Differential diagnosis of hypoechoic and anechoic masses with gray scale sonography: New observations

A szürkeárnyalatos szonográfia technológiai fejlődésével, amely lehetővé tette a magasabb frekvenciájú jelátalakítók használatát és az akusztikus dinamikai tartomány kiterjesztését, egyre több probléma merült fel a szilárd és a folyadékkal telt tömegek megkülönböztetésében. Ezek a nehézségek leküzdhetők a megfelelő szkennelési technikák szigorú betartásával, amelyek magukban foglalják a transzducer kiválasztását, a szöveti csillapítás kompenzálását és a beteg helyzetének megváltoztatását. A változó dinamikai tartományú jelfeldolgozás és a valós idejű szkennelés rendelkezésre állása tovább növelheti a bizalmat az ilyen tömegek helyes értelmezésében. A folyadékkal telt tömeg meghatározásának elsődleges kritériumai kibővültek a visszhangos visszhangok jelenlétével, az “oldalsó árnyékok” jelével és a szeptumok jelenlétével. Korábban az alacsony belső visszhanggal rendelkező hipoechoikus tömegeket “komplexnek” nevezték. Mind a folyadékkal telt, mind a szilárd tömegek ebbe a kategóriába tartozhatnak. A szonográfiás kritériumok alkalmazásával meg kell próbálni meghatározni, hogy egy tömeg elsősorban folyadékkal telt vagy szilárd. Különleges anatómiai helyeket és patológiás állapotokat mutatnak be, amelyeknél a differenciáldiagnózis nehézségekbe ütközhet; ezek közé tartoznak a hasi, a máj- és vesetömegek, valamint a kismedencei tömegek.