Flag of Mexico

2007 Schools Wikipedia Selection. Related subjects: General Geography

Flag of Mexico

Use	National flag and ensign.
Proportion	4:7
Adopted	September 16, 1968
Design	A vertical tricolor of green, white and red with the Mexican coat of arms charged in the centre.

The Flag of Mexico is a vertical tricolor of green, white, and red with the national coat of arms charged in the centre of the white stripe. While the meaning of the colors has changed over time, these three colors were adopted by Mexico following independence from Spain during the country’s War of Independence. A jelenlegi zászlót 1968-ban fogadták el, de az általános dizájnt már 1821 óta használják, amikor az első nemzeti zászlót megalkották. A nemzeti szimbólumokról szóló jelenlegi törvény, amely a nemzeti zászló használatát szabályozza, 1984 óta van érvényben.

A történelem során a zászló nyolcszor változott, mivel a címer kialakítása és a zászló hossz-szélesség aránya is módosult. A címer azonban mindvégig ugyanazokkal a jellemzőkkel rendelkezett: egy sas, amely egy kígyót tart a karmaiban, egy tüskés körtekaktusz tetején ül; a kaktusz egy tó fölé magasodó sziklán helyezkedik el. A címer egy azték legendából származik, amely szerint isteneik azt mondták nekik, hogy építsenek egy várost, ahol egy sast és egy kígyót látnak, és ez a mai Mexikóváros. A jelenlegi nemzeti zászlót, a Negyedik Nemzeti Zászlót a Mexikóban bejegyzett hajók Mexikó haditengerészeti zászlójaként is használják.

Tervezés és szimbolika

A mexikói zászló hivatalos kialakítása az 1984-ben elfogadott, a nemzeti címerről, zászlóról és himnuszról szóló törvény 3. cikkében található. A cikkely előírja, hogy mit kell szerepeltetni a zászlón, és az arányokat is. A nemzeti zászlóról a törvény alapján készült másolatokat két helyen őrzik: az Általános Nemzeti Levéltárban (Archivo General de la Nación) és a Nemzeti Történeti Múzeumban ( Museo Nacional de Historia).

Art. 3: “A Bandera Nacional egy téglalap, amely három azonos méretű függőleges csíkra van osztva, a színek a következő sorrendben helyezkednek el a felvonástól a lobogóig: zöld, fehér és piros. A fehér csíkon középre helyezett nemzeti címer átmérője a fehér csík szélességének háromnegyede. A zászló aránya négy a héthez (4:7 arány). A teherautó alatt azonos színű kötelet vagy nyakkendőt viselhet.”

While the exact shades of the flag have not been defined by law, the Secretariat of the Interior (Secretaría de Gobernación) has suggested the following:

Scheme	Green	White	Red
Pantone	3425c	Safe	186c
RGB	0-104-71	255-255-255	206-17-38
CMYK	100-0-32-59	0-0-0-0-0	0-92-82-19

Coat of arms

The Coat of Arms is charged in the centre of the flag, and was inspired by an Aztec legend regarding the founding of Tenochtitlan. A népi legenda szerint az azték nép, amely akkoriban nomád törzs volt, Mexikó egész területén vándorolt, és egy olyan jelet keresett, amely pontosan jelezte volna azt a helyet, amelyre fővárosukat építették. Huitzilopochtli isten azt parancsolta nekik, hogy találjanak egy kígyót felfaló sast, amely egy tóban elmerült sziklán növekvő tüskés körtekaktusz (spanyolul nopal) tetején ült. Kétszáz év vándorlás után megtalálták a megígért jelet a mocsaras Texcoco-tó egy kis szigetén. Itt alapították meg új fővárosukat, Tenochtitlánt, amely később Mexikóváros, Mexikó jelenlegi fővárosa néven vált ismertté. A jelenlegi címert, amelyet 1968-ban terveztek újra, Francisco Eppens Helguera tervezte, és Gustavo Díaz Ordaz elnök hagyta jóvá.

