amely zúzódást, nyúlást vagy zúzódást okozott az idegnek. Kevésbé valószínű, hogy valóban elvágták.

a) Paresztézia és a bölcsességfog eltávolítása.

A szájsebészeti beavatkozások esetében a paresztézia kialakulásának kockázata összefügg a fognak az állcsontban elfoglalt helyével, a környező idegek elhelyezkedéséhez képest.

Ahol az ideg viszonylag közel fekszik az eltávolítandó foghoz, vagy olyan környező szövetekben, amelyeket a foghúzás során manipulálni kell, ott traumatizálódhat.

Mi okozhatja ezt a traumát?

Az idegkárosodást okozhatják:

• A fog maga, ahogyan az ideghez nyomódik.
• A fog vagy a fog körüli csontszövet eltávolításához használt eszközök (csipesz, emelő, fúró).
• A beavatkozás során a foghúzás helyét körülvevő lágyrészek bemetszéséhez és visszahúzásához használt eszközök.

Mely idegek érintettek általában?

A legtöbb esetben a paresztézia az alsó 3. molárisok (bölcsességfogak) és kisebb mértékben a 2. molárisok (a következő fogak) eltávolításával kapcsolatban fordul elő.

Az idegek, amelyek gyakran e fogak közvetlen közelében helyezkednek el (és így a foghúzás során veszélyeztetettek), a következők:

• Az alsó állkapocsideg (inferior alveoláris ideg). – Ez az ideg az alsó állkapocs hosszában fut végig. Az állcsont közepén, a fogak gyökereinek hegyéhez közeli szinten fekszik. A vége felé a mentális idegből ered, amely elágazik, és az alsó ajak és az áll területére fut.
• A nyelvideg. – Ez tulajdonképpen az állkapocsideg egyik ága. Az alsó állkapocs nyelv felőli felszínén fut, és az azt borító lágyrészeket szolgálja ki. Ez is a nyelvhez ágazik, és biztosítja a nyelv érzékelését.

b) Paresztézia és fogászati injekciók.

A sebészeti beavatkozásokon kívül a paresztézia egyes eseteit a rutinszerű fogászati injekciók okozzák.

Mi okozza a traumát?

Az idegkárosodás oka lehet:

• A tű maga által okozott közvetlen trauma.

  A fogászatban használt legnagyobb átmérőjű tű átmérője .45 mm. Ehhez képest a leggyakrabban károsított idegek nagyságrendileg 4-7-szer nagyobbak. Emiatt jellemzően az idegkárosodás, és nem az elvágás jelenti a problémát.

• Hematóma kialakulása.

  A tű lágy szöveteken keresztüli mozgása megrepedeztetheti az ereket, ezáltal lehetővé téve a vér kiáramlását. Az ezután kialakuló hematóma felépítése nyomást gyakorolhat az azon áthaladó idegrostokra.

• Az érzéstelenítő neurotoxicitása. – Az érzéstelenítő beadása helyi kémiai károsodást okozhat az idegrostokban.

Mely idegek érintettek általában?

Az esetek túlnyomó többségében a paresztézia kockázata az alsó hátsó fogak zsibbasztására használt injekciókban rejlik.

• A nyelvideg. – Az esetek 70%-ában ez az ideg érintett. (Az általa ellátott szövetek listáját lásd fentebb.)
• A mandibuláris (alsó alveoláris) ideg. – (Lásd fentebb azoknak a szöveteknek a listáját, amelyeket ez az ideg ellát.)
• Az állkapocsideg. – Bár rendkívül ritkán, de ez az ideg, amely a felső állkapocs egyes aspektusait szolgálja ki, érintett lehet.

(Smith 2005)

A paresztézia jelei és tünetei.

Jelek.

A paresztézia kizárólag érzékszervi jelenség, és nem jár együtt izombénulással.

A legtöbb esetben az idegkárosodás nem a fogászati beavatkozás során, hanem a műtét utáni szövődményként kerül felismerésre.

Tünetek.

A páciens az érintett területen megváltozott, csökkent vagy akár teljes érzéskiesést észlel. Egy vagy több érzékszerv is érintett lehet (ízlelés, tapintás, fájdalom, propriocepció vagy hőmérséklet-érzékelés).

Az érintett terület pontosan az, amelyet a sérült ideg kiszolgál. Az állkapocs- vagy nyelvidegek esetében ez a személy ajkának, állának, szájnyálkahártyájának vagy nyelvének bizonyos részét jelenti.

