Felderítés
A felderítéssel kapcsolatban a parancsnok teljes mértékben arra törekszik, hogy élénk képet kapjon a harctérről. A parancsnok a felderítő szakaszt a következők alapján szervezi meg:
- feladat,
- ellenség,
- terep,
- rendelkezésre álló csapatok és támogatás,
- rendelkezésre álló idő és
- civil szempontok alapján.
Ez az elemzés határozza meg, hogy a szakasz egyetlen vagy több elemet használ-e a felderítéshez, hogy terület-, zóna- vagy útvonal-felderítésre vonatkozik-e, a következő technikák alkalmazhatók, amennyiben a felderítés alapjai érvényesülnek.
A felderítőknek különböző feladatokat is elláthatnak a magasabb szintek parancsnokai számára, például: a mérnöki felderítő osztagok megpróbálják azonosítani a nehéz terepet az alakulatuk útvonalán, és megpróbálják csökkenteni a terepen való átkeléshez szükséges időt speciális mérnöki eszközökkel, például pontonhíddal a vízi akadályokon való átkeléshez. Az egészségügyi járványügyi felderítés magában foglalja a fegyveres erők lehetséges telepítési és működési területének egészségügyi és járványügyi helyzetére vonatkozó összes rendelkezésre álló adat összegyűjtését és átadását, ugyanezek az adatok a szomszédos és az ellenséges fegyveres erőkre vonatkoznak. A felderítés célja, hogy a különböző szélsőséges helyzetekben, beleértve a helyi háborúkat és fegyveres konfliktusokat is, tisztázza a konkrét betegség eredetének okait – a fertőzés forrásait, a fertőzés átvitelének módjait és a fertőzést elősegítő valamennyi tényezőt.
A fegyveres erők háborús és békeidőszaki rendkívüli helyzetbe kerülése után az egészségügyi járványügyi felderítés a fegyveres erők létfontosságú és közösségi tevékenységének egészségügyi és járványügyi felügyeletévé és orvosi ellenőrzésévé válik.
AreaEdit
A területfelderítés egy meghatározott hely és a körülötte lévő terület megfigyelésére és a kapott információkra vonatkozik; lehet terep- és/vagy erőorientált. Ideális esetben egy felderítő szakasz, vagy csapat a célpont körüli megfigyeléshez megfigyelő vagy kilátó (statikus) pontokat használ, valamint a környező területet. Ez a módszertan főként az erők meghatározott területre vagy annak közelébe történő mozgatása előtt összpontosít; a katonai parancsnok felhasználhatja felderítő eszközeit a terület felderítésére, hogy elkerülje, hogy a nem megfelelő terepviszonyok, vagy ami a legfontosabb, a váratlan ellenséges erők meglepjék. A terület lehet egy város, gerincvonal, erdő vagy más olyan jellegzetesség, amelyet a baráti erők el kívánnak foglalni, áthaladni rajta, vagy el akarnak kerülni.
A hadműveleti területen (AO) belül a területi felderítés a felderítést a parancsnok számára kritikus fontosságú konkrét területre összpontosíthatja. A felderítés összpontosításának ez a technikája lehetővé teszi a küldetés gyorsabb végrehajtását is. A területi felderítés lehet tehát önálló küldetés vagy egy szakasz vagy a szakasz feladata. A parancsnok elemzi a küldetést, hogy meghatározza, hogy a szakasz külön-külön vagy egymással együtt végzi-e ezeket a típusú felderítéseket.