A színek jelentése

A zászló színei a Három Garancia Hadseregének zászlajáról származnak, amely 1821-től 1823-ig állt fenn. A színeknek eredetileg a következő jelentése volt:

• Zöld: Independencia (independence from Spain)
• White: Religión (religion, the Roman Catholic faith)
• Red: Unión (union between the Europeans and Americans)

However, the meaning of the colors changed because of the secularization of the country, which was spearheaded by President Benito Juárez. The new colour meanings are as follows:

• Green: Hope
• White: Unity
• Red: Blood of the national heroes

The World Encyclopedia of Flags, a book written by Alfred Znamierowski, also gives the following meaning to the colors of the flag:

• Green: Hope
• White: Purity
• Red: Religion

Since Article 3 of the Flag Law does not give an official symbolism to the colors, other meanings may be given to them. Más csoportok saját logóik vagy szimbólumaik részeként használták a nemzeti színeket. Például az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) politikai párt a nemzeti színeket a logójuk részeként fogadta el. Egy másik politikai párt, a Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) szintén a nemzeti színeket használta logója részeként, de az 1990-es években megváltoztatta azokat a pártatlansági kérdések körüli vitát követően, míg a PRI nem. Több állam, például Querétaro és Hidalgo a nemzeti zászló elemeit vagy akár a teljes zászlót is beépítették a címerükbe.

Történelem

Az első nemzeti zászló elfogadását megelőzően a Spanyolországtól folytatott függetlenségi háború során használt különböző zászlók nagy hatással voltak az első nemzeti zászló kialakítására. Bár soha nem fogadták el hivatalos zászlóként, sok történész úgy véli, hogy az első mexikói zászló a Guadalupei Szűz zászlaja volt, amelyet Miguel Hidalgo vitt a Grito de Dolores során 1810. szeptember 16-án. A zászló a mexikói függetlenségi háború alatt a lázadó hadsereg kezdeti szimbóluma lett. A háború során számos más zászlót is használtak. José María Morelos egy Szűz Mária-képet ábrázoló zászlót használt, amelyhez egy kék-fehér jelvényt csatoltak, amelyen egy három ívű híd fölött egy kaktuszon álló koronás sas és a V.V.M. (Viva la Virgen María – “Éljen Szűz Mária”) betűk voltak láthatóak. A forradalmi hadsereg egy zászlót is használt, amelyen a fehér, kék és piros színek függőleges csíkokban szerepelnek. A tényleges színeket – zöld, fehér és piros – először a Három Garancia Egyesített Hadseregének zászlaján (a fenti képen) használták a Spanyolországtól való függetlenség kivívása után.

Az első hivatalos nemzeti zászlót 1821-ben, a mexikói elismert szuverenitás első évében állították fel. A felállított császári kormány egy zöld, fehér és piros színű trikolor zászlót választott, amelyet a nemzeti címerrel töltöttek meg. A hivatalos rendelet kimondta, hogy

“Egyetlen cikkely:(…) a nemzeti zászló és a hadsereg zászlaja háromszínű lesz, örökre elfogadva a zöld, fehér és “encarnado” színeket függőlegesen elrendezve, a koronás sassal a fehér csík közepén, a következő minta szerint…”.

Hasonlít ugyan a ma használt nemzeti zászlóhoz, de a sas ebben a címerben nem egy kígyót tart karmaiban, és a sas fejére koronát helyeztek a birodalom jelzésére. Ennek a zászlónak ebben az időszakban megjelent változatai közé tartozott egy olyan haditengerészeti zászló is, amely a trikolor mintát viselte, de csak a sast tartalmazta a feje fölött lévő koronával. A hadsereg is hasonló, négyzet alakú zászlót használt, de a sas nagyobb volt, mint a nemzeti zászlón. A nemzeti zászlót hivatalosan Agustín de Iturbide rendelte el 1821 novemberében, és hivatalosan először 1822 júliusában használták. Ezt a zászlót a birodalom megszűnésekor már nem használták.

A második nemzeti zászló, amelyet elfogadtak, az első szövetségi köztársaság megalakulásával egy időben, 1823-ban került elfogadásra. Az új zászlót ugyanezen év áprilisában választották a köztársaság számára, az egyetlen különbség a központi címer megjelenése. A sas fejéről eltávolították a koronát, és a sas jobb karmába egy kígyót helyeztek. A zászló egy másik kiegészítése a tölgy- és babérágakból álló ág, amely hagyományt a jelenlegi zászlóra is átvitték. Ezt a zászlót 1864-ben, a szövetségi köztársaság felbomlásakor megszüntették.

