Fontos közlemény

Amikor 2014 tavaszán bejelentették, hogy egy Penn State-i tanulmány szerint a szorongás megelőzte a depressziót, mint az egyetemi hallgatók vezető mentális egészségügyi problémája, a történet országos címlapokra került. A Penn’s Center for Collegiate Mental Health több mint 100 000 hallgatót vizsgáló tanulmánya szerint az egyetemi egészségügyi klinikákat felkereső hallgatók több mint fele a szorongást jelölte meg aggodalomként. Ezt a megállapítást megerősítette az American College Health Association (ACHA) 2015-ös National College Health Assessment felmérése is, amely szerint majdnem minden hatodik egyetemi hallgató (15,8 százalék) szorongással diagnosztizálták vagy kezelték.

Az ugyanezen felmérés szerint a hallgatók 21,9 százaléka mondta, hogy az elmúlt 12 hónapban a szorongás befolyásolta a tanulmányi teljesítményét, amit úgy határoztak meg, hogy rosszabb jegyet kapott egy vizsgára vagy fontos projektre, hiányos eredményt kapott, vagy elhagyott egy kurzust. Ez 18,2 százalékkal több, mint az ACHA 2008-as felmérésében. Eközben 13,8 százalék számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a depresszió befolyásolta a tanulmányi teljesítményét, szemben a 2008-as 11,2 százalékkal.

Az eredmények nem lepik meg a BU mentálhigiénés szakembereit.

“A hihetetlen technológiai fejlődésnek köszönhetően mindannyian kevésbé tudjuk elviselni a kétértelműséget és az ismeretlent” – mondja Carrie Landa, a Hallgatói Egészségügyi Szolgálat viselkedésgyógyászati igazgatója. “Az azonnaliság néha a szorongás ellenszere: az, hogy várnunk kell bármire – egy szövegre, egy vizsgajegyre, a “Hogy fogok teljesíteni?”- mind-mind anticipációs szorongást keltenek. Sajnos sok olyan dolog van az életben, ami nem oldódik meg gyorsan, és a várakozásra szükség van.”

A 2015-ös Healthy Minds tanulmányban, az egyetemi kampuszok mentális egészségét vizsgáló éves webes felmérésben a BU hallgatóinak száma, akik pozitív eredményt értek el a depresszió mérésére, nagyobb, 23 százalék volt, mint azoké, akik pozitív eredményt értek el a szorongás mérésére, 17 százalék. Valójában a depresszió és a szorongás ugyanannak az éremnek a két oldala, mondja Dori Hutchinson (SAR’85,’96), a BU Pszichiátriai Rehabilitációs Központjának igazgatója és a Sargent College klinikai docense. Mindkettő kezelhető terápiával, életmódváltással és gyógyszeres kezeléssel, ha indokolt – és néha mindhárom kombinációjával.

Mi a normális, és mikor érdemes segítséget kérni

Minden diák érzi magát stresszesnek egyszer-egyszer, különösen a félévi és vizsgák idején. És az is normális, hogy a diákok időnként szomorúnak érzik magukat. De mikor válnak ezek az érzések nagyobb aggodalomra okot adóvá?

“Amikor a hangulati állapotod zavarja az iskolai működésedet” – mondja Hutchinson – “például amikor úgy érzed, hogy nem tudsz bejutni az órákra, és nem akarsz a barátaiddal vagy a csapattársaiddal lógni, és nehezen tudsz koncentrálni, mert annyira zaklatottnak érzed magad – ilyenkor szeretnénk elérni, hogy segítsünk.”

“Gyakran fontosabb, hogy kezeld a stresszre adott érzelmi reakciódat, mint hogy megpróbálj változtatni a stresszhelyzeten, amely nem feltétlenül áll teljesen az irányításod alatt.”

-Lisa Smith

További figyelmeztető jelek a tartós szomorúság vagy kétségbeesés érzése, a túlzott szorongás vagy pánik, az elszigetelődés vagy a tipikus napi tevékenységektől való elvonulás, az önkárosítás vagy öngyilkosság gondolata, a tulajdonok elajándékozása, a személyes higiénia megváltozása, valamint az alkohol vagy más drogok túlzott használata, amelyeket a szociális szorongással küzdő diákok gyakran használnak öngyógyításra.

