Depressziós tünetek a metilfenidát retard formájának mellékhatásaként egy 7 éves fiúnál, aki figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban szenved

Bevezetés: A hiperkinetikus zavar vagy figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) olyan klinikai entitás, amely a tünetek egy csoportjából áll, beleértve a hiperaktivitás, a figyelemzavar és az impulzuskontroll-zavar csoportját. Az ADHD etiológiájával kapcsolatban elmondható, hogy genetikai, klinikai és képalkotó vizsgálatok az agyi dopaminrendszer zavarára utalnak, amit a stimuláns gyógyszerek klinikai hatékonysága is alátámaszt, amelyek növelik az agy extracelluláris dopaminszintjét. Alapvetően biológiai és nem pszichológiai zavarról van szó, ami mind a probléma megértése, mind a terápiás megközelítés szempontjából fontos. Napjainkban az ADHD-s gyermekek tekintetében a legjobb ajánlott megközelítés két terápiás mód kombinációja: a farmakoterápia és a viselkedéses kezelés. A rendellenesség első számú gyógyszerei a szimpatomimetikumok csoportjába tartoznak — a pszichostimulánsok és az atomoxetin (újabban). Első választandó terápiaként a metilfenidát tartósan felszabaduló formában számos előnnyel rendelkezik. Mint minden gyógyszernek, a metilfenidátnak is vannak nem kívánt mellékhatásai. A leggyakoribbak: étvágytalanság, fogyás, alvászavarok, ingerlékenység, fejfájás. Ezek a mellékhatások jól ismertek és dokumentáltak a szakirodalomban. A rendelkezésre álló szakirodalmat elemezve olyan pszichiátriai mellékhatások eseteit találtuk, mint: pszichózis, mánia, vizuális hallucinációk, izgatottság, öngyilkossági gondolatok. Nem találtunk példát arra, hogy az ADHD-s gyermekeknél a metilfenidát tartósan felszabaduló dózisának megnövelt adagja depresszív tüneteket eredményezett volna. Másfelől a metilfenidátot off-label alkalmazásra is felírhatják kezelésre rezisztens depressziós esetekben.

Esetjelentés: Egy 7 éves, ADHD-val diagnosztizált fiú esete, aki a metilfenidát retard formájának minimális dózisát kapta. A gyógyszer kezdeti titrálása, azaz az adag következő szintre emelése után a fiúnál a depresszió klinikai tünetei jelentkeztek. A kezelést abbahagyták, és a depressziós tünetek megszűntek.

Következtetés: A metilfenidát retard formájának dózisemelését követő depresszív tünetegyüttes megjelenése egy 7 éves ADHD-s fiúnál szokatlan mellékhatást jelent. Az e tünetek megjelenéséért felelős pontos gyógyszeraktivitási mechanizmusok még magyarázatra várnak.