Downerek (CNS-depresszánsok) – Mountain Vista Farm
A narkotikus fájdalomcsillapítók nagyszerű fájdalomcsillapítók és örömfokozók. Köhögéscsillapításra és a bélmozgékonyság csökkentésére is használják őket. E gyógyszerek némelyike – az ópium, a morfium és a kodein – közvetlenül az ópiummákból származik. Néhányat szintetizálnak, részben vagy teljesen, hogy megközelítsék az ópiáthatást. Ezek közé tartozik a heroin, a metadon, a Percodan, a Dilaudid, a Demerol, a Darvon és sok más. Jelenleg az ópiátok és az opioidok a legjobb forrásaink a fájdalomcsillapításra orvosi helyzetekben, de kísérő problémákkal járnak, beleértve a függőség kialakulásának nagy lehetőségét.
A heroinfüggőség továbbra is komoly problémát jelent az Egyesült Államokban. Jelenleg a fiatalok körében megugrott a heroinhasználat, és az újságok gyakran számolnak be fiatal heroinfüggők haláláról. A kábítószer-kereskedők könnyű piacot találtak a szippantható heroin kis, viszonylag olcsó kiszerelésének. A crack-kokainhoz hasonlóan ez az új csomagolás nagyon elérhetővé teszi a kábítószert a tizenévesek és a húszas éveik elején járók számára. Sok tizenéves azt feltételezi, hogy a kábítószer felszippantása megelőzi a függőségi potenciált. Ebben tévednek. Sokan anélkül váltak függővé, hogy valaha is használták volna a tűt. Sokan mások a tűhasználatig jutottak el, tovább veszélyeztetve magukat.
Míg a heroin- és más ópiátoktól való függőség szörnyű probléma, az ópiátfüggőségtől való félelmünk a kábítószerrel való visszaélés egy másik típusához vezetett: a súlyos fájdalommal küzdő betegek alulgyógyszerezéséhez. Gyakran előfordul, hogy a halálos betegek, akik az ópiát gyógyszerek használatával kegyes tünetmentesítést kaphatnának, túl kevés gyógyszert kaptak, amelyet túl ritkán adtak be ahhoz, hogy a fájdalmat megállítsák. A hospice-mozgalom, amely nagy figyelmet fordít a fájdalomcsillapításra és a palliatív ellátásra, hozzájárult ahhoz, hogy az orvosok és más egészségügyi szakemberek ne vonják meg a szükséges, humánus kezelést a halálos betegségekben.
Ez a helyzet néhány nem rosszindulatú krónikus fájdalom esetében is. Az American Academy of Pain Medicine és az American Pain Society 1994-ben közös állásfoglalást adott ki, amelyben támogatják az opioidok alkalmazását a nem daganatos krónikus fájdalom esetén, kijelentve, hogy az új függőségek kialakulása ritka. Az American Society of Addiction Medicine (1998) újabban különbséget tesz a rendszeres, terápiás opioidhasználat során kialakuló fizikai függőség és a függőség között. Vannak irányelvek a józanság védelmére, amikor egy gyógyulófélben lévő személynek fájdalomcsillapításra van szüksége.