“Ha bármilyen érzelem vagy viselkedés nagymértékben eltér a szokásos, mindennapi működésedtől, fontos, hogy megállj és megkérdezd magadtól, mi folyik itt” – mondja Landa. “Látjuk, hogy a normális szorongás szorongássá alakul át, amikor egy diáknak pánikrohamai vannak, nem tud aludni vagy lelassulni, kitartóan aggódik vagy megszállottan gondolkodik azon, hogy mi következik, vagy más fizikai tünetei vannak, amelyek összhangban vannak a szorongással. Amikor a mindennapi működést befolyásolja, de még mielőtt az károsodna, akkor kell segítséget kérni. Hasonlóképpen, a depresszió esetében mindenki átél egy rossz hangulatú napot vagy egy csalódást, amit nem tud lerázni magáról, legyen az egy rossz jegy, egy kapcsolat vége vagy egy baráti veszekedés. De amikor a szomorúság, a magányosság vagy az alacsony önértékelés érzései válnak a normává, igazán fontos, hogy elérjük őket.”

“Tudjuk, hogy a stressz kiválthatja a pszichológiai állapotokat, különösen a kiszámíthatatlanság és az ellenőrizhetetlenség összefüggésében. Úgy tűnik, ez az egyetemre való átmenet velejárója” – mondja Lisa Smith, a BU Szorongásos & Kapcsolódó Rendellenességek Központjának igazgatója és a College of Arts & Sciences pszichológiai és agytudományok klinikai docense. “Azon a ponton, amikor az érzelmeink zavarják az életünket, vagy jelentős distresszt okoznak, akkor érdemes lépéseket tenni a stresszre adott érzelmi működésünk kiigazítására.”

“Gyakran fontosabb a stresszre adott érzelmi reakciónk kezelése, mint az, hogy megpróbáljuk megváltoztatni a stresszhelyzetet, amely nem feltétlenül áll teljesen az ellenőrzésünk alatt” – mondja. “Gyakran gondolom, hogy ha a diákok középiskolában vagy főiskolán kapnának egy Érzelmek 101. kurzust, akkor sokkal jobban tudnák, hogyan működnek jól az érzelmek, szemben azzal, hogy milyen érzelmi megküzdési stratégiák csak a szorongás és a depresszió fokozására szolgálnak. Ez gyakran meglepően ellentmondásos.”

Smith szerint sok diák számára egy rövid kognitív-viselkedéses kezelési program segíthet a hatékonyabb érzelemkezelésre való áttérésben.

Dacára annak, hogy a depresszió és a szorongás kezelhető, sok diák vonakodik beismerni, hogy problémája van és segítséget kérni.

Például: Victoria Pae (CAS’16). Elmondása szerint elsőéves korában úgy érezte, hogy elhatalmasodik rajta a stressz és a szorongás, de félt segítséget kérni. “Mindenki olyan sokat csinált, mindenki annyira a csúcson volt, úgy tűnt, mintha minden rendben lenne” – mondja Pae, az idegtudomány és pszichológia kettős szakos hallgató, aki középiskolásként nagyon jól teljesített a tanulmányi és a tanórán kívüli tevékenységekben. “Azt látod, hogy mindenki feletted teljesít. És bár neked is megvan a képességed, hogy kitűnj, túlságosan félsz attól, hogy hülyét csinálsz magadból ahhoz, hogy meg is próbáld.”

Pae nehezen ismerte be, hogy problémája van. A szorongás és a túlterheltség érzését megtartotta magának. “Nem akartam elmondani magamnak, hogy segítségre van szükségem, ezért nem tettem” – mondja. “Csak azt mondtam magamnak, hogy az egész csak a fejemben van, lépj túl rajta.”

“Egy kollégám elkezdte “játékarcnak” nevezni, amit a diákok felvesznek, és azt mondják a világ többi részének: “Én jól vagyok, megbirkózom vele, nézzétek, hogy zsonglőrködöm az iskolával, a tanórán kívüli tevékenységekkel és a munkával” – mondja Katharine Mooney (SPH’12), a Hallgatói Egészségügyi Szolgálat wellness & prevenciós szolgálatának igazgatója. “De ők nem így érzik magukat… tényleg egyedül érzik magukat, elszigetelve, hogy senki más nem érez úgy, mint ők. És ez egyszerűen nem így van.”

