Esz-dúr

Az Esz-dúr hangnemet gyakran társítják merész, heroikus zenével, részben Beethoven használata miatt. Eroica-szimfóniája, Császárversenye és Nagyszonátája mind ebben a hangnemben szól. Beethoven (feltételezett) 10. szimfóniája szintén Esz-dúrban szól. De még Beethoven előtt Francesco Galeazzi az Esz-dúrt “hősies, rendkívül fenséges, komoly és komoly hangnemként azonosította: mindezekben a tulajdonságaiban felülmúlja a C-dúrt.”

Mozart három befejezett kürtversenye és Joseph Haydn trombitaversenye Esz-dúrban szól, akárcsak Anton Bruckner Negyedik szimfóniája, amelynek első tételében kiemelkedő kürttéma szerepel. Egy másik figyelemre méltó Esz-dúr hangnemben írt hősi mű Richard Strauss Egy hős élete című műve. Holst A bolygók című művének Jupiter-tételének hősies témája Esz-dúrban szól. Mahler hatalmas és heroikus Nyolcadik szimfóniája Esz-dúrban szól, és a Második szimfónia is ebben a hangnemben végződik.

Az Esz-dúr azonban a klasszikus korban nem korlátozódott kizárólag a bombasztikus rézfúvós zenére. “Az Esz-dúr volt az a hangnem, amelyet Haydn leggyakrabban választott kvartettjeihez, összesen tíz alkalommal, és minden második esetben a lassú tételt a dominánsban, a B-dúrban írta”. Vagy “amikor egyházi és operai zenét komponált Esz-dúrban, Haydn ebben az időszakban gyakran helyettesítette a cors anglais-t oboával”, és a 22. szimfóniában is Esz-dúrban.”

Mozart számára az Esz-dúr a szabadkőművességhez kapcsolódott; “az Esz-dúr államiságot és szinte vallásos jelleget idézett.”

Elgar Esz-dúrban írta az Enigma-variációk IX. “Nimród” című variációját. Erős, mégis sebezhető karaktere miatt a darab a temetések alaphangjává vált, különösen Nagy-Britanniában.

Sosztakovics a 9. szimfóniájában az Esz-dúr skálát a katonai dicsőség szarkasztikus megidézésére használta.