Fekete történelem hónapja:
A fekete történelem hónapja alkalmából íme 11 dal, amely megtestesíti a fekete tapasztalatot.
1. Billie Holiday – ‘Strange Fruit’
Ezzel nem indul be a buli, de ez a lista a Strange Fruit nélkül nem indulna el. Ez az egyik legerősebb dal, amit valaha írtak. Számtalan változata létezik, de Holidayé a legátütőbb. A dalszöveg tényszerűségét egy kísérteties énekhang hangsúlyozza, amely a lincselés több ezer áldozatának holttestét írja le Amerika-szerte, “egy furcsa és keserű termést”. A dalt “hadüzenetként” és “a polgárjogi mozgalom kezdeteként” jellemezték, és az általa leírt erőszakos korszak brutalitását szimbolizálja.
2. Sam Cooke – ‘A Change is Gonna Come’
A korszak egyik kevés, kultúrákon átívelő vonzerővel rendelkező fekete művészeként Cooke nagyrészt apolitikus volt, és félt attól, hogy zenéjének politizálásával elidegeníti fehér rajongótáborát. Egy 1963-as incidens változtatott ezen, amikor Cooke és felesége nem kapott szobát egy csak fehérek számára fenntartott szállodában, majd amikor panaszt tettek, letartóztatták őket “rendzavarásért”. Állítólag Bob Dylan “Blowing in the Wind” című dalának meghallgatása inspirálta Cooke-ot, akit annyira megdöbbentett “a tény, hogy egy fehér fiú írta, hogy szinte szégyellte, hogy nem ő maga írt valami hasonlót”. A dal egyensúlyt teremt a komor és a reményteli között, és a folyamatban lévő polgárjogi harc és a selmai felvonulások soundtrackjét szolgáltatta.
3. Nina Simone – ‘Four Women’
A dal négy fekete nő történetét meséli el: Sarah néni, aki “elég erős, hogy elviselje a fájdalmat”, az erős fekete nő. A vegyes fajú Saffronia “két világ között” él – “apám gazdag volt és fehér / egy késő éjjel kényszerítette anyámat”. Sweet Thing a szexualizált fekete archetípus – “kinek a kislánya vagyok én / bárki, akinek van pénze, hogy megvegye” -, akinek sikerül elfogadást nyernie, mert “szép a haja”. Végül ott van a dühös fekete nő: “I’m awfully bitter these days / cause my parents were slaves”. A nevét akkor halljuk, amikor Simone elkiáltja magát: “A nevem Peaches”. Ezt rasszistaként értelmezték a sztereotípiák megerősítése miatt, és betiltották néhány rádióállomásról, de kiemeli, hogy felforgassa azt, ahogyan a fekete nőket beskatulyázzák és elvárják, hogy bizonyos kategóriákon belül létezzenek.
4. Marvin Gaye – “Inner City Blues (Make Me Wanna Holler)”
What’s Going On, Gaye konceptalbuma kilenc, egymással összefüggő számot tartalmaz, amelyek egy vietnami háborús veterán történetét mesélik el, aki hazatér, de igazságtalansággal és gyűlölettel találkozik. A címadó dal kapja a főszerepet, de az igazán ütős utolsó szám az, amely a belvárosi Amerika sivárságát és kétségbeesésének érzését ábrázolja, és azt az érzelmi áldozatot, amelyet ez a reménytelenség a benne élő közösségekre ró. Amikor Gaye felhívta a Motown főnökét, Berry Gordyt, hogy elmondja neki, hogy új albumának középpontjában a politika áll, Gordy állítólag így válaszolt: “Marvin, miért akarod tönkretenni a karrieredet?”