Polgári felderítés
A polgári felderítés a katonai műveletek támogatására a polgári információk széles spektrumának gyűjtése egy adott lakosságról. Kapcsolódik az infrastrukturális felderítéshez (felmérés és felmérés), és gyakran azzal együtt végzik. A polgári felderítés műveleti területén a gyűjtés középpontjában általában a civilek és a katonai erők közötti mindennapi interakcióval kapcsolatos polgári információk gyűjtése áll. A polgári információk magukban foglalják a társadalmi-kulturális háttérben rögzített kapcsolati, időbeli, térbeli és viselkedési információkat. Ezek a parancsnok műveleti környezetének polgári komponensén belül a polgári területekkel, struktúrákkal, képességekkel, szervezetekkel, emberekkel és eseményekkel kapcsolatos adatokból kifejlesztett információk, amelyek feldolgozhatók a helyzetfelismerés és a megértés növelése érdekében. A katonai műveletek támogatásához szükséges polgári információk típusa a környezet és a helyzet függvényében változik.
RouteEdit
Az útvonal felderítése egy adott útvonalra: pl. út, vasút, vízi út; egy keskeny tengelyre vagy egy általános támadási irányra irányul, hogy információt szolgáltasson az útvonal állapotáról vagy az útvonalon végzett tevékenységekről. A katonai parancsnok az általa meghatározott útvonal mentén lévő helyszínekre vonatkozó információkra támaszkodik: melyek azok, amelyek a legjobb fedezéket és rejtőzködést biztosítanák; híd építési típus, méretek és besorolás szerint; vagy leszálló- vagy felszállási zónák, ha szükség van rá.
A parancsnok sok esetben olyan erőre orientált útvonal-felderítés alapján járhat el, amellyel az ellenség befolyásolhatja az adott útvonalon történő mozgást. A felderítő szakaszok, vagy osztagok számára a lopakodás és a gyorsaság – a részletes hírszerzési jelentéssel együtt – a legfontosabb és döntő fontosságú. A felderítő szakasznak eléggé a manőverező erő előtt kell maradnia ahhoz, hogy segítse a korai figyelmeztetést, és megakadályozza, hogy az erő meglepődjön.
Az is kiemelkedően fontos, hogy információt szerezzen arról a rendelkezésre álló térről, amelyben az erő manőverezni tud anélkül, hogy az akadályok miatt kénytelen lenne összecsődülni. A tereporientált útvonal-felderítés lehetővé teszi a parancsnok számára, hogy információt és képességeket szerezzen az erői manőverezéséhez szükséges szomszédos terepről, beleértve az esetleges akadályokat (aknamezők, akadályok, meredek szakadékok, mocsaras területek vagy vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris szennyezés), amelyek akadályozhatják a járművek mozgását a kijelölt műveleti területre vezető és azon belüli útvonalakon. Ez a követelmény magában foglalja a fák méretét és az erdők sűrűségét a járművek mozgására gyakorolt hatásuk miatt. Az útvonal felderítése lehetővé teszi az útvonal és a szomszédos terep mentén lévő tűzterek megfigyelését is. Ez az információ a térképi információk kiegészítéseként segíti a tervezőket.
Zónafelderítés
A zónafelderítés a részletes információszerzésre összpontosít, mielőtt erőiket meghatározott, kijelölt helyeken keresztül manővereznék. Lehet tereporientált, erőorientált vagy mindkettő, mivel ezeket az információkat a kijelölt helyen belüli felderítéssel – és a kijelölt helyen belüli útvonalak, akadályok (beleértve a nukleáris-radiológiai, biológiai és vegyi szennyeződést) és erőforrások feletti felügyelet fenntartásával – szerzi meg.
Az erőorientált zónafelderítést is azért rendelik ki, hogy részletes információkat szerezzenek a zónán belüli ellenséges erőkről, vagy amikor az ellenséges helyzet homályos, amellyel kapcsolatban a terepen való átjárhatóságra vonatkozó információkat kívánják. A felderítés részletes képet ad a parancsnoknak arról, hogy az ellenség hogyan foglalta el a zónát, lehetővé téve számára a megfelelő cselekvési irány kiválasztását.
Amikor a szakasz ezt a fajta zónafelderítést végzi, a hangsúly az ellenség elhelyezkedésének, erősségeinek és gyengeségeinek meghatározásán van. Ez a legalaposabb és legteljesebb felderítési feladat, ezért nagyon időigényes.