A harmadik hivatalos nemzeti zászló a Második Mexikói Birodalom zászlaja volt. A nemzeti zászló ismét a zöld, fehér és vörös trikolor mintát használta, a fehér csíkot pedig a nemzeti címerrel töltötték fel. A zászló arányát azonban 4:7-ről 1:2-re változtatták, és hogy a zászló mindkét sarkában négy sast helyeztek el, amelyek feje fölött koronát viseltek. A Maximilian császár által elrendelt tervezés során a címert a francia császári címerhez hasonlóan tervezték, de úgy döntöttek, hogy egy kis “mexikói ízt” is adnak a zászlónak. A címert egy 1865 novemberében kiadott rendeletben így írták le:

“(…) ovális alakú, kék színben; középen Anahuac sasát ábrázolják, profilban és passant, egy kaktuszra támaszkodva, amelyet viszont egy vízbe süllyedt szikla támaszt, és egy kígyót tép. A szegély arany színű, encino- és babérkoszorúval díszített. A címer a császári korona. Támogatóként két griff a vénjeink címeréből, felső felük fekete, az alsó arany színben; mögötte a jogar és a kard saltire-ben. A pajzsot az “Águila Mexicana” rend gallérja övezi, és a jelmondat: “Equidad en la Justicia” (…)”.

A zászlót 1867-ben elhagyták, amikor Maximiliánt a mexikói nép megbuktatta és kivégeztette. A második nemzeti zászlót ismét nemzeti zászlóként fogadták el, de hivatalosan nem nyilvánították annak.

A jelenlegi nemzeti zászlót 1968. szeptember 16-án fogadták el, és 1984. február 24-én törvényben erősítették meg. A jelenlegi változat a Venustiano Carranza által 1916-ban elnöki rendelettel jóváhagyott tervezet adaptációja, amelyben a sast az elölről oldalra néző helyzetről oldalra nézőre változtatták.

A jelenlegi nemzeti zászló elfogadása előtt a kormányzat hivatalos zászlókat használt. Ezek a zászlók mindegyike a trikolor mintát használta, az egyetlen különbség a címer megváltoztatásában volt, amely továbbra is a fehér csík közepén volt feltöltve. Az 1968-as zászló- és címerváltás egyik lehetséges oka az volt, hogy Mexikóváros volt az 1968-as nyári olimpiai játékok házigazdája. Ugyanebben az időszakban a Mexikó által kereskedelmi zászlóként használt sima trikolor zászlót is törvényesen megszüntették. Az indoklás szerint a címer nélkül a zászló nem mexikói zászló lett volna, hanem olasz zászló. 1984-ben vita alakult ki arról is, hogy a címer hogyan jelenjen meg a nemzeti zászlón, beleértve a hátoldalát is. A probléma megoldására egy PAN-képviselő még abban az évben javaslatot tett a nemzeti címerről, zászlóról és himnuszról szóló törvény módosítására, hogy a sas jobbra nézzen, amikor a zászló hátoldalát mutatják. In 1995, the law was changed to include the following:

“When the National Arms is reproduced in the reverse side of the National Flag, the Mexican Eagle will appear standing in its right grasp, holding with the left one and the beak the curved serpent.”

Evolution of the Mexican Flag
		Standard of the Virgin of Guadalupe. Used by Miguel Hidalgo during the declaration of independence, September 16, 1810
First National Flag		Used from 1821-1823 during the First Mexican Empire of Agustín de Iturbide.
Second National Flag		Used from 1823-1864 during the establishment of the Mexican Republic.
Third National Flag		Used from 1864-1867 during the Second Mexican Empire of Maximilian I. Proportions 1:2
Second National Flag Readoption (1867-1968)		Readopted from 1867-1881 during the reestablishment of the Mexican Republic.
		Used from 1881-1899
		Used from 1899-1917. Specified proportions 2:3
		Used from 1917-1934, officially adopted by President Venustiano Carranza. Proportions 2:3
		Used from 1934-1968, Coat of Arms designed by Jorge Enciso. Proportions 2:3
Fourth National Flag		Adopted September 16, 1968 to present day. Coat of Arms designed by Architect Francisco Eppens Helguera.

Zászló protokoll

Ha a zászlót tömeg előtt vonultatják fel, a katonai egyenruhát viselőknek az előírásoknak megfelelően tisztelegniük kell. A jelenlévő civilek a következő módon tisztelegnek a nemzeti zászló előtt: vigyázzban (firmes) állva a civil felemeli a jobb karját, és a jobb kezét a mellkasára helyezi, a szíve elé. A kéz lapos, és a tenyér a föld felé néz.

Ezt a tisztelgést “El saludo civil a la Bandera Nacional” (“A polgári tisztelgés a nemzeti zászló előtt”) néven ismerik. Amikor az elnök a fegyveres erők vezetőjeként jár el, katonai tisztelgéssel tiszteleg a nemzeti zászló előtt. Amikor a televízióban a nemzeti himnuszt játsszák le a napi műsorok megnyitásakor vagy lezárásakor, akkor a nemzeti zászlót is bemutatják.