5. Fela Kuti – ‘Zombie’
https://www.youtube.com/watch?v=Qj5x6pbJMyU
A nigériai afrobeat úttörője, Fela Kuti látványos egyveleget alkotott ezzel a tiltakozó dallal és tiszta bangerrel – egy kegyetlen támadás a nigériai hadsereg és az akkori esztelen parancskövetés ellen: “Figyelem! Gyors menetelés! Lassú menetelés! Menjetek és öljetek! Menjetek és haljatok meg!” A nigériai kormány ezt nem vette jó néven, támadást indított Fela tábora ellen, porig égették, megerőszakolták “feleségeit”, édesanyját, Funmilayót pedig a lépcsőn dobták le, és megölték. Igen, tényleg. Zombie jelentőségét mind pártindítóként, mind politikai állásfoglalásként Nigérián belül nem lehet eléggé hangsúlyozni.
6. NWA – ‘Fuck tha Police’
https://www.youtube.com/watch?v=9jOqOlETcRU
A ‘Fuck tha Police’-t gyakran udvariasan “ellentmondásosnak” nevezik; annyira “ellentmondásosnak”, hogy az FBI szigorú levelet írt a N*ggas with Attitude-nak – bár nem világos, milyen választ vártak -, amelyben kifejezték megdöbbenésüket a bűnüldözés félreértelmezése miatt. Ez volt az egyik első lemez, amelyen a “Parental Advisory” felirat szerepelt, figyelmeztetve a külvárosi Amerikát a lehetséges gengszterborzalmakra, amelyek gyermekeikre várnak, amikor megnyomják a Walkman lejátszóját. A faji megkülönböztetés és a rendőri brutalitás elleni fellépés ma is ugyanolyan lehangolóan aktuális, mint akkoriban
7./8. Tupac – ‘Brenda’s Got a Baby’ / ‘Keep Ya Head Up’
Ezek a dalok szerelmes levelek a fekete nőkhöz. A ‘Keep Ya Head Up’ Latasha Harlinsnak, egy 15 éves fekete lánynak szól, akit fejbe lőtt egy boltos, aki bolti lopással vádolta (később felmentették a gyilkosság vádja alól). A “Brenda’s Got a Baby” a tinédzserterhesség hatásait és az őket körülvevő szegénység körforgását írja le, kritizálva mind a baba apját, mind a kormányt a tétlenségük miatt. Elég szomorú elgondolkodni azon, hogy Tupac mit csinált volna, ha nem ölik meg, de ezek a dalok az ő öröksége.
9. Kendrick Lamar – ‘Alright’
Kendrick ‘Alright’ című dala a Black Lives Matter mozgalmat képviseli. A VMA-n elhangzott meghökkentő élő verzióban rabszolga képeket és bebörtönzött, láncra vert fekete férfiakat egyaránt használ, hogy megmutassa a múlt és a jelen elnyomása közötti kapcsolatot. Ez egy gyülekezési kiáltás, nem pedig tiltakozás – elismeri az igazságtalanságot és az elnyomást, amivel az emberek szembesülnek, de egy olyan dal, amely reménykedve vigasztal.
10. Solange – ‘Don’t Touch My Hair’
Az A Seat at the Table első kislemezdalában Solange egy olyan helyzetet ír le, amelyet sokan közülünk túl jól ismerünk. Azt boncolgatja, ahogyan a fekete vonásokat a társadalom kiállítmányként értelmezi és látványosságként torzítja, és ezáltal megfosztja őket emberi mivoltuktól. Igyekszik mintát nyújtani ahhoz, hogy a hajsimogatókat rávegye, hogy kedvesen lépjenek hátrébb a faszba. Az írás folyamatának leírása: “Egy újabb történetet látnék vagy hallanék arról, hogy Amerikában egy fiatal fekete embertől elveszik az életét, elveszik a szabadságát. Ez arra ösztönzött, hogy visszamenjek és újra átnézzem… és ne féljek a beszélgetéstől”.
11. Sounds of Blackness – ‘Optimistic’
Azért, hogy emlékeztessen minket arra, hogy néha a legjobb tiltakozás az, ha a legjobb életedet éled. És azért is, mert ez annyira jó.