Ezsdrás könyve

Ezsdrás könyve

A héber kánon utolsó négy könyve Ezsdrás, Nehémiás, valamint az 1. és 2. Krónika könyve, ebben a sorrendben. Egy időben azonban Ezsdrás és Nehémiás az 1. és 2. Krónika után következett, és általában egy és ugyanazon szerző művének tekintették, akit “a krónikás” néven ismertek. Az utóbbi években azonban úgy látják, hogy Ezsdrás és Nehémiás szerzőségének kérdése összetettebb. Míg egyes tudósok továbbra is fenntartják a szerzőség egységét, mások inkább a “kronisztikus iskola” hatásáról beszélnek Ezsdrás-Nehemiás mint egyetlen könyv kialakulására. Az Ezsdrás-Nehemiás egyetlen könyvként való kezelése a legkorábbi szerkesztők részéről kétségtelenül annak köszönhető, hogy az ókorban a két könyvet egyetlen név, Ezsdrás alá sorolták. Az Ezsdrás-Nehemiás együttes mű a legfontosabb irodalmi forrásunk a zsidó vallási közösség kialakulásáról Júda tartományban a babiloni száműzetés után. Ezt az időszakot a restauráció időszakának nevezzük, és a zsidó élet újjászervezéséért ebben az időben leginkább felelős két férfiú Ezsdrás és Nehémiás volt.

Az Ezsdrás-Nehémiás szöveg jelenlegi állapotában többször előfordul nagy szakaszok áthelyezése, így a kronológiai vagy logikai sorrend megbomlik. A legfőbb példa Ezsdrás nyilvános törvényolvasása a Neh 8-ban; a többire a lábjegyzetekben fogunk rámutatni. Mivel a Nehémiásnak Ezsdrással szembeni kronológiai elsőbbsége mellett szóló érvek nem meggyőzőek, elfogadjuk a szövegben szereplő sorrendet, amely szerint Ezsdrás tevékenysége megelőzte Nehémiásét.

Azt, amit Ezsdrásról és munkásságáról tudunk, szinte kizárólag Ezr 7-10-ből (“Ezsdrás emlékiratai”) és Neh 8-9-ből származik. Szigorúan véve az “Ezsdrás emlékiratai” kifejezést csak arra a részre kell használni, amelyben Ezsdrás egyes szám első személyben beszél, azaz Ezr 7,27-9,15-re. Hasonlítsuk össze a “Neh 1:1-7:72a; 11:1, 2; 12:27-43; 13:4-31-ben található “Nehémiás emlékiratokat”. A szerző ezt az anyagot más, rendelkezésére álló forrásokkal kombinálta. Ezsdrás személyisége nem annyira ismert, mint Nehémiásé. Ben Sira az atyák dicséretében (Sir 44-49), talán polemikus okokból, kihagyja Ezsdrás említését. Ezsdrás genealógiája (7:1-5) Mózes testvérére, Áronra vezeti vissza papságát. Ez volt az elfogadott módja a papi tisztség törvényességének megállapításának. Írástudónak is nevezik, aki jól ismeri Mózes törvényeit (7:6), ami jelzi Ezsdrás elkötelezettségét a Tóra tanulmányozása iránt, amelyet a helyreállított közösség életének alapvető szabályává igyekezett tenni. Ezsdrás inkább a vallási és kultikus reformban, mintsem a politikai ügyekben tette le a névjegyét, mint poszt-exilusi vezető. A zsidó hagyomány nagyra becsüli őt. Az apokrif 2 Esdrás, amely néha a Vulgata függelékeként szerepel, ahol 4 Esdrás néven ismert, prófétává és látnokká változtatja őt. A Talmud második Mózesnek tekinti őt, azt állítva, hogy a Tóra Ezsdráson keresztül jutott volna el Izraelhez, ha Mózes nem előzi meg őt.

Ezrát néha azzal vádolják, hogy törvénytisztelő volt, aki túlzott figyelmet fordított a törvény betűire. Munkáját azonban egy sajátos történelmi kontextusban kell szemlélni és megítélni. Olyan kohéziót és szellemi egységet adott népének, amely segített megakadályozni a Júda tartományban letelepedett kis zsidó közösség széthullását. Ha Ezsdrás és azok, akik átvették az eszményét, nem lettek volna hajthatatlanok, kétséges, hogy a judaizmus a későbbi évszázadokban ilyen hatékonyan ellenállt volna a hellenizmusnak. Ezsdrás adta meg a poszt-exilusi közösség alaphangját, és ezt a közösséget a Tórához, a judaizmus hiteles életformájához való hűség jellemezte. Ennek fényében ítélhetjük meg a legigazságosabban Ezsdrás munkáját a restauráció idején.

Ezra könyve a következőképpen tagolódik:

I. A száműzetésből való visszatérés (1:1-6:22)

II. The Work of Ezra (7:1–10:44)

The following list of the kings of Persia, with the dates of their reigns, will be useful for dating the events mentioned in Ezra-Nehemiah: