Gasztrin

admin

leírás

A gasztrin hormon kiválasztását a gyomor antrum G-sejtjei és a Langerhans-szigetek hasnyálmirigyének G-sejtjei serkentik a lúgos környezet, a vagális stimuláció és a gyomortágulat, valamint az alkohol, aminosavak, peptidek és kalcium jelenléte a gyomorban. A gasztrin szekrécióját a gyomorsav gátolja.

A gyomorban a gasztrin fő formái, a nagygasztrin (G-34), a kisgasztrin (G-17) és a minigasztrin (G-14) szulfátos és nem szulfátos formában keringenek. A Zollinger-Ellison-szindróma diagnózisához mind az éhgyomri, mind a szekretininfúzió utáni gasztrinszintekre szükség lehet.

A Zollinger-Ellison-szindróma jellemzői közé tartozik a súlyos hasmenés, a refrakter peptikus fekélybetegség és a hasnyálmirigy (gastrinoma) vagy a duodenum neuroendokrin tumorához kapcsolódó gyomorsav túlszekréció. Az esetek 62-80%-a sporadikus, míg az esetek 20-38%-a az 1-es típusú multiplex endokrin neopláziához (MEN1) társul. A Zollinger-Ellison-szindróma diagnózisa akkor állítható fel bizonyossággal, ha a plazma gasztrinszintje meghaladja az 1000 pg/ml-t, és az alábbi kritériumok közül 1 fennáll :

  • A bazális savtermelés nagyobb, mint 15 mEq/h intakt gyomorral rendelkező betegeknél

  • A bazális savtermelés nagyobb, mint 5 mEq/h olyan betegeknél, akiknél gyomoreltávolítás történt

  • A beteg hypergastrinémiája 2-nél kisebb pH-val jár

A hypergastrinémia okai közötti különbségtétel gasztrin provokatív tesztek segítségével végezhető. Ezek a tesztek – a szekretin-stimulációs teszt és a kalcium-infúziós vizsgálat – különösen hasznosak azoknál a betegeknél, akiknél a savszekréciós vizsgálatok bizonytalan eredményt adtak.

A 2 teszt közül a szekretin-vizsgálat a legérzékenyebb és legspécibb a gastrinoma diagnózisában. Ha a gasztrinszint a szekretin injekció beadását követő 15 percen belül 120 pg-ra emelkedik, a vizsgálat érzékenysége és specificitása a Zollinger-Ellison-szindrómára vonatkozóan több mint 90%. Fals pozitív szekretin-teszt eredményt adhat azonban, ha a beteg protonpumpa-gátló által kiváltott hypochlorhydriában vagy achlorhydriában szenved, ami azt jelenti, hogy ezt a szert a vizsgálat előtt 1 hétig abba kell hagyni.

A kalcium-infúziós vizsgálatban 15 mg Ca/kg 500 ml normál sóoldatban adott kalcium-infúziót adnak 4 órán keresztül. Az infúzió előtt éhgyomri állapotban veszünk szérumot, majd 1, 2, 3 és 4 órával az infúzió után. A válasz normálisnak tekinthető, ha a kiindulási gasztrinszinthez képest alig vagy egyáltalán nem emelkedik.

A kalcium-infúziós vizsgálatok körülményesebbek, kevésbé érzékenyek és specifikusak, mint a szekretinvizsgálatok, és nagyobb az ilyen vizsgálatokból eredő káros hatások lehetősége. Következésképpen a kalcium-infúziós vizsgálatot ritkán alkalmazzák, bár elvégezhető, ha a beteg klinikai jellemzői erősen utalnak a Zollinger-Ellison-szindróma jelenlétére, de a szekretinstimuláció nem ad meggyőző eredményt.

Indikációk/alkalmazások

A gasztrin vizsgálatot a Zollinger-Ellison-szindrómával vagy anélkül fennálló gastrinoma diagnózisában, valamint a perniciózus anémia és az achlorhydria kivizsgálásában alkalmazzák.

Figyelmeztetések

A gasztrinszint, amely cirkadián ritmust követ, kora reggel a legalacsonyabb, és napközben a legmagasabb. A szekretinnel végzett gasztrinstimulációs vizsgálat vagy nem ad választ, vagy a gasztrin enyhe szuppresszióját eredményezi, míg a kalciuminfúziós vizsgálat vagy nem ad választ, vagy a kiindulási értékhez képest enyhe emelkedést mutat.

A Helicobacter pylori és a szérum gasztrinszintek közötti összefüggést nem állapították meg. Étkezésre válaszul a gyomor antrum G-sejtjei gasztrint bocsátanak ki a keringésbe. A gasztrin felszabadulását az éhezés és a megnövekedett gyomorsavtartalom gátolja, a magas gyomor-pH pedig serkenti. A gyomorsavszekréció kapacitásának meghatározására a hisztamin és a savszekréció gasztrin-analóg pentagasztrinnal történő stimulálását különböző diagnosztikai vizsgálatokban klinikai használatba vették.