Ez az óriási E-tintás táblagép egy álomeszköz az olvasáshoz és jegyzeteléshez
A reMarkable 2-t azért akartam kipróbálni, mert úgy tapasztaltam, hogy ha kézzel írok le dolgokat, az segít emlékezni rájuk, és javítja a koncentrációt. Bár a papír hosszú története során elég jól bevált erre a célra, gyakran elfelejtem a jegyzetfüzetemet, vagy nincs a közelben, amikor szükségem lenne rá.
Az évek során próbáltam digitális alternatívára váltani, például az iPadre és a Microsoft Surface-re, de semmi sem ragadt rám. A számítógép túlságosan elvonja a figyelmemet, különösen a magamfajta rövid figyelmi idővel rendelkező ember számára. Túl könnyű elveszni egy másik alkalmazásban ahelyett, hogy ténylegesen jegyzetelnék.
A reMarkable táblagép lényege, hogy arra van optimalizálva, hogy tollal rajzoljon vagy jegyzeteket írjon, ne pedig gépeljen, és szó szerint semmi más ne vonja el a figyelmét. Ultravékony, 4,7 mm-es, és gyönyörűen megtervezett, mintha egy csúcskategóriás Moleskin lenne, bár digitális csavarral. A táblagépen USB-C csatlakozó található a töltéshez és a fájlátvitelhez, valamint Wi-Fi a vállalat asztali és mobilalkalmazásaival való szinkronizáláshoz.
A dobozból kivéve a reMarkable elindul, és arra invitál, hogy a beállítás során egyszerűen rajzoljon rá, ami sejteti, hogy ez az eszköz mennyire koncentrált. Az e-ink kijelzőt kielégítő textúrával vonták be, ami papírszerű érzetet biztosít rajzolás vagy írás közben, ami olyan élményt nyújt, ami kísértetiesen hasonlít a fizikai jegyzetfüzetbe való íráshoz.
A notebook funkció a teljes kezdőképernyőt elfoglalja. Egy új “jegyzetfüzet” létrehozásakor számos sablon közül kiválaszthatja a “papír” típusát, például vonalas, pontozott vagy rácsos, majd elkezdhet jegyzetelni vagy rajzolni. Húzzon végig a képernyőn, amikor új lapot szeretne.
Ezután választhat a filctoll, a golyóstoll stb. közül. Az alap tollal kézzel kell megérintened a radír ikont, ha vissza akarod csinálni a hibákat, de ha a drágább, 99 dolláros “Marker Plus” változatra ugrasz, akkor a toll tetejét használva törölhetsz, mintha valódi ceruza lenne (megéri a frissítést a normál tollhoz képest, ami 49 dollárba kerül – a készülék alapértelmezésben nem ilyen tollal érkezik).
A reMarkable-vel való írással kapcsolatban leginkább az lepett meg, hogy milyen jó a toll nyomásérzékenysége, és milyen alacsony a késleltetés rajzolás és írás közben – ez elég jó ahhoz, hogy olyan érzés legyen, mintha fizikai tollal, valódi papírra írna.
Nem vagyok különösen jó rajzoló, de az elmúlt néhány hétben a reMarkable-t arra használtam, hogy megbeszéléseken jegyzeteljek, és hogy emlékezzek a nap folyamán elvégzendő feladatokra. Nagyon jót tett a memóriámnak, hogy rákényszerítettem magam, hogy kézzel írjam le a dolgokat, ahelyett, hogy a számítógépen lévő Jegyzetek alkalmazásba próbálnám bepötyögni, és ennek a szokásnak a megtartása segített abban, hogy jobban figyeljek arra, hogy mi történik, amikor az emberek beszélgetnek a megbeszéléseken.
Mivel a tabletbe Wi-Fi van beépítve, a jegyzetelés után egy gombnyomással átírhatja azokat szöveggé, majd elküldheti e-mailben, ami nagyszerű egy gyors összefoglalóhoz vagy másokkal való megosztáshoz. Az átírás használható, és a szörnyű kézírásom ellenére is jól kitalálta, hogy mit írtam – bár azt kívánom, hogy a táblagép mindent automatikusan átírjon, hogy kereshető legyen, és ne kelljen először megnyomni egy gombot.
A jegyzetei szinkronizálódnak a reMarkable asztali és mobilalkalmazásokkal is, amit hasznosnak találtam egy-egy felismerés vagy megbeszélési jegyzet gyors előhívására, amikor a tablet nem volt kéznél, bár az alkalmazás az írás képeinek megjelenítésére korlátozódik, és nem kínál módot a tartalom keresésére vagy az írás szöveggé alakítására; ezt magán a tableten kell megtenni.
Az összes írási funkció tetején, a reMarkable támogatja a PDF-ek és e-könyvek olvasását is, ami a nagy kijelzőnek köszönhetően különösen hasznos például tankönyvek esetében. Az oldalakat közvetlenül olvasás közben jegyzetelheti a tollal a későbbi gyors hivatkozáshoz, amit az elmúlt hetekben sokat tettem, amikor egy kiskutyakiképző könyvet olvastam. A normál jegyzeteléshez hasonlóan ezek zökkenőmentesen jelennek meg az alkalmazásokban is.
Meg kell azonban itt jegyezni, hogy a reMarkable nem rendelkezik beépített háttérvilágítással, mint a Kindle, így jól megvilágított szobában kell használni. Megértem, hogy a cég miért hagyta ezt ki, tekintve, hogy a jegyzetelésre és a papírra írt szöveg reprodukálására helyezi a hangsúlyt, de én időnként zavarónak találtam – egyszerűen elvártam, hogy legyen, ahogy az e-ink olvasóknál már megszokottá vált.
Amire azonban igazán használni akartam a reMarkable-t, az a telefonomról való leválasztás volt, hogy megpróbáljam megállítani a végzet görgetését. A cégnek van egy Chrome-bővítménye, amely lehetővé teszi, hogy egy gombra kattintva a böngészőben egy oldalt dobjon a tabletre a későbbi olvasáshoz, ami hasznos, de reméltem, hogy támogatja valamelyik általam már használt szolgáltatást, például a Pocket-et.
Ezzel kapcsolatban a meglepő hír az, hogy a reMarkable egy üdítően hackelhető eszköz. Egyáltalán nincs lezárva, és a Linux operációs rendszer egy könnyített verzióját futtatja, ami lehetővé teszi, hogy bármilyen szoftvert futtassunk rajta, ha SSH-kapcsolaton keresztül feltöltjük egy számítógépről.
A hacker közösség ennek eredményeként felkarolta az eszközt, és testreszabások egész sorát építette ki, beleértve, igen, egy durva Pocket integrációt és még azt is, hogy az “alvó” képernyőt a New York Times legújabb címlapjára állítsuk. Ez optimizmussal tölt el a reMarkable, mint platform jövőjét illetően – bár elismerem, hogy még nagyon korán van -, és izgatottan várom, hogy bütykölhessek vele, hogy lássam, mit tehetek. Az, hogy a reMarkable motorháztetője alatt bütykölhetek, mesés és meglepő változást jelent az olyan lezárt eszközökhöz képest, mint az iPad.