Ahelyett, hogy szembesült volna az érzéseivel, Pae azt mondja, inkább bulizott a barátaival. A jegyei is szenvedni kezdtek. Másodéves kora elején azonban elkezdett dolgozni az Active Minds nevű, mentális egészséggel foglalkozó hallgatói csoport BU-s tagozatával, amely azon dolgozik, hogy felhívja az emberek figyelmét a mentális egészséggel kapcsolatos problémákra, csökkentse a mentális problémákkal küzdőkkel szembeni előítéleteket, és elirányítsa a hallgatókat az egyetemen található viselkedési egészségügyi erőforrásokhoz.

“Azt tanítottam a diákoknak, hogy nem baj, ha támogatást kapnak, de én itt voltam mentális zavarral, és nem kértem segítséget. Úgy gondoltam, hogy ez nagyon képmutató” – mondja Pae. A tavasszal, miután csatlakozott az Active Mindshoz, elkezdett egy egyetemen kívüli terapeutához járni, hogy segítsen kezelni a szorongását.

“Nem mondom, hogy most már 100 százalékosan rendben vagyok, mivel még mindig vannak olyan pillanataim, amikor kételkedem magamban és elhanyagolom az öngondoskodást” – mondja Pae – “de határozottan jobban vagyok, mint néhány évvel ezelőtt.”

Mindenki számára lehetőség a szűrésre

Holnap, október 5-én minden diák, valamint a tantestület és a személyzet ingyenes, bizalmas szűrővizsgálatokon vehet részt depresszió és szorongás szempontjából a Nemzeti Depresszió Szűrési Nap keretében.

A szűréseket – rövid, anonim, többválasztós válaszokat tartalmazó kérdőíveket – a Charles River és a Medical Campus-on is kínálják, és mindössze két-három percet vesz igénybe a kitöltésük. A kérdőív az étkezési és alvási szokásokra, valamint a reménytelenség érzésére, az öngyilkossági gondolatokra vagy az aggódás abbahagyására való képtelenségre kérdez rá. Az eredmények segíthetnek meghatározni, hogy valaki depresszióval, szorongással, hangulatzavarral vagy akár poszttraumás stresszel küzd-e.

Egy klinikus a helyszínen átnézi a válaszokat, és megbeszéli, hogy mik lehetnek a megfelelő következő lépések, és beutalókártyákat ad, amelyek a hallgatókat a viselkedési orvosláshoz, a Szorongásos & Kapcsolódó Rendellenességek Központjához vagy a Pszichiátriai Rehabilitációs Központhoz irányítják. Mindenki, akit kiszűrnek, tájékoztatást kap a tanácsadásról és egyéb szolgáltatásokról, függetlenül attól, hogy a szorongás és a depresszió tüneteit mutatják-e ki. Nem szükséges időpontot kérni.

“Néha a szűrés életmentő lehet, míg máskor segít megkönnyíteni azt a kis változást, amely lehetővé teszi, hogy valaki a “jól érzem magam”-ból “jól” érezhesse magát.”

-Carrie Landa

“Ha a pontszám magas, azt mondjuk: “Mit tehetünk, hogy segítsünk?”.’ és az egyetemen található erőforrások felé irányítjuk őket” – mondja Hutchinson.”

A szűréseket három helyszínen tartják a Charles River Campuson: a George Sherman Union Link és a Yawkey Center for Student Services étkezőjében egyaránt, déltől délután 3-ig.m. és a FitRec aulában, 15:30-tól 18:30-ig. A szűrések az orvosi kampuszon az orvosi iskola L-oktatóépületének aulájában lesznek, 16:00-tól 18:30-ig. Minden helyszínen klinikusok állnak majd rendelkezésre a bizalmas visszajelzéshez, és ott ingyenes csokoládét osztanak.

