Egy földalatti kincs védelme
A nyugat-belize-i Chiquibul barlangrendszer nem egy könnyen megközelíthető hely. Több órányi út a dzsungelben – és az időnként kidőlt fa, amely erős hátat és láncfűrészt igényel – nyilvánvalóan nem az átlagos turisták számára teszi a barlangok meglátogatását. És ez eddig jót tett a barlanghálózat érzékeny természeti rendszereinek.
A barlanghálózat a felszín alatt kanyarog a Chiquibul Nemzeti Parkban, amely egy 264 000 hektáros rezervátum Belize Maya Mountain Massif régiójában. A közel 540 000 négyzetméteres Chiquibul-barlangrendszer a legnagyobb Belize-ben, a leghosszabb Közép-Amerikában, és a geológiai és régészeti csodák kincsesbányája.
A terület 2007-es műszaki értékelése során kiderült, hogy a barlangrendszernek saját kezelési tervre van szüksége – és a Chiquibul Nemzeti Park vezetői a The Nature Conservancy-hoz fordultak segítségért. A Conservancy belize-i és tennessee-i munkatársai egy évet töltöttek azzal, hogy ötéves kezelési tervet állítsanak össze erre a hihetetlen barlangrendszerre.
Egy egyedülálló barlangrendszer
Chiquibul fantáziadúsan elnevezett geológiai képződményei – gombostű-, totemoszlop- és tükörtojás-sztalagmitok; fröccskövek; barlangi popcorn; barlangi gyöngyök; snottitok; és “csillárok” – Tolkien-szerű lények és az 1950-es évek sci-fi filmjeinek képeit idézik fel.
De távoli fekvése ellenére a területet mezőgazdasági tevékenységek, tüzek, illegális fakitermelés, vadászat, kulturális műtárgyak fosztogatása, valamint a kulturális és geológiai értékek vandalizmusa fenyegeti.
E hatalmas barlangrendszeren keresztül a föld alatt folyik a Chiquibul folyó, és a nagyobb Chiquibul/Maya-hegység masszív régiója képezi a Belize folyó vízgyűjtőjének forrásvidékét. Az ország legnagyobb és legfontosabb vízgyűjtője táplálja a növényeket és az állatokat, valamint ivóvizet, vízenergiát, termények öntözését és rekreációs lehetőségeket biztosít nagyjából 100 000 guatemalai és 130 000 belizei számára.
Miért Tennessee?
Amikor a Chiquibul Nemzeti Park tisztviselői 2008-ban a természetvédelmi szervezet belize-i munkatársaihoz fordultak segítségért egy kezelési terv elkészítésében, a belize-i munkatársak a tennessee-i kollégáikhoz fordultak. Mivel Amerikában a legtöbb ismert barlang – mintegy 10 000 – Tennesseeben található, a Tennessee Chapter a barlangi ökoszisztémák megőrzését az egyik legfontosabb prioritásává tette, és az állam vezető barlangvédelmi programját irányítja.
2009-ben Alex Wyss és Cory Holliday, Tennessee barlang- és karsztrendszer-szakértői Belize-be utaztak, hogy meglátogassák a barlangokat, és részt vegyenek a Chiquibul természetvédelmi tervezési műhelymunkáiban. Összefogtak a belizei erdészeti hivatal, a Régészeti Intézet, a természetvédelmi partner, a Friends for Conservation and Development, a Belize Defense Force, a Belize-i Turisztikai Hivatal és a korábbi barlangkutatók kulcsfontosságú munkatársaival, hogy felvázolják a föld alatti csoda védelmét szolgáló stratégiákat.
Wyss-t és Hollidayt lenyűgözte a Chiquibul barlangrendszer egyedisége.
“A belize-i barlangokban minden sokkal nagyobb léptékű” – mondja Wyss. “A kamrák lényegesen nagyobbak. És míg a Tennessee-barlangokat az amerikai őslakosok csak korlátozott mértékben használták, ezzel szemben Belize-ben minden barlangban van bizonyíték a maja használatra.”
“De ami igazán kiemelkedett, az az, hogy nagyon sok közös van bennünk, és tényleg együtt kell dolgoznunk, hogy megvédjük ezeket a barlangi erőforrásokat.”
A végeredmény
A természetvédelmi szervezet technikai segítségnyújtásával, a Tennessee-i tagozat pénzügyi támogatásával és a partnerek több mint egyéves tudományos kutatásával, adatelemzésével és tervezésével 2010 februárjában egy ötéves kezelési tervet mutattak be a Régészeti Intézetnek. Ez az első ilyen jellegű terv a belize-i barlangok kezelésére és védelmére.
A terv azonosítja a Chiquibul-barlangrendszert fenyegető veszélyeket, és meghatározza a veszélyek enyhítését célzó lépéseket. A terv foglalkozik továbbá a képzéssel, az adminisztratív kapacitással és a finanszírozással, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a barlangot mint világszínvonalú, nagy kulturális, régészeti, geológiai és biológiai jelentőségű helyszínt meg lehessen őrizni. Végül a terv konkrét ajánlásokat tartalmaz a kutatással és megfigyeléssel, a természeti és kulturális erőforrások megőrzésével, a turizmussal és más nyilvános felhasználásokkal kapcsolatban.
“Nagyon izgatottak vagyunk, hogy végre elkészült a barlangrendszer kezelési terve” – mondta Rafael Manzanero, az FCD ügyvezető igazgatója. “Tinédzserként kezdtük, számtalan terepbejárást végeztünk a területen az elmúlt tizenöt évben, és megtiszteltetés számunkra, hogy most ennek az egyedülálló természeti örökségnek a mindennapi kezelői lehetünk.”
A terv tartalmaz egy olyan rendelkezést is, amely szerint a barlang egy kis részét nagyon korlátozottan megnyitjuk a látogatók előtt. Az Eco-Quest Expeditions, az FCD turisztikai ága, az FCD vadőrök által vezetett látogatásokat fog szervezni. Az FCD a barlangrendszert az IA-val közösen kezeli, és a nagyobb Chiquibul Nemzeti Parkra vonatkozóan a belize-i Erdészeti Minisztériummal is társkezelési megállapodást kötött.
“Egyesek talán azt kérdezik, miért van szükség kezelési tervre” – folytatja Manzanero. “Láttam a más barlangokra gyakorolt hatást, és nem szeretném, ha a nevemet egy ilyen kincs elpusztításához kötnék. Ezzel a kezelési tervvel világos útitervünk van arra, hogyan használjuk és kezeljük a legjobban.”
“A kezelési terv segít megvédeni a barlang érzékeny képződményeit a további pusztulástól” – teszi hozzá Natalie Rosado, a természetvédelmi szervezet belize-i Maya Forest menedzsere. “Az volt az elképzelés, hogy megelőzzük a veszélyeket egy olyan tervvel, amely megelőzi ezeket a veszélyeket, és felkészülünk arra az időre is, amikor a barlangrendszert esetleg új világörökségi helyszínnek javasolják.”