Egyéb jellemzők.

• Néhány embernél az érzés bizsergés, zsibbadás vagy “tűszúrás” lehet, hasonlóan ahhoz az érzéshez, amelyet akkor tapasztalnak, amikor egy fogászati beavatkozáshoz érzéstelenítik a fogat. A különbség az, hogy az érzés tartósan fennáll.
• Míg az izomműködést nem befolyásolja, a tapasztalt érzékszervi változásokat nehéz lehet kezelni. Befolyásolhatják a beszéd- vagy rágási funkciót, vagy zavarhatják az olyan tevékenységeket, mint például a hangszeren való játék.
• A páciens életminőségét jelentősen befolyásolhatják.

A fogászati injekciókkal kapcsolatos egyéb jellemzők.

Egyszer előfordulhat, hogy a fogászati injekciót kapó személy “áramütés” érzését tapasztalja, amikor a tű érintkezik az ideg törzsével. (Ez leginkább az inferior alveoláris idegblokkolásnál fordulhat elő, amely az alsó hátsó fogak zsibbasztására használt injekciótípus.)

A jelenség megtapasztalása nem feltétlenül jelenti azt, hogy paresztézia lép fel.

• Azoknak az embereknek, akik ezt az érzést tapasztalják, mintegy 15%-a tapasztal valamilyen szövődményt.
• A paresztéziát tapasztaló emberek 57%-a tapasztalta a sokkot is.

(Smith 2005)

How long does the numbness/sensory loss last?

For those patients who are affected, one of 3 scenarios will play out.

• In most cases, the paresthesia is transient, resolving on its own after just a few days or weeks.
• In some cases, the condition is best classified as being persistent (lasting longer than 6 months).
• For a small number of cases, the loss is permanent.

See below for details and statistics.

Evaluating a patient’s risk for paresthesia.

A) Location, location, location.

As discussed above, one primary risk factor for paresthesia is simply the proximity of the tooth being extracted to nearby nerves (and therefore increased the likelihood that they’ll be traumatized during the extraction process).

Identifying risk using x-rays.

Az állkapocsideg esetében a fogorvos kezelés előtti röntgenvizsgálata adhat támpontot arra vonatkozóan, hogy milyen konfiguráció áll fenn.

A röntgenfelvételeken általában látható az állcsonton belüli csatorna körvonala, amely az állkapocsidegnek otthont ad. És annak látszólagos közelsége a kihúzásra tervezett fog gyökereihez értékelhető.

A technika egyik nehézsége abban rejlik, hogy a tipikus röntgenfelvétel csak egy 3 dimenziós konfiguráció 2 dimenziós ábrázolása (lapos kép). És emiatt csak megalapozott becslést lehet tenni arról, hogy pontosan milyen kapcsolat áll fenn.

A 3 dimenziós képalkotás, például a Cone Beam CT-vizsgálat segítségével határozottabb képet lehet kapni. Ez a technológia egyre elterjedtebbé válik a szájsebészek, sőt egyes háziorvosok rendelőiben is.

Kockázat és az impaction típusa.

A fog pontos elhelyezkedése az állcsontban kétféleképpen játszik szerepet a paresztézia kockázatában: 1) A fog-ideg közelsége. 2) Nagymértékben befolyásolhatja a fog eltávolításával járó sebészeti nehézséget (és ezáltal a trauma mértékét).

Általános szabályként:

• Minden olyan alsó bölcsességfog, amely az állcsont nyelv felőli oldala felé dől vagy helyezkedik el, nagyobb kockázatnak teszi ki a nyelvideget.
• Az alsó, teljes csontot érintő ütések, különösen a vízszintes és a mezio-szögletes ütések (képek) a legnagyobb valószínűséggel az alsó állkapocsideg traumáját eredményezik.

B) Sebészeti tényezők.

Kutatások bizonyították, hogy: 1) A fogorvos tapasztalati szintje, 2) Az általa alkalmazott sebészeti technika és 3) A foghúzás elvégzéséhez szükséges idő – mindegyike szerepet játszik a páciens paresztézia kialakulásának kockázatában.

Ez az egyik fő oka annak, hogy az általános fogorvosok a várhatóan kihívást jelentő bölcsességfog-húzást szájsebészhez utalják.