Gar

Gar, any of seven species of large North American fishes of the genera Atractosteus and Lepisosteus, in the family Lepisosteidae. Gars, which are related to the bowfin in the infraclass Holostei, are confined chiefly to fresh water, though some of the species descend to brackish or even salt water.

Read More on This Topic

holostean

…of North America and the gars (order Semionotiformes) of North and Central America and Cuba. A holosztafélék elváltak a kondrosztaféléktől…

A halak hosszú, dárda alakú testükről ismertek. Lassan mozgó és állóvizekben, például öblökben és torkolatokban élnek. Ezekben az élőhelyeken gyakran fatörzsekként sütkéreznek a felszínen. A medvehalak képesek levegőt szívni a lassú vizekben gyakran előforduló alacsony oxigénszintű körülményekre reagálva. A levegőt egyfajta primitív tüdőbe, az úgynevezett gázhólyagba vagy légzőszervbe juttatják, amely érrendszerrel rendelkezik, hogy lehetővé tegye a gázcserét a testtel. Állkapcsuk és arcuk éles fogú csőrt alkot, testüket pedig gyémánt alakú, vastag, zománcozott (ganoid) pikkelyekből álló páncél veszi körül.

A Lepisosteidae legrégebbi tagja, a Nhanulepisosteus mexicanus a Mexikóban felfedezett fosszíliákból ismert, amelyek körülbelül 157 millió évvel ezelőttről, a jura időszak (amely 201,3 millió és 145 millió évvel ezelőtt között tartott) végének közeléből származnak. Az eocén korszakban (56 millió és 33,9 millió évvel ezelőtt) a süllő Európában és Észak-Amerikában élt. Túlélésük egyik oka feltehetően az, hogy viszonylag nagy, sárgájával töltött, zöldes színű tojásaik rendkívül mérgezőek a leendő ragadozók számára. Az ikrákat tavasszal a sekély vizekbe rakják. A kikelő halak rendkívül gyorsan nőnek, és már a kezdetektől fogva más halak, sőt, még az egerészölyvek fiókáival is táplálkoznak, és hamarosan olyan falánk ragadozókká válnak, hogy gyakran alkalmaznak intézkedéseket a számuk csökkentésére. A hosszú, tűszerű fogsorok igen hatékonyan ragadják meg a zsákmányt.

A csőr a hosszúorrú garasnál, vagy más néven a nagyorrú garasnál (Lepisosteus osseus) nagyon hosszú és fogószerű, az Egyesült Államok déli részén élő aligátorgarasnál (A. spatula) azonban széles és viszonylag rövid. A mintegy 3 méteres hosszúságot elérő alligátorkeszeg az édesvízi halak közül az egyik legnagyobb. Az alligátorhal ehető, de az Egyesült Államok középső és északi részén szinte soha nem fogyasztják. Néha saját páncéljukban sütik meg őket. Egyes kézművesek a zománcozott pikkelyekből újszerű ékszereket készítenek. A rövidorrú gar (L. platostomus), amely a Mississippi folyó medencéjének nagy részén őshonos, kisebb, legfeljebb 0,6 méter hosszúra nő.

Kapjon Britannica Premium előfizetést, és férjen hozzá exkluzív tartalmakhoz. Subscribe Now

Főleg Európában a gar, vagy garfish vagy garpike köznapi nevet a Belonidae családba tartozó tűhalakra alkalmazzák. Ausztráliában a kifejezést a tűhalak rokonára, a félcsőrűre használják.