Folsav: miért tévedtél, amikor azt hitted, hogy túl sok lehet belőle, és miért volt végig túl kevés
A folsavnak nincs hatása az ízre, “fillérekbe” kerülne, és több mint 80 országban – köztük 1998-tól az Egyesült Államokban is – törvényileg adják a liszthez és a gabonafélékhez. Miért nem követte tehát az Egyesült Királyság kormánya a példát, és miért nem tette kötelezővé a liszt folsavval való dúsítását? A B-vitamin segít a szervezetnek egészséges vörösvértesteket képezni, de ami még fontosabb, hogy csökkenti a központi idegcső-rendellenességek, például a gerincferdülés kockázatát a születendő babáknál.
Amíg az Egyesült Államokban csökkent az idegcső-rendellenességek (NTD-k) előfordulása, addig az Egyesült Királyságban nőtt. A The BMJ 2015-ös jelentése szerint 2000 NTD-vel járó terhességet lehetett volna megelőzni, ha az Egyesült Királyság ugyanolyan dúsítási rendszert alkalmaz, mint az USA. A dúsítás az a folyamat, amelynek során vitaminokat és ásványi anyagokat adnak az élelmiszerekhez, hogy megelőzzék a tápanyaghiányt.
Akkor, amikor a világ ráébredt a folsav előnyeire, és arra, hogy a lakosság körében szükség van a folsavhiány elleni küzdelemre, az Egyesült Királyság kormánya visszafogta magát, és ezt a döntést egy egyszerű meggyőződés alapján hozta: a túl sok folsav több kárt okozhat, mint hasznot. A londoni Queen Mary University of London és a University of London School of Advanced Study által ma közzétett tanulmány szerint az érintett terhességek becsült száma 3000-re emelkedett. Ez a szám akár magasabb is lehet, mivel átlagosan két nő terhességét kell megszakítani idegcsőhiba miatt.
A folsav a terhesség alatt étrend-kiegészítő formájában ajánlott, hogy ebben az időszakban kontrollálni lehessen a mikrotápanyagot (nehogy eluralkodjon rajtunk a falási vágy, és egy ültő helyünkben felfaljunk egy egész vekni dúsított kenyeret). A nőknek azonban csak egyharmada tartja be ezt a tanácsot, ezért úgy gondolják, hogy hiányt szenvednek, és ezzel veszélyeztetik gyermekeiket. Attól tartottak, hogy ha a napi 1 mg folsavbevitelt túllépjük, akkor a neurológiai károsodás veszélyének vagyunk kitéve – ez a hipotézis több mint 50 éves adatokon alapult, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a betegség előrehaladásának aránya nem volt nagyobb a magasabb dózisú folsavat szedő betegeknél, mint az alacsonyabb dózisúaknál.
2016-ban a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health kutatói megállapították, hogy ha a terhes nők a megfelelőnek tartott folsavmennyiség négyszeresénél több folsavat kapnak, megduplázódik annak kockázata, hogy gyermeküknél autizmus spektrumzavar alakul ki. A kutatást egy konferencián mutatták be, így nem volt szakmailag lektorált, és a vizsgálati alanyok a Boston Birth Cohortból, egy többnyire alacsony jövedelmű amerikai népességcsoportból kerültek ki, ami megnehezíti az eredmények szélesebb népességcsoportra való alkalmazását.
A kiegészítési tanácsokból az a következtetés vonható le, hogy a nők növelik a folsavbevitelüket, amint megtudják, hogy terhesek. Egy 2014-es, közel félmillió angliai nőn alapuló tanulmány szerint a nők mindössze 31 százaléka szedett folsav-kiegészítőt közvetlenül a terhesség előtt. 1991-ben azonban egy randomizált, kettős vak vizsgálat eredményei kimutatták, hogy az NTD-k vitaminhiányos betegségnek számítanak, és hogy napi 4 mg folsav fogyasztása közvetlenül a terhesség első trimesztere előtt és alatt az esetek mintegy 80 százalékát megelőzte.
Ez négyszerese az ajánlott felső határértéknek, miközben a terhes nőknek átlagosan hat hétbe telik, mire észreveszik, hogy terhesek, ami azt jelenti, hogy sok terhes nő esetében a folsavhiány a rendkívül fontos első trimeszter felében fennáll.
A BMC által ma közzétett áttekintést “játékváltónak” nevezték, mivel elsöprő bizonyítékokat gyűjtött össze arra vonatkozóan, hogy a felső határértékkel kapcsolatos elképzelések túlzóak voltak. Az Egyesült Államokban egy szelet fehér kenyér 35 mcg folsavval van dúsítva. A felső határérték eléréséhez naponta 28 szeletet kellene enni, ami nem kis pirítósfüggőséget jelentene.
A bizonyítékok ellenére a dúsítás még nem jelenti azt, hogy játék, kész, meccs. David Smith professzor, az Oxfordi Egyetem farmakológiai szakértője a BBC-nek elmondta, hogy “a kérdés még nem megoldott”, és a kötelező dúsítás ötletét még mindig nem támogatják a miniszterek Angliában. Az azonban egyértelmű, hogy a nők háromnegyede az alsó ajánlott határérték közelébe sem jut, nemhogy olyan sokat szedjen belőle, hogy az akár károsodást is okozhat. És bár e hiányt segíthetné a mértéktelen mennyiségű spenótfogyasztás, nem lenne sokkal egyszerűbb a napi szinten fogyasztott, lisztben gazdag termékekben dúsítani.