Forradalmi mozgalom
A forradalmi mozgalom (vagy forradalmi társadalmi mozgalom) a forradalom megvalósítására irányuló társadalmi mozgalmak egy sajátos típusa. Charles Tilly meghatározása szerint “olyan társadalmi mozgalom, amely kizárólagos, egymással versengő igényeket terjeszt elő az állam vagy annak valamely szegmense feletti ellenőrzésre”. Jeff Goodwin és James M. Jasper egyszerűbben (és más művekkel összhangban) úgy határozzák meg, hogy “olyan társadalmi mozgalom, amely minimálisan a kormány vagy az állam megdöntésére törekszik.”
Egy társadalmi mozgalom különböző reformokat akarhat végrehajtani, és megszerezheti az állam bizonyos mértékű ellenőrzését, de amíg nem törekszik kizárólagos ellenőrzésre, addig tagjai nem forradalmárok. A társadalmi mozgalmak radikálisabbá és forradalmibbá válhatnak, vagy fordítva – a forradalmi mozgalmak mérsékelhetik követeléseiket, és beleegyezhetnek abba, hogy megosztják a hatalmat másokkal, és egy átlagos politikai párttá válnak.
Goodwin különbséget tesz konzervatív (reformista) és radikális forradalmi mozgalmak között, attól függően, hogy milyen mértékű változást akarnak bevezetni. Egy konzervatív vagy reformista forradalmi mozgalom a társadalmi-gazdasági és kulturális rendszer kevesebb elemét akarja megváltoztatni, mint egy radikális reformista mozgalom (Godwin azt is megjegyzi, hogy nem minden radikális mozgalomnak kell forradalminak lennie). Egy radikális forradalmi mozgalom tehát egyszerre akarja átvenni az állam kizárólagos irányítását, és alapjaiban akarja átalakítani a társadalom, a gazdaság vagy a kultúra egy vagy több elemét.
Konzervatív mozgalomra példa lehet a 18. századi amerikai forradalmi mozgalom vagy a 20. század eleji mexikói forradalmi mozgalom. A radikális forradalmi mozgalmakra példa az oroszországi bolsevikok, a Kínai Kommunista Párt és más kommunista mozgalmak Délkelet-Ázsiában és Kubában (amelyek széles körű változásokat próbáltak bevezetni a gazdasági rendszerben), az 1979-es iráni forradalom sah elleni mozgalmai, valamint egyes közép-amerikai gerillamozgalmak. Ahhoz, hogy egy mozgalom a mai Egyesült Államokban forradalminak minősüljön, az adott társadalomban működő uralkodó gazdasági rendszer (kapitalizmus) vagy politikai rendszer (kétpárti képviseleti demokrácia) megváltoztatását kell követelnie.
Az adott kontextustól (általában annak az országnak a kormányától, ahol kibontakozik) függően ugyanazt a társadalmi mozgalmat különbözőképpen lehet megítélni. Jack Goldstone például megjegyzi, hogy az emberi jogi mozgalom Nyugaton szabályos társadalmi mozgalomnak tekinthető, de a kínaihoz hasonló elnyomó rendszerek alatt forradalmi mozgalomnak számít. Egy másik példaként említi a faji egyenlőség mozgalmát, amely néhány évtizeddel ezelőtt Dél-Afrikában forradalminak volt tekinthető, de 1998-tól már csak egy átlagos társadalmi mozgalom.
A forradalmi mozgalom lehet erőszakmentes is, bár ez ritkábban fordul elő. A forradalmi mozgalmak általában szélesebb repertoárral rendelkeznek a viták terén, mint a nem forradalmiak.
A forradalmi mozgalmak kialakulásának és sikerének öt döntő tényezője a következő:
- tömeges elégedetlenség, amely népfelkeléshez vezet
- különbözetű politikai mozgalmak az elit részvételével
- erős és egyesítő motivációk a társadalom jelentős részein
- az államot érintő jelentős politikai válság – ami csökkenti az állam képességét vagy akaratát az ellenzékkel szembeni fellépésre (lásd politikai lehetőség)
- külső támogatás (vagy végre az állam részéről történő beavatkozás hiánya)
.