Föld:

A Föld az otthonunk, az egyetlen hely az univerzumban, ahol biztosan tudjuk, hogy létezik élet. A Föld valamivel több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy kavargó gáz- és porfelhőből, amelyből egész Naprendszerünk keletkezett, beleértve csillagunkat, a Napot is. A tudósok legjobb elméletei szerint ez a gáz és por egy koronggá omlott össze, és a korong különböző részeiből alakultak ki a Naprendszerünk egyes bolygói.

Hol van a Föld?

A bolygónk a Tejútrendszer galaxisának egy kis sarkában helyezkedik el, 25 000 fényévre a galaktikus központtól és 25 000 fényévre a peremétől – írja a Universe Today. Naprendszerünk egy kisebb karon, az Orion-Cygnus-karon helyezkedik el, amely a Nyilas-karból, a galaxis két fő spirálkarjának egyikéből ágazik ki.

A Föld kerülete 24 901 mérföld (40 075 kilométer), így a legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben. Bolygónk 93 millió mérföld (150 000 km) távolságra kering a Naptól, ami megfelelő hőmérsékletet biztosít ahhoz, hogy a felszínén tartósan folyékony víz legyen – ez az egyetlen ismert égitest, amely képes erre.

Miből áll a Föld?

A Föld felszínének különböző pontjain több hatalmas, kontinenseknek nevezett domborzat létezik. A legnagyobb kontinens, amelyet néha Afro-Eurázsia néven emlegetnek (bár gyakrabban Afrikára, Európára és Ázsiára bontják), az Encyclopedia of World Geography szerint 32 800 000 négyzetmérföld (84 950 000 négyzetkilométer) területű. Észak- és Dél-Amerika együttesen 16 428 000 négyzetmérföldet (42 millió négyzetkilométert) tesz ki, míg az Antarktisz fagyott kontinensének területe 5 405 000 négyzetmérföld (14 millió négyzetkilométer), Ausztrália területe pedig 2 970 000 négyzetmérföld (7 656 127 négyzetkilométer).

A földkéreg alatti folyamatok hatására ezek a kontinensek geológiai időszakok alatt elmozdulnak. A geológusok mélyen a felszín alá temetett földalatti kontinenseket fedeztek fel, és bár senki sem tudja pontosan, hogyan és mikor alakultak ki, lehet, hogy olyan régiek, mint maga a Föld.

A földkéreg egy vékony réteg, amely átlagosan mintegy 30 km (18 mérföld) mélyen húzódik a lábunk alatt, és az amerikai földtani intézet szerint főként szilikátos és bazaltos kőzeteket tartalmaz. A köpeny a következő réteg, amely körülbelül 1800 mérföldre (2900 km) nyúlik a Föld felszíne alá. Gyakori tévhit, hogy a köpenyben lévő összes kőzet magmává olvadt; valójában a kőzet nagy része erősen viszkózus formában van, amely olyan vastag, hogy évmilliókba telik, mire a mozgása láthatóvá válik. A Föld középpontjában egy nikkel-vas mag található, amely kívülről folyékony, egészen 1.400 mérföldig (2.260 km), de a legmélyebb mélységekben hihetetlen nyomás hatására szilárd formába préselődik.

A Föld légköre

Bolygónk légköre 78%-ban nitrogén, további 20% oxigén, 0,9% argon és 0,04% szén-dioxid, valamint a NASA adatai szerint nyomokban más gázok is vannak benne. A legtöbb emberi tevékenység a legalsó légköri rétegben, a troposzférában zajlik, amely 5-9 mérfölddel (8-14,5 km) a fejünk felett húzódik. E fölött található a sztratoszféra, ahol a felhők és az időjárási léggömbök szállnak, és amely akár 50 km (31 mérföld) magasra is emelkedhet. Ezt követi a mezoszféra, amely 85 km (53 mérföld) magasságig terjed (itt égnek el a meteorok), majd a termoszféra, amely messze az űrbe nyúlik, legalább 600 km (372 mérföld) magasságig.

Az emberi tevékenység nagymértékben befolyásolja a Föld légkörének éghajlatát és időjárását. A Napból érkező infravörös sugárzást csapdába ejtő szén-dioxid feleslegének hozzáadásával az emberi ipar a globális felmelegedés révén felmelegíti bolygónkat, ami nagymértékű változásokhoz vezet. Ezek közé tartozik az átlaghőmérséklet mintegy 2,3 Fahrenheit-fokkal (1,3 Celsius-fokkal) történő emelkedése. 2019 szeptemberében az egész Földön a legmelegebb feljegyzett hőmérsékletek közé tartozott.

A Föld felszíne

A Föld 23,4 fokot dől el a tengelye körül, ami azt jelenti, hogy a napfény az év folyamán egyenlőtlenül esik a bolygó felszínére, ami szezonális változásokat okoz a bolygó nagy részén. A különböző régiókban azonban a napsugárzás különböző mértékben változik, ezért a Föld felszínét gyakran három nagy éghajlati övezetre osztják: a sarkvidéki és antarktiszi sarkvidékekre, amelyek az északi vagy déli szélesség 66. fokánál magasabban vagy alacsonyabban kezdődnek; a középső mérsékelt övi övezetekre, az északi vagy déli szélesség 23. és 66. fok között; valamint a trópusi övezetekre, a Rák trópusától, az északi szélesség 23. fokától és a Bak trópustól, a déli szélesség 23. fokától, a Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal szerint.

A legmagasabb pont a tengerszint feletti magasságban a Mount Everest csúcsa. 8.848 méterrel (29.029 láb). A Csendes-óceán nyugati részének alján található, Mariana-árok néven ismert félhold alakú hasadék a bolygónk legmélyebb pontja, amely 36 037 láb (10 984 m) mélyre nyúlik le.

A Nílus a világ leghosszabb folyója, amely 4 258 mérföldön (6 853 km) keresztül kanyarog Afrika északkeleti részén. Az oroszországi Bajkál-tó a legnagyobb és legmélyebb édesvízi tó, amely 5 521 köbmérföld (23 013 köbkilométer) vizet tartalmaz – ez körülbelül akkora térfogat, mint az öt észak-amerikai Nagy-tavé együttvéve.

Élet a Földön

A Föld talán legmeglepőbb tulajdonsága, és az, ami eddig egyedülállóvá teszi a Földet az egész ismert kozmoszban, az élő szervezetek jelenléte. A mikrobiális életre vonatkozó legrégebbi bizonyítékok némelyike arra utal, hogy az már 3,95 milliárd évvel ezelőtt is széles körben elterjedt volt bolygónkon. Hogy pontosan hogyan keletkeztek ezek a mikroszkopikus élőlények, továbbra is rejtély, bár a szakértők számos elméletet felvetettek már.

A tudósok becslése szerint bolygónkon akár 1 billió faj is élhet, amelyek a felső légkörtől a sziklás felszín mélyéig terjedő fülkéket foglalnak el. Bizarr és összetett bioszférák léteznek az óceánok fenekén található hidrotermális nyílások körül és szinte minden valaha feltárt sziklában és hasadékban. Hogy ez azt jelenti-e, hogy a Naprendszerünkben vagy azon túl található bőséges világokon is léteznek élőlények, továbbra is nyitott kérdés, bár a földi élet sokfélesége reményt ad a tudósoknak arra, hogy a világegyetemben szélsőséges környezetekben is létezhet élet.