Az év bizonyos időszakaiban a zászlót a civilek és a kormányzati személyzet egyaránt lobogtatja. Ezek az események többnyire a nemzeti ünnepekkel és az ország számára fontos napokkal esnek egybe. Egyes ilyen alkalmakkor a zászlót félárbocra eresztik, hogy tisztelegjenek a fontos mexikóiak halála előtt. Ezeket az időpontokat a nemzeti zászlóról, címerről és himnuszról szóló törvény 18. cikke sorolja fel.

A nemzeti Día de la Bandera (zászló napja) ünneplésére február 24-én kerül sor. Ezen a napon 1821-ben a függetlenségi háborúban harcoló összes frakció összefogott, hogy megalakítsák a Három Garancia Hadseregét, válaszul az Iguala Tervre, amelyet Vicente Guerrero és Agustín de Iturbide írt alá, és amely Mexikót hivatalosan is független országgá nyilvánította. Vicente Guerrero tábornok volt az első katonai tisztviselő, aki hűséget esküdött a nemzeti zászlónak. Egy másik zászlós hagyomány, hogy minden olyan olimpia előtt, amelyen Mexikó részt vesz, az elnök átadja a zászlót a társai által kiválasztott zászlóvivőnek, hogy vigye magával a rendező városba.

Változatok

A nemzeti zászlónak két törvény által engedélyezett változata van. Többnyire a tartományi és szövetségi kormányok használják, a nemzeti zászló és a változatok közötti különbséget a címer mintái jelentik. Az első változatban, amelyet Mexikó elnöke és a szövetségi szervek titkárai használnak, a teljes címer aranyszínű, kivéve a trikolor szalagot, amely zöld, fehér és piros, és a sas köve, tava és karmai ezüstszínűek. A második változatban a teljes címer aranyszínű, még a szalag, a tó, a kő és a karom is. A második változatot leginkább azok az állami kormányok és szövetségi szervek használják, amelyek nem használhatják az első változatot.

Zászlóeszközök

A nemzeti címerről, zászlóról és himnuszról szóló törvény (Ley sobre el Escudo, la Bandera y el Himno Nacionales) 3. cikke azt is leírja, hogy a nemzeti zászlót egy speciális nyakkendővel, úgynevezett corbata (cravatte) díszítheti. A corbata egy masniból, két különböző hosszúságú szalagból áll, és mindkét szalagot egy aranyszínű bojt, az úgynevezett rojt rögzíti. A corbatát a zászló tetején, a teherautó helyén helyezik el, és a corbata színei megegyeznek a nemzeti zászló színeivel. A szervezetek és politikai pártok saját corbatát fogadhatnak el, mint például a Nemzeti Akciópárt (PAN), amely fehér corbatát használ kék rojtokkal.

Banderas monumentales

In 1999, President Ernesto Zedillo started a program erecting giant flags across the country. Directed by the Secretariat of National Defense, the banderas monumentales (monumental flags) were placed in various cities and spots, most of which of high significance to the nation. In a decree issued on July 1, 1999 by Zedillo, the flags were to be placed in Mexico City, Tijuana, Ciudad Juárez, and Veracruz. The decree also stipulated for the flags to measure 14.3 meters by 25 meters, which are raised on flag poles that are 50 meters high. Ezeknek a kezdeti monumentális zászlóknak a létrehozása után olyan városok, mint Ensenada, Nuevo Laredo és Cancún jelentették, hogy saját monumentális zászlókkal rendelkeznek. Kisebb városokban és különböző oktatási intézményeknél kisebb zászlókat, úgynevezett banderas semi-monumentaleseket állítottak fel.

A legnagyobb monumentális zászló Mexikóban a Monterreyben (északkeleten) található Mirador del Obispado zászló, amelynek rúdja 120 tonna és 100,6 méter magas. A zászló mérete 50 x 28,6 méter, súlya pedig 230 kilogramm. Ez négyszer akkora, mint a legtöbb más monumentális zászló. A Cerro del Obispado (Püspökdomb) tetején található, 775 méteres tengerszint feletti magasságban (a város magassága 538 méter).

Példahelyszínek

1. Monterrey, Nuevo León
2. Querétaro, Querétaro
3. Mexikóváros, szövetségi körzet:
   • Zócalo, in the city centre
   • Campo Militar Marte, military base behind Los Pinos
   • San Jerónimo rondabout, in Periférico Sur
4. Iguala, Guerrero
5. Tonalá, Jalisco
6. Mérida, Yucatán
7. Cancún, Quintana Roo
8. Mexicali, Baja California
9. Tampico, Tamaulipas
10. Nuevo Laredo, Tamaulipas
11. Campeche, Campeche