A tavalyi Nemzeti Depresszió Szűrési Nap rendezvényen a BU-n 445 ember jött el szűrésre, mondja Hutchinson, és 19 százalékukat a viselkedési orvosláshoz irányították találkozóra vagy más utókezelésre. Hat diák kapott sürgősségi ellátást, miután jelezték, hogy rendkívüli zavarban vannak. Az első évben, 2008-ban, amikor a BU megtartotta a szűréseket, egy személyt kórházba szállítottak, miután a kérdőív öngyilkossági szándékot mutatott ki.

“Ez talán segített megmenteni az életét, és elindította őt a jó közérzet felé vezető úton” – mondja Hutchinson.

A szűrések egybeesnek a félév beindulásával. “A mézeshetek véget értek, az iskolai munka nehéz-ez lehet, hogy növekszik” – mondja Hutchinson. “Közelednek a félévközi vizsgák, és ha valaki depresszióval él, az súlyosbodhat. A szűrések valóban egy módja annak, hogy közösségünk azt mondja: törődünk veled.”

Landa mindenkit arra buzdít, hogy éljen a szerdai szűrővizsgálat lehetőségével. “Az Országos Depresszió Szűrési Nap egy nagyszerű lehetőség arra, hogy ellenőrizzük magunkat, képesek legyünk gyorsan megnézni néhány kulcsfontosságú viselkedési formát és érzést, amelyek a jó közérzetet jelzik. Néha egy szűrővizsgálat életmentő lehet, míg máskor segít megkönnyíteni azt az apró változást, amely lehetővé teszi, hogy valaki az “oké” érzéstől a “jól” érzésig eljusson.”

Pae azt mondja, hogy a szorongással kapcsolatos tapasztalatai ráébresztették arra, hogy milyen előnyökkel jár, ha segítséget kér. “Azt hiszem, sok diák… fél bevallani, hogy stresszes, és aggódik, hogy az élete a szeme előtt omlik össze” – mondja. A BU Active Minds csoport korábbi elnöke, Pae szerint a csoport azt hangsúlyozza, hogy “akár kisebb, akár nagyobb nehézségeken mész keresztül, nem baj, ha segítséget kérsz.”

Aki ingyenes, bizalmas mentálhigiénés tanácsadást keres, fordulhat a Hallgatói Egészségügyi Szolgálat Viselkedésgyógyászati Szolgálatához (617-353-3569) (24 órában elérhető pszichiátriai vészhelyzet esetén), a Pszichiátriai Rehabilitációs Központhoz (617-353-3549), a Danielsen Intézethez (617-353-3047) és a Szorongásos & Kapcsolódó Rendellenességek Központjához (617-353-9610). A mentális egészségügyi problémákkal küzdő oktatók és alkalmazottak a BU kari & személyzeti segítő irodájához fordulhatnak (617-353-5381). A bostoni Samaritans of Boston öngyilkosság-megelőzési forródrótja a 877-870-4673. Az Active Minds hallgatói támogató csoportot legkönnyebben a Facebook-oldalán keresztül lehet elérni. Bűncselekményekkel és személyközi vagy szexuális erőszakkal kapcsolatos válsághelyzetekben a BU Szexuális támadás elleni & Megelőzési Központ krízistanácsadói a hét minden napján, a nap 24 órájában állnak rendelkezésre (617-353-SARP) (7277). Ha Önnek vagy egy ismerősének kérdései vannak drog- vagy alkoholfogyasztásával kapcsolatban, a Wellness & Prevenciós Szolgálat segíthet (617-358-0485). Azok a hallgatók, akiknek pszichológiai fogyatékosságuk miatt tanulmányi vagy egyéb támogatásra van szükségük, a BU fogyatékossági szolgálatához is fordulhatnak (617-353-3658). Az elhelyezések és szolgáltatások magukban foglalhatják a tesztek módosítását, a kurzusok csökkentett terhelését, a tanárokkal való önérdekérvényesítési készségek fejlesztését, a végrehajtó funkciók coachingját és még sok mást. A szolgáltatások ingyenesek és bizalmasak.

A “Mental Health Matters” című sorozatunk következő, utolsó részében a stresszel való egészséges megküzdés egészséges módjait és azt fogjuk megvizsgálni, hogy hol lehet segítséget kérni a BU-n.